Először Andrew Jackson amerikai elnök vetette fel a sziget megvásárlásának ötletét 1832-ben. A 20. század folyamán Roosevelt, Truman és Eisenhower is kísérletet tett Gröndland megszerzésére. A sziget ugyanis politikailag Európához tartozik, de földrajzilag az amerikai kontinens része.
Az Egyesült Államok számára Grönland nemcsak a térképen helyezkedik el stratégiai helyen, hanem geopolitikai jelentősége is van. Az Északi-sarkvidék és a kapcsolódó területek mindig is fontos szerepet játszottak a világpolitikai játszmákban, így nem meglepő, hogy az Egyesült Államok, különösen Donald Trump alatt, fokozott érdeklődést mutat a sziget iránt.
Az USA hamarosan hivatalba lépő elnöke január 7-én kijelentette, hogy nem zárja ki katonai vagy gazdasági kényszer alkalmazását Grönland megszerzése érdekében. Úgy tűnik, hogy ez nem csupán politikai retorika. Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel január 15-én folytatott telefonbeszélgetése során Trump egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok kemény gazdasági szankciókkal, például magas vámokkal sújthatja Dániát, ha az ország nem hajlandó engedményeket tenni Grönland ügyében. A dán miniszterelnök a beszélgetést követően komoly helyzetként jellemezte a kialakult viszonyt, melynek megvitatására másnap összehívta Dánia legjelentősebb üzleti vezetőit. A dán kormány jelenleg az Európai Bizottsággal együttműködve készül egy olyan forgatókönyvre, amelyben az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági együttműködés tovább romlik.
Robert Nickelsberg / Getty Images A Trump International Hotel járdáján elhelyezett, a megválasztott elnököt idiótának nevező felirat, amely Amerika nevében bocsánatot kér a panamaiaktól és a grönlandiaktól 2024. december 23-án New Yorkban.
Grönland geopolitikai jelentősége
Grönland, bár lakosainak száma mindössze 57 ezer, az Északi-sarkvidék legnagyobb szigeteként központi szerepet tölthet be a globális politikában. Az olvadó jégtakarók által megnyíló új hajózási útvonalak – például az Északnyugati és az Északkeleti átjáró – forradalmasíthatják az Európa és Ázsia közötti kereskedelmet, gazdasági előnyöket biztosítva, miközben növelhetik a térség militarizálódását. Grönland emellett hatalmas ásványi kincseket rejt, köztük olajat, gázt és ritkaföldfémeket, amelyek kulcsfontosságúak a modern technológiai iparágak számára. Ezen erőforrások kiaknázása nemcsak gazdasági hasznot hozhat a sziget számára, hanem globális stratégiai érdekeket is szolgálhat, különösen a zöld technológiák elterjedésének korszakában.
A sziget értékét tovább növeli, hogy az Egyesült Államok már évtizedek óta területén működteti a Pituffik Űrbázist (korábban Thule Légibázis), amely kulcsfontosságú az amerikai rakétavédelmi rendszerekben és a NATO stratégiájában. Ez is alátámasztja Grönland geopolitikai értékét, amelyet Trump az USA nemzeti érdekeinek bástyájaként értelmez.
Történelmi távlatból sem nehéz megérteni, miért szeretné Trump birtokolni Grönlandot. Az Egyesült Államok korábban már vásárolt földet Dániától, mégpedig 1917-ben, amikor 25 millió dollárért megvette a Nyugati-indiai szigeteket. Ezek később Amerikai Virgin-szigetek néven váltak ismertté. Ezt az ügyletet azért is érdemes kiemelni, mert a szerződés kiegészítésében az amerikai kormány elfogadta, hogy „a dán kormány kiterjessze politikai és gazdasági érdekeit Grönland egész területére.” Fontos megjegyezni, hogy a katonai szuverenitás nem szerepelt a dokumentumban.
Politikailag autonóm, de gazdaságilag nem önálló
Grönland 1721 óta tartozik a Dán Királysághoz, amikor Hans Egede dán-norvég misszionárius megkezdte a sziget gyarmatosítását. Az 1953-as alkotmánymódosítás hivatalosan is Dánia részévé tette Grönlandot, miközben megszűntek a gyarmati viszonyok. Ezt követően a dán kormány jelentős befektetéseket hajtott végre a sziget modernizációja és infrastruktúrája fejlesztése érdekében. Az 1979-ben bevezetett önkormányzati rendszer, majd a 2009-es Önrendelkezési Törvény lehetőséget adott Grönlandnak arra, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljon belső ügyei felett, miközben a védelem és a külpolitika továbbra is Dánia fennhatósága alatt maradt. A törvény azért is jelentős, mert elismerte a grönlandi nép önrendelkezési jogát, és lehetőséget biztosít a sziget függetlenségének megvalósítására. Ez egyrészről Dánia és Grönland közötti megegyezést, valamint többlépcsős jóváhagyási folyamatot igényel. Másrészről a függetlenség feltételezi a sziget gazdasági önállóságának megteremtését, mivel Grönlandnak a teljes önállóság esetén le kell mondania a dán kormány által biztosított éves pénzügyi támogatásokról.
