Nemrégiben a Magyar Filmkritikusok Életműdíjjal jutalmazták Molnár Piroskát, melynek apropóján a Klubrádió Dobszerda című műsorában adott interjút a színésznő, mesélve a mögötte álló évtizedekről.
Noha szakmailag kiteljesedett, a szerelemben nem volt ilyen szerencsés a színésznő. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmaz, néha fáj neki, de egyrészt az ő választása volt, másrészt pedig az élet is úgy hozta, hogy a férje, akiért esetleg feláldozhatta volna a pályáját és az életét, nem is tudta ezt az áldozatot elfogadni tőle.
Azt mondta, ő nem tud azzal a tudattal dolgozni, hogy én nem azt csinálom, ami az én dolgom
– idézte a story.hu a Keresztanyu címszereplőjét, aki 23 évesen ment hozzá Eötvös Péterhez. A zeneszerzővel közös gyerekük is született, ám nem sokkal később véget ért a kapcsolatuk. Ennek ellenére Eötvös tavaly bekövetkezett haláláig szoros viszonyt ápoltak egymással.
Végül kapott valaki olyat, akitől ezt el tudta fogadni, és aki tényleg teljesen rááldozta az életét. A jó kapcsolat megmaradt köztünk, az utóbbi években szinte naponta e-maileztünk, a halála előtti utolsó héten pedig minden este vele voltam.
A színésznő többé nem házasodott meg, inkább a hivatásának élt szívvel-lélekkel. Ez máig így van, és bár már új szerepeket nem vállal, még mindig tíz különböző előadásban játszik.
Minden este úgy megyek haza, én már nem bírom tovább, aztán felhívom Pogány Jutkát, megkérdezem, hogy van, kiderül, ő is ugyanígy, és aztán megyünk tovább. Mi még egy olyan iskolában nevelkedtünk, ahol a kötelességtudat mindennél fontosabb. Egyszerűen nem tehetem meg a kollégáimmal, hogy telt házas darabokat csak úgy otthagyok
– magyarázta Molnár, akinek bevallása szerint minden nehézsége megszűnik, amíg színpadon áll.
Az egy más tudatállapot, akkor megszűnnek a bajok. Aztán persze összeesik az ember, de elvégezte a dolgát.
A beszélgetés során a színésznő arra is kitért, hogy úgy érzi, fénykorát Kaposváron élte pályakezdőként, ahol olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Máté Gábor vagy Jordán Tamás. Közülük immár többekkel évtizedekre nyúlik vissza a barátságuk.
Ez egy egymást nevelő közösség volt, anélkül, hogy ez bármikor is ki lett volna mondva. Jó példával, jelzéssel vagy akár finoman rászóltunk a másikra, ha kellett, ha valaki úgy gondolta, ő a világ közepe. Nekem jól is jött, mert én sokáig egy pökhendi, »ki, ha én nem?« mentalitású ember voltam. De ők csodálatosan neveltek engem. Mostanra mindnyájan 80 körül vagyunk, hihetetlen, mennyire elrepült az idő
– tette hozzá.
The post Molnár Piroska: Minden este úgy megyek haza, én már nem bírom tovább first appeared on 24.hu.
