Az elmúlt néhány évben több országban is nekiálltak a főváros (adminisztratív központ) költöztetésének, mert valamiféle ok miatt a korábbi hely már nem megfelelő. Ilyen például Dzsakarta (Indonézia) napjainkban, vagy épp az Egyiptomban épülő új főváros, de ide sorolhatjuk Brazíliavárost is a múltból. Ezelőtt két évtizeddel, egy pusztító földrengés után is felmerült már Teherán elköltöztetése de akkor végül nem kerítettek sort erre. A helyzet mára sokkal súlyosabbá vált, ám ennek most nem geológiai oka van.

Iránban hosszú ideje súlyos aszályhelyzet van, Teheránt különösen erősen érinti. A csapadékhiány olyan drámai helyzetet eredményezett, hogy ismét felmerült a főváros költöztetése. Jó ideje ismert, hogy a Teherán környéki területek rendkívüli vízhiánnyal küzdenek. A fővárosban az 1940-es években még csak 700 ezren éltek, mára ez a szám mintegy 10 millióra duzzadt.

Ez a lakosságszám azt is jelentette, hogy a terület vízbázisát a végletekig ki kellett zsigerelni, és Irán fővárosa – a világ számos más nagyvárosához hasonlóan – emiatt még ráadásnak süllyed is. A túlzott mértékű vízkiemelés azt is eredményezte, hogy a gazdálkodók kútjaiból eltűnt az öntözővíz, ezzel pedig ellehetetlenült a mezőgazdálkodás.

Irán központi fennsíkja, ahol a talajvíz nagy része található, a vízkimemelés miatt évente 35 centit süllyed.

A főváros térsége különösen érintett a talaj süllyedésében (ezt kizárólag a nem fenntartható vízkimelés okozza), emellett az ország területének kb. 3,5 százalékán jelent súlyos problémát a süllyedés. Ám szinte az egész ország süllyed, beleértve az utakat vagy épp a reptereket is, és veszélyezteti az ország több évezredes műemlékeit is.

Évente 1,7 milliárd köbméternyi víz vész el, a nem megfelelő technológiák használata határása. Ekkora hiányzó talajvíz-mennyiséget pedig nem lehet egyetlen kiadós esőzéssel pótolni, ehhez sok száz vagy épp ezer évre lenne szükség.

A kiszáradó tavak és folyók medre a porviharok forrásává válik és emiatt nagy területen romlik a levegő minősége, illetve degradálódik a talaj is. Ezek a problémák ráadásul határokon átívelő bajok, és ez konfliktusokat is eredményez. Csak Iránban több mint 80 millió ember életére van hatással a kritikus vízhiány.

Bár az okokról évtizedek óta zajlanak viták, a megoldására egyelőre vajmi kevés a remény, és a valóban hatékony terv.

A megoldáshoz arra volna leginkább szükség, hogy az ország hozzáférhessen mindazon modern technológiai lehetőségekhez, amelyek például a víz valós idejű monitorozásához szükségesek. Jelenleg ilyesminek esélye sincs, hisz Irán politikai okokból elszigetelődött, elszigetelték az országot (ENSZ szankciók). Műholdas technika, okos mérőeszközök, mesterséges intelligencia segíthetné a krízis kezelését. Ahogyan maga a krízis is ember okozta probléma, a megoldását is az embernek kellene megtalálnia.

Mindezek politikai változások nélkül nehezen elképzelhetők.

Az ország vezetése újból felvetette, hogy el kell költöztetni a fővárost, mivel ebben látják a sok évtizedes vízkrízis megoldását. Az adminisztratív központ áttelepítése az ország déli partvidékére azonban nem oldja meg a mintegy tízmilliós lakosság problémáját… A kérdéses déli partvidék egyébként nem is igazán jobb hely, igen nehéz terepviszonyokkal és kemény éghajlati viszonyokkal rendelkezik.

The post Mire lenne megoldás Teherán költözése? first appeared on National Geographic.