Megoszlanak a vélemények a magyar GDP négyszeresét termelő országban, mit hozna, ha felső határt szabnának a növekvő lakosságnak.
A közvélemény-kutatók komoly esélyt adnak arra, hogy Svájc lakossága jövőre megszavaz egy olyan törvényjavaslatot, ami 10 millió főben határozná meg az ország maximális népességét. Ahogy a Bloomberg is megjegyzi: a javaslat alig tesz különbséget a menekültek, a szakképzett munkavállalók és a hatszámjegyű fizetést zsebre rakó felső vezetők között – amikor a világ egyik legstabilabb gazdaságával rendelkező országának lakossága elér egy bizonyos növekedési ütemet, mindenki előtt becsuknák az ajtót.
Míg a javaslatot támogató konzervatív és szélsőjobboldali pártok a „túlnépesedés” életminőséget érő negatív hatásaival (lakhatás, járműforgalom, zsúfoltság a közösségi közlekedésben) érvelnek, addig több érdekképviseleti szervezet is aggodalmát fejezte ki a lehetséges új rend kapcsán.
Gazdasági prognózisok azt mutatják, egy ilyen javaslat akár már rövidtávon is munkaerőhiányhoz vezethet, ami visszahúzhatja a gazdasági növekedést.
Hogy jutottunk ide?
A svájci életszínvonal és az alpesi ország dinamikusan növekedő gazdasága hosszú ideje vonzó célpont a külföldi munkavállalók számára. Svájc statisztikai hivatala 2024-ben éves alapon 1,4 százalékos GDP-bővülést mért, ami folyó áron 854 milliárd svájci frankos (350 994 milliárd forintos) eredménynek felel meg. A perspektíva kedvéért: a magyar GDP folyó áron tavaly 81 148 milliárd forint volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint, vagyis a svájci kevesebb, mint negyede.
A WorldAtlas éves összeállítása idén az ötödik helyre helyezte Svájcot Európa leggazdagabb országainak listáján. A portál az egy főre jutó bruttó hazai terméket veszi figyelembe a rangsor készítésekor, ez 97 659 dollárt tett ki idén. A listán többek között Luxemburg, Írország és Norvégia is előzi Svájcot, úgy, hogy a skandináv ország tavaly még Svájc mögött állt.
Svájc lakossága tíz százalékkal emelkedett 2015 óta, ami európai perspektívában kimagasló arány: az EU-ban ugyanebben az időszakban két százalékkal emelkedett a népesség (jelenleg 450 millió felett jár) az Eurostat adatai szerint.
Az ország népességnövekedésének nagy részét a bevándorlás adja: a nemzeti statisztikák szerint a természetes szaporodás mindössze a növekedés körülbelül egy százalékát jelenti.
Különösen szignifikáns ugrást láthatunk 2023-ban (100 ezres bővülés), amikor először éreztette hatását az ukrajnai háború. Korábbi években a bevándorlók főként uniós, vagy olyan országokból érkeznek, amelyekkel Svájcnak valamilyen kereskedelmi megállapodása van.
A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) a jelenség árnyoldalait meglovagolva kezdett el néhány éve a népességkorlátozás mellett kampányolni, mondván: a svájci állampolgárság kiváltság, nem pedig jog. Annak ellenére, hogy az ország kormánya ellenzi a javaslatot (a Svájci Szövetségi Tanács márciusban elutasította azt) Svájc sajátos, közvetlen demokrácián alapuló rendszerében – amely lehetővé teszi az alkotmánymódosításokról és szakpolitikai kérdésekről tartott népszavazásokat – a polgárok várhatóan 2026-ban dönthetnek a koncepcióról.
A svájci Tamedia és 20 Minuten által végzett novemberi, 10 ezer fő megkérdezésével zajló közvélemény-kutatása társadalmi többséget mutat:
eszerint a választók 48 százaléka hajlik a javaslat támogatására, vagy már el is döntötte, hogy igennel szavaz. A népességlimitet 41 százalék ellenezte, a bizonytalanok aránya 11 százalék volt.
Hogy képzelik el a korlátozást?
Többlépcsős tervről beszélünk: ennek első foka akkor lépne életbe, ha Svájc népessége 2050 előtt meghaladná a 9,5 milliót. Az elmúlt évek növekedése alapján ez több mint valószínű: a mostani növekedési tempó alapján akár már 2035-ben eljöhet ez a pont. Az SVP először a menedékkérők betelepülését és az alpesi országban élő külföldiek családegyesítését korlátozná.
Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel belépők többé nem lennének jogosultak tartózkodási vagy letelepedési engedélyre, állampolgárságra vagy bármilyen más tartózkodási jogra.
Ha az ország ennek ellenére is átlépi a tízmilliós határt, még szigorúbb eszközökhöz nyúlnának: Svájc kilépne a jobboldali párt által „népességnövelőnek” nyilvánított nemzetközi egyezményekből. A végpontot az Európai Unióval kötött, szabad mozgástérről szóló megállapodásból való kilépés jelentené. Az 1999-ben kötött megegyezés jogot biztosít az EU állampolgárainak a Svájcban való tartózkodásra és munkavállalásra (és fordítva), egyszerűsítve a tartózkodási engedély megszerzését.
Bern, 2024. március 7.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelõs tagja (b) és Beat Jans igazságügyért és a rendõrség munkájáért felelõs svájci államtanácsos (j) megbeszélést tart Bernben 2024. március 7-én. Reynders a látogatás alkalmával svájci parlamenti képviselõkkel egyeztet a nagyvállalati mûködés átvilágítását célzó, úgynevezett vállalati fenntarthatóságot elõsegítõ tervezetrõl (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, CSDD).
MTI/EPA/Keystone/Peter Schneider
A negyed évszázada létező megállapodás felülírása több problémához is vezethet: többek között megkérdőjelezné mintegy 1,5 millió Svájcban élő uniós állampolgár tartózkodási jogát, valamint veszélyeztetné az ország hozzáférését az Európai Unió egységes piacához.
Mit jelent ez a gazdaságra nézve?
Hivatalos, átfogó kutatás nem készült még arról, milyen hatásokkal járna a népességlimit elfogadása: az Economisuisse ugyanakkor jelentős károkat vetít elő, leginkább arra hivatkozva, hogy a bevándorlás letekerésével 430 ezres munkaerőhiány alakulhat ki 2040-ig, főleg a kékgalléros szektorokban. A kockázatokra a Swissmem is figyelmeztet: az EU-ból érkező szakképzett munkaerő hiánya óriási problémákat okozna az exportorientált feldolgozóiparban.
A munkaerőhiány mellett a szakszervezetek az uniós megegyezések körüli bizonytalanságot hangsúlyozzák, tekintettel arra, hogy Svájc exportjának több mint 40 százaléka a szövetségi rendszer tagállamaiba irányul. Ha megszűnnének az EU-val kötött kétoldalú megállapodások, komoly kereskedelmi zavarok alakulhatnak ki a rendszerben.
Azok a cégek, amelyek az EU-ból érkező szakképzett munkaerőre támaszkodnak, kénytelenek lehetnek átgondolni munkaerő-stratégiájukat: a svájci gyógyszeripari és technológiai vállalatok, amelyek erősen függnek a nemzetközi tehetségektől, szintén nehézségekkel szembesülhetnek szigorítás esetén.
2025 más szempontból is bizonytalanságot hozott a Svájcban működő cégeknek: Donald Trump vámjai miatt sokan megkezdték egyes tevékenységeik külföldre helyezését a kockázatok mérséklése érdekében. Bár az eredeti, 39 százalékos amerikai vámokat novemberben 15 százalékosra tárgyalta le (visszamenőlegesen is) a svájci kormányzat, az Economiesuisse kutatása azt mutatja, a cégek közel egyharmada növelte idén külföldi jelenlétét, és tervezi hasonlóan 2026-ot.
A javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy az alacsonyabb népességnövekedés enyhítené az infrastruktúrára és a lakáspiacra nehezedő nyomást. Az AInvest figyelmeztet: a szavazás jelentős hatással lehet a befektetőkre is, főleg azokra, akik a svájci ingatlanpiacon, infrastruktúrában vagy multinacionális vállalatokban érdekeltek. A szakértők szerint a népességkorlát elfogadása esetén a lakás- és bérleti díjak hosszabb távon stabilizálódhatnak, vagy akár csökkenhetnek is.
The post Míg Magyarország a tízmilliós lakosságért küzd, Európa egyik leggazdagabb országa törvénnyel állna útjába. A döntés az uniós piacot is felforgathatja appeared first on Forbes.hu.
