Júliusban rég nem látott mértékű kánikula ütötte fel a fejét hazánkban. Az ország számos régiójában általánossá vált a 35 Celsius-fok feletti nappali hőmérséklet, és egy több mint 100 éve fennálló melegrekord is megdőlt a hónapban. Ilyen hőségben a legtöbben csak akkor folytatnak szabadtéri tevékenységet, ha nagyon muszáj, sokan inkább a napnyugtát várják, amikor a lehűlés már lehetővé teszi, hogy huzamosabb ideig kint legyünk.
Idén viszont az esti séták sem lehetnek felhőtlenek, ahogy olvasóink is jelezték, ebben az évben érezhetően több vérszívó leselkedik ránk, mint néhány éve, ezt pedig Dr. Soltész Zoltán, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusa is megerősítette lapunknak.
Miért ilyen sok a szúnyog?
A szakértő szerint jól mérte fel a helyzetet a közvélemény, ami nem is csoda, hiszen az emberek szó szerint a saját bőrükön érzik a problémát. Idén tényleg legalább egy nagyságrenddel több szúnyog kelt ki Magyarországon, mint mondjuk két éve, de ennek a közhiedelemmel ellentétben nem a magas hőmérséklet az oka.
A meleg a csípőszúnyogok fejlődésére hat. Minél melegebb van, annál gyorsabban fejlődnek, a példányszámukat viszont az befolyásolja, hogy nedves vagy száraz az idő
– magyarázta a rovarkutató.
Hozzátette, két évvel ezelőtt kifejezetten száraz évünk volt, akkor alig volt szúnyog. Ezzel szemben idén elég gyakran, és nagy mennyiségben hullott csapadék, amelynek következtében árhullám is levonult a Dunán.
Smith Collection / Gado / Getty Images
Ráadásul olyan szúnyogfajok is léteznek, amelyek az ártereken a fűre is képesek lerakni a tojásaikat, így már azelőtt ott lesznek, hogy megérkezne a víz. Ennek eredménye pedig, hogy óriási területeken, nagy tömegben kelnek ki a rovarok, onnan pedig hatékonyan tudnak terjedni.
Sikertelen volt az irtás?
Az tehát világos, hogy ebben az esztendőben ideálisak voltak a körülmények a szúnyogok burjánzásához, azonban jogosan merül fel a kérdés: miért nem tudtuk megelőzni az inváziójukat? Soltész Zoltán ezzel kapcsolatban elárulta a 24.hu-nak, hogy a kémiai szúnyoggyérítés – vagyis amikor repülőkre, illetve gépjárművekre szerelt permetező berendezésekkel juttatnak vegyi anyagokat a levegőbe – a legtöbb esetben az imágókat, azaz a kifejlett szúnyogokat öli meg, tehát a már meglévő problémát kezeljük vele. Létezik viszont biológiai gyérítés is, ennek során egy baktérium toxinját juttatják azokba a víztestekbe, ahová a szúnyogok a tojásaikat lerakták, hogy már lárvaállapotban elpusztítsák a rovarokat, ezzel megelőzve az inváziót.
Idén nyáron rengeteg a szúnyog, ebből pedig jól látszik, hogy ezt a módszert nem sikerült hatékonyan bevetnünk, annak ellenére sem, hogy Magyarország egyébként élen jár a szúnyoggyérítési módszerek alkalmazásában, hiszen a legújabb kijuttatási módokat használjuk. A szakértő nem tudta megmondani, ennek mi lehet az oka. Talán nem sikerült megfelelően feltérképezni a tenyészőhelyeket, valamint az is elképzelhető, hogy nem kezdődött meg idejében a biológiai gyérítés. Ennél a módszernél ugyanis kifejezetten fontos az időzítés, hiszen csak az első három lárvastádiumban képes megölni a rovarokat, a negyedikben, illetve a bábállapotba lépett állatok ellen már hatástalan.
Azt viszont a leghatározottabban kijelentette, hogy bármilyen eszközökkel is próbálkozunk, a szúnyogokat mindig csak gyéríteni leszünk képesek, kiirtani soha. Ez azonban nem is probléma, hiszen meglátása szerint eddig sosem lett jó vége annak, amikor az ember megpróbált kivenni vagy hozzátenni valamit egy adott terület élővilágához.
Miért fontosak a szúnyogok?
A sokadik idegesítő, viszkető csípéstől dühösen bizonyára sokaknak megfordult már a fejében, milyen nagyszerű is lenne, ha örökre eltűnnének a szúnyogok a Föld színéről, ilyenkor azonban figyelmen kívül hagyjuk: ezek a rovarok többek a vérünket szívó élősködőknél.
