A milliárdosok, vagyonos emberek profi apparátusra bízzák a pénzük kezelését, és az eredmények azt mutatják, hogy a leggazdagabbak még a válságok idején is csak egyre gazdagodnak. A 2022–2023-as években felpörgő infláció Magyarországon a jövedelmek durván harmadát megette, közben a 100 leggazdagabb magyar üzletember összesített vagyona minden rekordot megdöntve gyarapodott, 2023-ban több mint 1400 milliárd forinttal.

A turbulens pénz- és tőkepiaci helyzetben jócskán nyerhetett, aki például bevásárolt a mélybe zuhanó részvényekből, tartotta a papírokat, amíg fel nem ment az árfolyam, majd, ha elérte a részvény az elképzelt magas szintet, akkor kiszállt. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a befektető bizonytalan ideig nélkülözni tudja a pénzt, sőt akkor se menjen csődbe, ha esetleg sosem talál magára a megvásárolt részvény.

De mit tehet az átlagmagyar, akinek nincsenek milliói, hanem havi néhány tízezer forint félretehető pénze van?

Nos, a pénzügyi szakemberek azt mondják, mindenkinek fialtatnia kell a pénzét, ha nem akarja végignézni, hogyan eszi meg az infláció a vagyonát, vagy hogyan mennek el mellette a jó hozammal kecsegtető lehetőségek. Az Erste legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy az emberek túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy legyen megtakarítása, és aki megtakarít, az havonta kicsit több mint 46 ezer forintot tesz félre.

A piacon rengeteg lehetőség közül válogathat, csak meg kell találni a leginkább testhezálló megoldást.

Biztonság és hozam

A legkevésbé kockázatos befektetésnek tartják az állampapírokat, (legyenek azok éven túli lejáratúak vagy az egy évnél rövidebb lejáratú diszkontkincstárjegyek), hiszen az állam áll mögöttük. A jó választáshoz azért nem árt, ha az ember el tud igazodni a kibocsátási tájékoztatókban, érti, mikor érdemes például a Buborhoz, a három havi diszkontkincstárjegy átlaghozamához vagy éppen az inflációhoz kötött kamatozású papírt venni, vagy éppen kiszállni. Ami az elérhető nyereséget illeti, aki a biztonságot keresi, annak általában be kell érnie alacsonyabb hozammal.

Állampapírok között a lakosságnak szánt változatok 1 forint alapcímletűek, tehát kisebb összeggel is neki lehet futni, de vannak olyanok, amelyeknél 10 ezer forint az alapcímlet, illetve olyanok, amelyeket intézményi befektetőknek szánnak, a lakosság nem vehet belőle.

Aki mer, nem mindig nyer

Az aranyat értékálló befektetésnek tekintik, mióta világ a világ, de fizikai aranytömb vásárlása szóba sem jöhet 46 ezer forintból. Mára azonban több olyan befektetési forma is elérhető a piacon, amelynek segítségével a hétköznapi ember is részesülhet a nemesfém teljesítményéből.

A kriptovaluta nagyot ment 2024-ben, és egyre többen tartják a befektetési portfóliójukban, de óriási árfolyammozgásokat produkál. Van, aki rengeteget kaszál vele, de ugyanígy óriásit lehet bukni rajta.

Ha a kriptovalutát befektetésnek tarthatjuk, tehetjük ugyanezt más devizákkal, és tarthatjuk a pénzüket mondjuk egyszerűen euróban is. Ha ránézünk az euró árfolyamára, nyár vége óta több mint 8 százalékot gyengült a forint, minden eurón 36 forintot lehetett nyerni. Persze, ha azt nézzük, hogy a bankban vagy a pénzváltónál mennyiért válthattunk ténylegesen, illetve mennyiért adhatjuk el, akkor már korántsem ilyen nagy az olló. Ha bankban tartjuk a pénzt, azzal is számolni kell, hogy a számlavezetés nincs ingyen, a betéti kamat pedig elég lehangoló. Ráadásul a pénzünk így csak forintban ér többet, Bécsben ugyanannyi euróba kerül a Sacher, s Londonban is pont ugyanannyi fontba a Guiness. Ha tehát a forint gyengülésének kivédése mellett a megtakarított összeg valódi növelése is a cél, akkor már érdemes devizaalapú befektetésekben gondolkodni, nem csak a pénzváltásban.

