Május 22-én a Downing Street 10. előtt, zuhogó esőben Nagy-Britannia bőrig ázott miniszterelnöke, Rishi Sunak váratlanul bejelentette, hogy július 4-én választást tartanak az országban. Döntése azért is volt meglepő, mert Sunak – akinek kormányfőként megvan a joga ahhoz, hogy bármikor feloszlassa a parlamentet, és ezzel új választást írjanak ki – korábban őszi időpontot jelölt meg a voksolásra. Többen pedig úgy vélték, hogy a 14 éve kormányzó Konzervatív Párt, vagyis a toryk kitöltik 2025-ig szóló, ötéves mandátumukat, hogy várható vereségüket megpróbálják minimalizálni.

A kormánypárt ugyanis a közvélemény-kutatások szerint nagyon rosszul áll, és ezt bizonyították a májusi önkormányzati választások is: a helyhatósági választásokon a toryk a 12 kulcsfontosságú polgármester-választásból 11-et elveszítettek, és elbuktak 473 önkormányzati képviselői helyet is.

Hazárdjáték

Elemzők szerint komoly kockázatot vállal a 44 éves miniszterelnök. A felmérések az ellenzéki, baloldali Munkáspárt (Labour) történelmi mértékű, 20 százalékpont körüli előnyét mutatják, a toryk a 23 százalékukkal közelebb állnak a kispártokhoz: a Brexit Pártként ismert mozgalom utódjaként létrejött Reform UK-hez (11 százalék), a Liberális Demokratákhoz (9 százalék) és a Zöldekhez (6 százalék).

A brit választási rendszer sajátosságai miatt (a legtöbb szavazatot kapó nyeri meg az adott választókörzetet, a vesztest nem kompenzálják) ez a parlament képviselői helyeinek leosztásában azt jelenti az Economist előrejelzése szerint, hogy – Észak-Írországot leszámítva – a 632 képviselői helyből a többséghez szükséges 326 mandátumot simán megszerzi

a Munkáspárt, szám szerint 388-at, ami több mint a képviselői helyek 60 százaléka.
187 képviselője lehet a Konzervatív Pártnak,
22 a Liberális Demokratáknak (Lib Dems),
25 a Skót Nemzeti Pártnak (SNP).

A volt Brexit Párt várhatóan nem szerez mandátumot, a Zöldek pár körzetben befuthatnak.

2019-ben még 365 mandátumot szereztek a toryk, 203-at a Munkáspárt, 11-et a Lib Dems, 48-at az SNP. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az előző, 2019-es választáson az akkori kormányfő, Boris Johnson átütő győzelmet aratott azzal, hogy megígérte, befejezi a 2016-os népszavazáson elfogadott brexitet (ez sikerült is neki), és hogy nagyobb figyelmet kapnak a szebb napokat is megélt észak-angliai ipari területek. Ezek miatt olyan választókerületeket is megszereztek a toryk, amelyek a hagyományosan Labour támogatottságú, munkásosztálybeli, „red wall” elnevezésű területhez tartoztak.

Rajt

„Minden szavazatért meg fogok harcolni és megszolgálom a bizalmukat” – mondta Sunak a bejelentéskor, ami épp azon a napon történt, mikor a friss inflációs adatok kijöttek. Eszerint a több mint 10 százalékos infláció a kormányzása alatt 2,3 százalékra, hároméves mélypontra csökkent.

BENJAMIN CREMEL / AFP Rishi Sunak a Downing Street 10. előtt bejelenti, hogy július 4-én tartják meg a következő parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban..

Jól mutatja ez, különös módon, mire apellál a miniszterelnök: arra, hogy kormányzása alatt, ahogy ő nevezi, a „világháború óta a legnagyobb kihívást jelentő időszakban”, sikerült stabilizálnia a Covid és az oroszok Ukrajna elleni inváziója (valamint, bár ezt nem említette, elődje, a mindössze hat héten át kormányzó Liz Truss) következtében megtépázott brit gazdaságot. A reálbérek is lassan egy éve nőnek azt követően, hogy a járvány után meredeken visszaestek, az ország gazdasága pedig nagyobb ütemben nő, mint Németországé, Franciaországé vagy Olaszországé.

A tervem működik

– mondta Sunak bizakodóan.

The post Mindenki meglepett a brit kormányfő az előrehozott választással, ahol gyakorlatilag nincs esélye first appeared on 24.hu.