Grönland gazdasági helyzete jelenleg nem teszi lehetővé a függetlenséget, mivel a sziget gazdasága rendkívüli mértékben függ a dán finanszírozástól. 2024-ben a dán állam több mint négymilliárd koronával járult hozzá a grönlandi költségvetéshez, és Dánia továbbra is számos tevékenységet finanszíroz, például a rendőrség működését és a védelmet. Összességében a dán támogatás körülbelül 5,6 milliárd koronát tesz ki, ami Grönland közkiadásainak körülbelül a felét fedezi.
A sziget gazdasága emellett jelenleg rendkívüli mértékben függ a halászattól, amely az export 98 százalékát adja, miközben jelentős mértékben importál, különösen fogyasztási és beruházási javakat. A ritkaföldfémek és más ásványi kincsek kiaknázására tett erőfeszítések ígéretesek, de gazdasági realitásuk bizonytalan. A jégtakaró alatti lelőhelyek kitermelése költséges, mivel Grönland nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, ipari kikötőkkel és logisztikai hálózattal. Az éghajlati és földrajzi körülmények miatt az építési és szállítási költségek jelentősen meghaladják más régiókét, ráadásul a munkaerő képzettsége és elérhetősége is korlátozott. A világpiaci árak bizonytalansága tovább növeli a kockázatokat: a ritkaföldfémek iránti kereslet növekedése ugyan ígéretes, de a piac szűkössége miatt az árak gyorsan ingadozhatnak, ami veszteségessé teheti a beruházásokat. A sziget bányászati ágazat nehézségeit jól mutatja, hogy Grönland egyetlen működő bányája, amely anortozitot termel ki, 2018-as megnyitása óta nem hozott számottevő gazdasági hasznot.
Sean Gallup / Getty Images Házak a grönlandi Ilulissatban.
A Dán Királyság jövőképe
Dánia továbbra is ragaszkodik Grönlandhoz, és mindent megtesz a királyság egységének fenntartása érdekében. Mette Frederiksen szerint a Dán Királyságot nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, hangsúlyozva, hogy a három terület (ideértve a Feröer-szigeteket is) közötti együttműködés erősítése Dánia hosszú távú célja.
Grönland a Dán Királyság területének 98 százalékát teszi ki, a világ legnagyobb szigete feletti szuverenitás pedig jelentős diplomáciai előnyt biztosít Dánia számára a nemzetközi kapcsolatokban. Grönland elhelyezkedése az Északi-sarkvidék közelségében kulcsfontosságúvá teszi a régió biztonsági kérdéseiben, különösen az USA, Kína és Oroszország növekvő érdeklődése közepette. Dánia számára Grönland birtoklása lehetőséget ad arra, hogy meghatározó szerepet töltsön be az Északi-sarkvidéki Tanácsban, és aktív szereplője legyen a globális sarkvidéki politikának. Továbbá a skandináv országnak lehetősége van kijátszani a „Grönland-kártyát” az Egyesült Államokkal és a NATO-val való tárgyalások során.
Grönland különleges státusza részben abból fakad, hogy ellentétben a dán Nyugat-indiai szigetekkel, szerves része a nemzeti identitásnak, valamint a Dán Királyság történelmi és politikai örökségének. Az autonóm terület több mint ezer éve kapcsolódik a skandináv kultúrához, és az első viking telepesek óta a régió részévé vált. A dánok számára Grönland az északi identitás egyik kulcseleme, elvesztése nemcsak érzelmi, hanem stratégiai veszteséget is jelentene.
Az utóbbi években Grönlandon egyre erősebbé váltak a függetlenségi törekvések. A fiatalok körében különösen erőteljes az elégedetlenség Dánia befolyása és a múltbeli gyarmatosítói magatartása iránt. A kormány jelenleg egy új alkotmányon dolgozik, amely a függetlenséghez vezető út alapját képezheti. A grönlandi miniszterelnök, Múte Egede világossá tette, hogy a status quo nem elfogadható számukra, és az önállóság elérését a sziget egyik legfontosabb céljának tekinti. Ennek ellenére Dánia azon dolgozik, hogy párbeszédet folytasson a grönlandiakkal, és olyan megoldásokat találjon, melyek tiszteletben tartják a sziget autonómiáját, miközben fenntartják a szoros kapcsolatokat.
Donald Trump és az Egyesült Államok érdeklődése Grönland iránt túlmutat egy egyszerű geopolitikai stratégián: a sziget birtoklása a globális hatalmi játszma része, melyben a természetes erőforrások, a stratégiai elhelyezkedés és a nagyhatalmi versengés találkoznak. Grönland jövője azonban végső soron a grönlandi nép kezében van. A sziget már most jelentős autonómiával rendelkezik, de a teljes függetlenséghez olyan gazdasági alapokat kell kialakítani, melyek jelenleg nem állnak rendelkezésre. A Dániától való függés csökkentéséhez a bányászati iparág fejlesztése és a gazdaság diverzifikálása kulcsfontosságú lenne.
Kristian Tuxen Ladegaard Berg / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Mette Frederiksen dán és Múte B. Egede grönlandi miniszterelnök sajtótájékoztatója 2025. január 10-én.
A következő években Grönland kulcsszereplője lesz a geopolitikai játszmáknak, miközben Dánia továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe a sziget megtartása és támogatása terén. Az amerikai érdeklődés és a grönlandi függetlenségi törekvések közötti egyensúly megteremtése pedig meghatározhatja a Dán Királyság következő évtizedeit.
Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet kutatója
The post Miért fontos Grönland? first appeared on 24.hu.
