Az emberi agy sok részből áll, amelyből az egyik a hipotalamusz. A hipotalamusz szoros kapcsolatban van az agyalapi miriggyel, a mellékvesével, illetve hatással van az idegrendszerre és az endokrin rendszerre.

A hipotalamusz nagyon sok funkciót tölt be, szerepe van például a súlyszabályozásban és a testhőmérséklet kialakításában. Ezen kívül a test homeosztázisának a szabályozása is a feladatai közé tartozik.

Nagyon sokféle kutatást végeztek ezzel a szervvel kapcsolatban, és megállapítást nyert, hogy a hipotalamusz szabályozza például az öregedési folyamatok számos aspektusát.

A hipotalamusz körülbelül akkora, mint egy mandula. Az agyalapi mirigyhez kapcsolódik, és ily módon működik. Szerepe van az autonóm idegrendszer aktiválásában, illetve az endokrin rendszer működését is segíti. Olyan speciális részeket tartalmaz, amelyek mindegyike más-más funkciót tölt be, például ilyen a testhőmérséklet szabályozása, a megfelelő emésztés fenntartása, a vérnyomás szabályozása, vagy a megfelelő folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartása.

A hipotalamusz úgy működik, hogy összekapcsolja az endokrin rendszert és az idegrendszert. A hipotalamusz többek között neurotranszmittereket termel, de más hormonok termelésében is szerepet játszik, ilyen többek között az oxitocin, a növekedési hormonok és a dopamin.

A hipotalamusz tudja biztosítani az egész endokrin rendszer, így a pajzsmirigy egészségét is. Az agyalapi mirigy szabadítja fel a pajzsmirigy-stimuláló hormont, de ez a folyamat gátolva lesz, amennyiben valaki Hashimoto-kórban vagy pajzsmirigy-alulműködésben szenved. A hipotalamusz olyan hormonokat termel, amelyek számtalan testi funkcióban vesznek részt: szomjúságérzet, alvás, nemi vágy, hangulat, éhség, testhőmérséklet, szívfrekvencia. A hipotalamusz segít az étvágy és a testsúly szabályozásában, és a segítségével egyensúlyba kerülnek az elektrolitok, ezen kívül többek között szabályozza az érzelmeket és a növekedést is.

A hipotalamusz nem mindig működik megfelelően, aminek számtalan oka lehet, ilyen például az alultápláltság, a fertőzés, a gyulladás, a fejet érintő traumák, az étkezési zavarok, a genetikai rendellenességek, az étkezési zavarok.

Amennyiben a hipotalamusz nem megfelelően működik, akkor a háttérben sok mindent vizsgálni szükséges. Az elhízás például a hipotalamusz elégtelen működését idézheti elő. Ez azért sem meglepő, mivel a hipotalamusz kiemelt szerepet játszik az anyagcserében és az energiafelhasználásban.

Amennyiben a mellékvesék nem működnek megfelelően, ez kihat a hipotalamusz egészségére és annak működésére is. A mellékvesék kortizolt és más hormonokat állítanak elő. Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz ilyenkor üzenetet küld, azonban a mellékvese-betegségben szenvedőknél ezek a kommunikációs vonalak nem működnek megfelelően. A mellékvese-betegség két legfontosabb tünete nem más, mint a szédülés és a gyengeség.

A hipotalamusz az autonóm idegrendszer központi része, amely segít a testhőmérséklet, az éhség, a szomjúság, az alvás és az érzelmi aktivitás szabályozásában. A krómfogyasztás egészségesebb hipotalamuszt eredményezhet. Krómban gazdag a brokkoli, a burgonya, a narancs, a bazsalikom, a fokhagyma, az alma, a zöldbab, a banán.

Az illóolajok aromaterápiás hatásait is kihasználhatjuk, például a mirha és a tömjén javítják az agyi egészséget, terpénekben gazdagok. Ezek a vegyületek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokkal rendelkeznek. A terpének átjutnak a vér-agy gáton, stimulálják az agyat és más mirigyeket, ezzel pedig jobb memóriát eredményeznek, és segítenek az érzelmek felszabadításában.

Az alvás kulcsfontosságú szerepet játszik a hormonok szabályozásában, az alváshiány ugyanis krónikus stresszt és megemelkedett kortizolszintet eredményez. A kortizol szinten tartása azonban nagyon fontos a hipotalamusz egészségének megőrzése szempontjából.