79 éves lett Nagy Feró, akivel ezen alkalomból a Bors készített interjút. A téma kapcsán a zenész elmondta, noha hallotta már, hogy minden kornak megvannak a maga szépségei, szerinte hatvan felett már csak hazugságokat tudtak neki mondani, amiket nem ismételne meg.
Lehetnék az a rocker, aki a 80 előszobájában még arról hadovál, hogy mekkora lepedőakrobata, de én inkább az a rocker lettem, aki zenél és új lemezt készít. Szerintem ez mindenkinek jobb. Egyrészt senkinek nem kell elképzelnie, ahogy… Másrészt a zene örök, a másik pedig… Maradjunk annyiban, hogy megvan még a reggeli merevedés, csak átköltözött a derekamba! Ezzel pedig ezt a témát el is engedhetjük, mert nincs ebben se több, se kevesebb
– jelentette ki a Beatrice frontembere, aki a zenekaráról is beszélt a lapnak adott interjújában.
Van még bennem és bennük kraft, amit vastagon bizonyítottunk is az új lemezünkkel, ami nem véletlenül és nem tévedésből kapta a Beatrice legendája címet. Lehetnék szerény, de nincs mire. Csillag Endre barátommal összedugtuk a fejünket, és »vén rókaként« olyat pakoltunk le az asztalra, hogy attól az ész megáll.
Mint mondja, a 2024-ben megjelent lemezzel titkos céljuk volt, hogy megmutassák, a rock valóban kortalan, és „két öregedő csóka is képes nagy meglepetést okozni”.
Szerintem igenis hatalmas dolog, hogy mi, nyuggerek leültünk és kipattintottunk egy fasza kis albumot. Elérhetetlen magasságokban már nem gondolkodom, de teszem a dolgom, és ez bőven elég.
A beszélgetés során a zenészt arról is kérdezték, mit csinálna másként, ha újraélhetné az életét. Bevallása szerint sehol nem választana más utat, az életét ugyanis kényszerhelyzetek vitték előre, és általában a kevesebb rosszat választotta, ha elágazáshoz ért.
Igen, néha meg kellett alkudnom a sorssal, de kinek nem? Inkább olyan sorsfordító emlékek jutnak eszembe, amikor valamit nagyon nem akartam, de végül kisült belőle valami igazán jó történet. Ilyen például az István a király rockopera. Úgy ódzkodtam tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. Valahogy gyanús volt az egész, és már azon agyaltam, hogy majd hogyan jelentek beteget a premier előtt, de végül akkor és ott nem egy, hanem több legenda is született. Hatalmas meglepetés volt számomra az a siker, és ma már azt gondolom, hülye lettem volna kihagyni
– fogalmazott a lapnak Nagy Feró, aki a Bikinivel kapcsolatban is hasonlóan gondolkodik.
Mesélek neked a Bikiniről. Arról, amiből én kikerültem, és amit már D. Nagy Lajos barátom tett legendássá. Annak idején jött egy felkérés, hogy írjak dalokat a készülő lemezre, de nekem eszem ágában sem volt. Aztán jött a Trunkos Andris, hogy a hanglemezgyár ragaszkodik hozzám. Végül adtam egy ajánlatot. 1985-ben 100 ezer forintot kértem azért, hogy egyáltalán megemeljem a tollam és gondolkodni kezdjek. Szinte biztos voltam benne, hogy elküldenek a pokolba, de jött a válasz, hogy rendben van. Ráadásul ötvenet azonnal adtak kézbe. Egy doboz cigim sem volt, szóval igent mondtam. A többi pedig már történelem. Itt is iszonyú szerencsém volt, hogy nem magamra hallgattam
– osztotta meg a lappal az énekes, hozzátéve: itt is csak azt bánhatná, amit nem tett meg, és nem azt, amit igen.
The post Nagy Feró A Beatrice legendája című lemezéről: Lehetnék szerény, de nincs mire first appeared on 24.hu.