Az elmúlt két évben hatalmasat emelkedett a magyar tőzsde, aki jókor szállt be, szép summát nyerhetett. Az ukrán–orosz háború kitörése után lehetett venni például Richtert 6500–7000 ezer forintért, amelyet ezekben a napokban 10 ezer forint felett lehet eladni. Havi 46 ezer forintból azonban nem sok részvényre futja, a jelenlegi árfolyamok mellett mondjuk 4 darab Richter-részvényt, esetleg 16 darab Molt vehetnénk.

A részvénybefektetés mellett szól, hogy könnyen likvidálható, néhány nap alatt pénzhez jut a befektető, de nem biztos, hogy éppen akkor van csúcson a részvény, amikor szükségünk van a pénzre. Csak egy példa: aki a Covid idején 380–400 forint körül szállt be a Magyar Telekomba, az árfolyam emelkedésre játszva, az azt láthatta, hogy sehova nem mozdul az árfolyam, majd három éven át csak várnia kellett a telekommunikációs cég felívelését. Az sincs kizárva, hogy egy részvény két év után sem tér magához, sőt megesett már olyan is, hogy elbuktuk a befektetésünket.

Minden egyben: oszd meg és uralkodj

Ha valaki többféle befektetés hozamából szeretne részesülni, egyben a kockázatokat is szétterítené, megteheti úgy, hogy értékpapírszámlát nyit valamelyik banknál vagy brókercégnél, és ezek kínálatából választ többféle értékpapírt, kötvényt, részvényt, befektetési jegyeket.

Egy jó értékpapírszámlán keresztül szinte bármibe be lehet fektetni, így ideális kockázatú és hozamú portfóliót alakíthatunk ki. Meg lehet venni egy cég részvényeit, de arra is van lehetőség, hogy egy komplett piac, az arany, olaj vagy más nyersanyag, esetleg ingatlanpiac hozamából profitáljunk.

Itt az eredmény tőlünk függ, illetve attól, hogy az adott pénzintézetnél milyen befektetési lehetőségek érhetők el. Ha személyre szóló befektetési tanácsadót szeretnénk, ahhoz már megfelelő indulótőke – privátbanki szolgáltatás – kell, szolgáltatótól függően ez lehet 15–40 millió forint is.

Van azonban olyan befektetési program, amelyikhez nem kellenek milliók, kifejezetten a kisebb összeget félretenni tudó ügyfeleket célozza meg. Az Erste Future esetében például a minimálisan befektetendő összeg ezer forint. Az igényt mutatja, hogy az Ersténél az értékpapírszámlával rendelkezők negyedének, több mint 85 ezer ügyfélnek van Erste Future megtakarítása (az ő átlagos megtakarításuk havi 36 ezer forint). Előre összeállított, az átlagember számára is könnyen érthető befektetési csomagokból lehet választani. Egy állandó megbízás segítségével lehetőség van havonta kisebb összegeket folyamatosan félretenni, így a megtakarítás automatizálható. A befektetésre szánt összeget a bank rendszeresen és automatikusan átvezeti a folyószámláról az értékpapírszámlára, és ott automatikusan be is fekteti azt a választott csomaghoz tartozó befektetési alapokba.

Így néhány ezer forintos havi megtakarítással is részesedhet bárki a részvénypiacok fellendüléséből, a jövő technológiáival foglalkozó cégek sikeréből, esetleg a zöld energiával, az energiahatékonysággal vagy az elektromos hajtású járművekkel foglalkozó társaságok növekvő értékéből.

A jelen marketingcikkben foglalt információk nem teljes körűek céljuk kizárólag a pénzügyi és befektetési termékekre vonatkozóan a figyelem felkeltése. A befektetési szolgáltatások nyújtója az Erste Befektetési Zrt. (tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002, tőzsdetagság: BÉT). A jelen cikkben foglalt információk nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

The post Mindenki lehet befektető, ez nem csak a gazdagok kiváltsága first appeared on 24.hu.