A nemzetgazdasági miniszter üzent és ultimátumot adott, a bankok pedig egy csapásra be is fagyasztották a lakossági számladíjakat. Nyolcmilliárd forint bevételről mondhattak le.

Mi történt? Miután Nagy Márton ársapkával fenyegetőzött és önkéntes díjcsökkentést kért az itthoni bankoktól, a nemzetgazdasági miniszter nyomasztása célt ért. A héten gyakorlatilag az összes bank bejelentette, hogy maguktól vágnak a számladíjaikon, és a februári szinteken fagyasztják be azokat – írja a Bankmonitor a Forbes.hu-nak küldött értékelésében.

Kontextus. A hét még úgy indult, hogy a nemzetgazdasági miniszter „hétfő-keddig” adott ultimátumot a bankoknak és szerdán készül dönteni a kérdésben. Így viszont, hogy a teljes szektor letérdelt a kormány akarata előtt, méghozzá a megszabott, kissé rugalmas határidő előtt, Nagy Márton tárcája csütörtökön már azt közölte: a kormány üdvözli a kereskedelmi bankok önkéntes lépését.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek az inflációkövető áremelésüket vonták vissza, illetve az ebből eredő költségtöbbletért cserébe kompenzálják ügyfeleiket, írja a Bankmonitor. Emellett a bankok azt is vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem fognak működési költségük változása, illetve az infláció miatt módosítani a lakossági számlaköltségeken. Az Erste Bank és a Gránit Bank csak azért nem mérsékli a díjait, mert ők az idei évben nem is emelték a lakossági számladíjakat a fogyasztói árindex alapján.

Mennyi az annyi? A Bankmonitor az elmúlt évek statisztikáiból úgy becsüli, hogy egy átlagos lakossági bankszámla éves költsége a februári díjak alapján 47 ezer forint körül alakulhatott. A bankok önkéntes vállalásuk alapján ezen a szinten fagyasztanák be az számladíjakat 2026. június végéig.

Miről mondanak le a bankok? Az inflációkövető áremelésről, vagyis nem növelik meg a díjakat a 2024-es 3,7 százalékos áremelkedésnek megfelelően. A teljes infláció áthárításával a korábban kiszámolt 47 ezer forintos átlagos éves számlaköltség további 1739 forinttal emelkedne. Ha ezt felszorozzuk a jegybanki adattal, ami szerint 2024. decemberében 6 619 289 darab elsődleges fogyasztói bankszámla volt Magyarországon, az a teljes bankszámlaállomány esetében mintegy 11,5 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Máshogy fogalmazva: ekkora bevételről mondanak le a bankok, ha nem hajtják végre a teljes, 2024-es inflációnak megfelelő díjemelést.

Igen ám, de! A Bankmonitor szerint irreális, hogy minden bank az összes számlacsomagjának valamennyi díját az inflációnak megfelelően módosítsa. Eleve két bank nem is élt volna ezzel a lehetőséggel.

Hogyan tovább? Az elmúlt évekre alapozva a szakértők úgy gondolják, a tavalyi inflációnak durván a 70 százaléka épült volna be a számlaköltségekbe, azaz 2,5 százalékkal emelkedhettek volna a díjak, ami átlagos ügyfél esetén éves szinten mintegy 1200 forintos díjemelést jelentene.

Szóval a bankszektor egésze nagyságrendleg 8 milliárd forint bevételről mondhat le a vállalás alapján.

Ha jobban közelíti a tervezett áremelés az inflációt, akkor az önkéntes díjcsökkenés hatása még nagyobb lenne, summázza a Bankmonitor.

The post Nagy Márton üdvözli, hogy a nyomasztására önként lemondanak a bankok több milliárd forintról appeared first on Forbes.hu.