Először is meg kell említeni, hogy Magyarországon mintegy 50 őshonos szúnyogfaj él, de ezeknek csak kicsit több mint a fele csípi meg az embert. A dalos szúnyog (Culex pipiens) például kifejezetten madarakra specializálódott, a Culex hortensis pedig kétéltűek és hüllők vérével táplálkozik. Ráadásul csak a nőstény szúnyogok vérszívók, a hímek kizárólag növényi nedveket fogyasztanak, de még a nőstények is rendszeresen fogyasztják virágok nektárját, eközben pedig óhatatlanul beporzó tevékenységet végeznek. Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezeket a rovarokat számos állat megeszi, vagyis a tápláléklánc fontos elemét képezik.
Szerencsére számos módja van a vérszívók elleni védekezésnek, Soltész Zoltán pedig abba is beavatott minket, hogy ezek közül melyek a leghatékonyabbak, és melyek azok, amelyekre pénzkidobás költeni.
Mohos Márton / 24.hu
Hogyan lehet csípésmentes a nyár?
Az entomológus úgy véli, bár valamennyire a szúnyogriasztó gyertyák és füstölők is működnek, a legerősebb védelmet a bőrre juttatott repellensek, vagyis a rovarriasztó szprék jelentik. Ezek hatékonysága azonban teljesen egyénfüggő, így mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy neki melyik válik be a legjobban. Ennek az az oka, hogy az embereknek különbözik az izzadságuk, illetve a bőrükön is más és más fajta baktériumok élnek, ezek szaga pedig a szúnyogriasztókkal keveredve eltérő hatást eredményezhet.
Ugyanakkor kijelenthető, hogy a különböző hatóanyagú szerek közül általánosságban az N,N-dietil-meta-toluamidot, vagy ismertebb nevén DEET-et tartalmazó termékek a leghatásosabbak, ezekkel akár azt is elérhetjük, hogy egyáltalán ne szálljon ránk szúnyog. Ezeket követik a pikaridintartalmúak, végül pedig a természetes hatóanyagúak, mint például a citronellás szúnyogriasztók.
Ezért az Európai Unióban legfeljebb 35 százalékos DEET-tartalmú termékek kerülhetnek forgalomba, amelyek elvileg ártalmatlanok a felnőttekre, de gyermekeknél nem ajánlott a használatuk.
A lehetséges mellékhatások miatt nem csoda, hogy a hazai és külföldi webshopokban egyaránt megjelentek már olyan eszközök, például ultrahangot kibocsátó elektromos karkötők, amelyek azt ígérik, hogy vegyszerek nélkül is kiváló védelmet nyújtanak. Soltész Zoltán szerint azonban nincsen ezek hatékonyságát alátámasztó tudományos kutatás vagy cikk, olyanból viszont sokat lehet találni, amely azt bizonyítja, hogy nem működnek. Ha tehát nem akarunk több ezer forintot kidobni az ablakon, akkor ne ezeket válasszuk.
A már kifejlett imágók elriasztása mellett viszont egy kis előzékenységgel ahhoz is hozzájárulhatunk, hogy eleve kevesebb szúnyog jelenjen meg a környezetünkben.
Érdemes a házunk környékén található víztesteket megszüntetnünk, például a fóliával letakart tárgyakat, amelyeken összegyűlik a csapadék, a kertben hagyott vödröket, az eldugult ereszcsatornákat, mert ezek mind ideális tenyészőhelyek a szúnyogok számára
– tanácsolta a tudós. Ezek mellett pedig azt is kiemelte, hogy az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval letakarni, így a benne kikelő rovarok nem juthatnak ki, és újabb példányok sem rakhatják le oda a tojásaikat.
Antony Dickson / Getty Images
Ezek az intézkedések kifejezetten fontosak akkor, ha az ország olyan részén élünk, ahol megtelepedtek idegenhonos fajok – például ázsiai tigrisszúnyogok, japán bozótszúnyogok vagy koreai szúnyogok –, azok ugyanis számos betegséget terjeszthetnek, így lényeges minél inkább gátolni szaporodásukat. A szunyogmonitor.hu weboldalon megnézhetjük, hogy ilyen területen lakunk-e, valamint a felületen segíthetjük a kutatók munkáját is azzal, hogy a honlapon jelezzük, ha idegenhonos szúnyogot láttunk. Ezek a rovarok arról ismerhetőek fel, hogy a hazai szúnyogoknál jóval sötétebb színűek, lábaikon pedig fehér csíkok vannak.
The post Miért van ilyen sok szúnyog idén? first appeared on 24.hu.
