A Neuralinket 2016-ban alapította többek között Elon Musk, de a nyilvánosság előtt csak 2017-ben jelentették be a cég indulását. A vállalat célja, hogy széles körben hozzáférhető agy-gép interfészeket fejlesszen, vagyis olyan implantátumokat, amelyek kapcsolatot teremtenek az emberi agy és a számítógépek között.
Mire jó egy agyba ültetett chip?
A Neuralink weboldalán arról olvashatunk, hogy jelenleg tetraplégiásokat, azaz olyan embereket keresnek kísérleti eszközük tesztelésére, akiknek mind a négy végtagjuk lebénult. Első lépésként ugyanis mozgássérülteknek tennék lehetővé az agyba ültetett, Link nevű chippel, hogy gondolataikkal irányítsák a számítógépeiket, okostelefonjaikat.
Ez viszont csak az első lépés, a jéghegy csúcsa, a cég szerint technológiájuk ugyanis a jövőben visszaadhatja a látást, a beszéd képességét, valamint a sérült motoros funkciókat is helyreállíthatja. Musk ráadásul nemcsak a valamilyen testi fogyatékossággal küzdőknek szánja az implantátumot, hanem mindenkinek.
Mindezért pedig csak egy drágább okostelefon árát, 1000 dollárt (körülbelül 350 ezer forint) kérne el, ha piaci forgalomba kerülne a Link.
Ezek viszont nagyon ambiciózus elképzelések, amelyeket érdemes némi kétkedéssel kezelni, Musk ugyanis notórius nagyotmondó. Nevéhez számos betartatlan ígéret tartozik.
A teljesség igénye nélkül:
2017-re 1000 kilométeres hatótávú Teslákkal,
2024-re emberes Mars-küldetéssel,
2028-ra pedig Mars-bázis létrehozásával kecsegtetett,
de egyik sem valósult meg. Persze utóbbiról elvileg még nincs lekésve, a NASA szerint ugyanakkor csak 2040-re reális egyáltalán embert küldeni a vörös bolygóra.
Mateusz Slodkowski / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Mindezeket figyelembe véve érdemes lehet a jövőbeli tervek helyett arra koncentrálni, mit valósított meg eddig a Neuralink.
Véres út vezetett a Neuralink sikeréhez
A vállalat először állatokon, köztük sertéseken és majmokon tesztelte az eszközét, amely nyomán 2022-ben állatkínzás miatt panaszt is tettek ellene. Az amerikai Orvosok Felelős Orvostudományi Bizottsága (PCRM) azzal vádolta Musk cégét, hogy kísérletei során megsértette az állatjóléti törvényt, mivel kutatói extrém szenvedést okoztak az alanyaiknak azzal, hogy az állatok agyát megcsonkították, majd hagyták őket kínok közt elpusztulni.
A Neuralink egykori alkalmazottjai is beszámoltak arról, hogy a tesztalanyok halálozásának száma magasabb a szükségesnél, ami annak tulajdonítható, hogy Musk mindenáron fel akarta gyorsítani a kutatásokat. A milliárdos sietsége részben az előbb említett nagyotmondással hozható összefüggésbe, hiszen korábban 2021-re ígérte, hogy a Neuralink képes lesz emberi agyakat számítógépekkel összekötni, és segíteni az agyi betegségek gyógyítását. Másfelől pedig amiatt is aggódnia kellett, hogy a konkurens Synchron nevű cég beelőzi őket az első, emberbe ültetett implantátummal.
Végül 2024 elején ültették be először ember agyába a Linket, de ezzel jóval lemaradtak a Synchron mögött, amelynek ez már 2022-ben sikerült.
A 2024-es beavatkozás sikeresnek tekinthető, hiszen az implantátum segítségével a páciens képessé vált gondolataival irányítani egy számítógépet. A 29 éves Noland Arbaugh, aki egy búvárbaleset következtében bénult le, arról számolt be, hogy a műtét után nem tapasztalt zavarokat, és nem sokkal később már tudott a gépen sakkozni, valamint kedvenc videójátékával, a Civilization VI-tal is játszani. Igaz, az implantátummal adódtak problémák.
2024 augusztusában aztán egy második, Alexként megnevezett alany is megkapta a Linket, aki egy gerincvelő-sérülés után vesztette el az irányítást a végtagjai felett. A chipnek köszönhetően ő is tudott videójátékozni, sőt, 3D modelleket is készít számítógépen.
Bár az agy-gép interfészek technológiája nem új dolog – már az 1970-es években is létezett –, a Neuralink eredményei mégis előremutatónak számítanak, a laikusok számára pedig fantasztikusnak, már-már varázslatosnak tűnhetnek. Mágia természetesen nem játszik közre, csupán mérnöki és orvosi lelemény áll a technológia mögött.
Hogyan működik az agy-gép interfész?
Amint a BBC írja, az emberi agy nagyjából 86 milliárd idegsejtet foglal magába, amelyeket úgynevezett szinapszisok kötnek össze. Minden mozdulatunk, gondolatunk és érzelmünk alkalmával elektromos impulzus fut végig a szinapszisokon, ezeket érzékelik az agy-gép interfészek (BCI). A BCI-knek több fajtájuk van, némelyik sapkára hasonlít, amelyet a fejre kell húzni, másokat viszont műtéti úton kell magába az agyba ültetni.
Ebbe a nyílásba helyezik be a Linket, amely 64 darab hajszálnál vékonyabb, összesen 1024 elektródából álló szállal kapcsolódik az agyhoz.
Ezekkel érzékeli és dekódolja az idegsejtek elektromos impulzusait, amelyeket a Neuralink applikációján keresztül lehet figyelemmel kísérni. A dekódolt impulzusokat a Link vezeték nélkül továbbítja a kijelölt számítógépnek vagy okoseszköznek, így képesek az alanyok mozgás nélkül is irányítani azokat. A vállalat ismertetője szerint az implantátum továbbá kívülről teljesen láthatatlan, akkumulátora vezeték nélkül tölthető, a teljes berendezést pedig egy olyan védőburokba helyezték, amely jóval barátságtalanabb környezetet is kibírna, mint az emberi szervezet.
Az eszköz szálai annyira finomak, hogy emberi kézzel nem is lehet azokat beültetni, éppen ezért a cégnek saját sebészrobotja is van, amelyet kifejezetten erre a feladatra fejlesztettek ki. A gép egy hajszálnál is vékonyabb tűvel ragadja meg, illetve helyezi be a szálakat.
Mindebből jól érzékelhető, hogy nem egyszerű beavatkozásról van szó, ami sokakat eltántoríthat az implantátum behelyeztetésétől. A tudósok szerint ez pedig csak az egyik a számtalan akadály közül, amely a Neuralink előtt áll, ha kereskedelmi forgalomba akarják hozni a technológiájukat.
Messze van még a kiborgok kora
Bár az agy-gép interfészek alkalmazása ígéretes lehet a mozgássérültek megsegítésében, a szakértők nagy része egyetért abban, hogy Musk elképzelése, miszerint emberek tömegei vásárolják majd meg az implantátumát, nem a közeljövőben fog megvalósulni.
Dr. Dean Burnett, a Cardiffi Egyetem tiszteletbeli kutatója úgy véli, sok minden áll a Link útjában, ha mainstream termék akar lenni. Először is mindenki agya egy kicsit különbözik a másikétól, így egyetlen eszköz számára lehetetlen, hogy egyformán működjön az egyes emberek idegrendszerében. Ráadásul egy ilyen agyműtét kockázatos beavatkozás, amit a cselekvőképességükért cserébe a mozgássérültek talán bevállalnak, de teljesen egészséges emberek néhány kényelmi funkcióért aligha.
Sok kérdést felvet az implantátumok cseréje, valamint javítása is, hiszen – mint minden elektronikai eszköz – ezek is elromolhatnak. Az első, emberbe ültetett Linknél fel is lépett egy hiba: a műtétet követő hetekben számos szál kihúzódott a páciens agyából, ami azzal járt, hogy a számítógép kurzorát kicsit pontatlanabbul és lassabban tudta mozgatni.
Bár a cég szerint a problémát egy frissítéssel beavatkozás nélkül is sikerült orvosolni, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben lesznek olyan meghibásodások, amelyek operációt igényelnek majd. Arról nem is beszélve, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, és – ahogy időnként szükséges újabb, korszerűbb modellre cserélnünk a telefonunkat – elavulhatnak az implantátumok is.
A felsorolt okok miatt a szakértők azon az állásponton vannak, hogy még legalább évtizedek választanak el minket attól a technológiától, amelyet Elon Musk vizionált, ami talán nem is baj, hiszen annak némely pontja még a saját bevallása szerint is eléggé hasonlít egy nyomasztó Fekete tükör (Black Mirror) epizódra.
The post Miért ültet chipet emberek agyába Elon Musk? first appeared on 24.hu.
