Rég volt annyira turbulens az amerikai közélet, mint az utóbbi két hétben. Július 13-án merényletet kíséreltek meg Donald Trump ellen, a lövöldözésben a Republikánus Párt azóta már hivatalossá vált elnökjelöltje a fülén sérült meg, egy néző azonban belehalt a sérüléseibe, míg a merénylőt a rendőrök lőtték agyon.

Egy héttel és egy nappal később aztán a jelenlegi elnök, Joe Biden bejelentette, hogy az eddig hangoztatott álláspontjával ellentétben mégsem indul újra a novemberi elnökválasztáson, és maga helyett alelnöke, Kamala Harris támogatását kéri a párttagoktól. Így aztán, ha a Demokrata Párt augusztusi jelöltállító gyűlésén is megszavazzák, akkor a 2016-os elnökválasztás után, amikor Hillary Clinton volt jelölt, idén újra egy nő lehet Trump legfőbb ellenfele.

Biden váratlan húzása

Ugyan jelen állás szerint több okból is Harris a legesélyesebb a jelöltségre, attól, hogy Biden és más demokrata politikusok is őt támogatják, még nem lesz rögtön elnökjelölt. Erről ugyanis az augusztus 19-e és 22-e között rendezett jelöltállító küldöttgyűlés szavaz, ahol a különböző államokból meghatározott számban érkező párttagok leadják a szavazatukat az elnökjelölt-aspiránsokra. Vasárnapig nem volt más elnökjelölt, mert a hagyományok szerint ha a regnáló elnök újraindul a választáson, akkor a párt egységet mutatva beáll mögé, és másnak így esélye sincs.

Azonban a Trump és Biden közötti első – és most már utolsó – elnökjelölti vita után látványosan felerősödtek a Biden visszalépését sürgető hangok, az elnök ugyanis számos olyan hibát vétett, amelyet a kora és a feltételezett kognitív képességeinek romlása számlájára írtak, ezért egyre többen gondolták úgy, hogy a politikus nem tudna végigvinni egy újabb négyéves elnöki ciklust. A káoszt aztán tovább fokozta Biden szereplése a július eleji NATO-csúcson, ahol előbb Harris neve helyett azt mondta, hogy „Trump alelnök”, Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt pedig „Vlagyimir Putyin, Ukrajna elnöke” megnevezéssel illette. Biden alkalmasságát az utóbbi napokban olyan prominens demokrata politikusok is megkérdőjelezték, mint Barack Obama volt elnök, és Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök, így jutottunk el végül oda, hogy bár pénteken az 50 éve politizáló Biden még azt hangoztatta, hogy a következő héten folytatja a kampányolást, vasárnap bejelentette, mégsem indul újra.

Az első bejelentésben még nem írt arról, hogy kit támogatna, röviddel utána azonban Harrist ajánlotta elnökjelöltnek, aki egy közleményben megköszönte azt és kijelentette, hogy ki fogja érdemelni és el fogja nyerni a jelöltséget. Számos más demokrata párti politikus is beállt az alelnök mögé, többek között a Clinton házaspár is, Obama azonban nem egy személy, hanem a nyílt választás fontossága mellett állt ki. A volt elnöktől ez nem meglepő, hiszen korábban is semleges álláspontot képviselt addig, amíg nem volt hivatalos jelölt.

A több ezoterikus könyvet kiadó és az előválasztásokon finoman szólva is mérsékelt sikerrel szereplő Marianne Williamson már bejelentette, hogy elindul Harrisszel szemben, és emlegetik Joe Manchin nyugat-virginiai szenátort is, aki májusban elhagyta a pártot, hogy független legyen, de a hírek szerint most azt fontolgatja, hogy újra demokrataként regisztrálja magát, bár ő ez tagadja. Korábban több kormányzóval kapcsolatban is felmerült, hogy egy Biden-visszalépés esetén indulhatnának, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy így is lesz.

Samuel Corum / Getty Images Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök a Fehér Ház erkélyén a július 4-i rendezvényen Washingtonban.

Papíron bármelyikükből lehetne jelölt, azonban Harris mellett több érv is szól:

egyrészt mivel az utóbbi három és fél évet alelnökként töltötte, vihetné tovább a sokak által méltatott bideni politikát,
másrészt felhasználhatja a Biden-Harris kampányra adott adományokat is, ami rendkívül nagy segítséget jelent a választásig hátralevő alig több mint 100 napban – igaz, a republikánusok már dolgoznak azon, hogy ez ne így legyen. A hírek szerint több nagy adományozó is bejelentkezett már, hogy szívesen támogatná Harrist – Alex Soros, a Demokrata Párt egyik legnagyobb támogatójának, Soros Györgynek a fia már vasárnap kiállt az alelnök mellett.
Harmadrészt pedig, ahogy azt a következőkben részletezzük, Harrisnek az USA második legfontosabb közjogi méltóságává való kinevezését több évtizedes ügyészi és szenátori karrier előzte meg.

Fekete-indiai kislányból ügyész

Kamala Harris, aki az első női alelnök, az első fekete alelnök, és az első dél-ázsiai származású alelnök az Egyesült Államok történetében, 1964-ben született a kaliforniai Oaklandben. Édesanyja az indiai Shyamala Gopalan rákkutató volt, édesapja pedig a jamaicai fekete családból származó Donald Harris közgazdász. A szülők a kaliforniai Berkeley Egyetemen találkoztak, és a házasságukból még egy lány született, Maya.

Harrisék aktívan részt vettek a polgárjogi mozgalmakban és a gyerekeket is vitték magukkal, és bár Kamala hétéves korában elváltak, a politikus elmondása szerint az édesanyja gondosan ügyelt arra, hogy a lányokat az indiai és az afro-amerikai kultúrával is alaposan megismertesse.

Némi kanadai kitérő után Harris a hagyományosan fekete egyetemek (HBCU-k) közé tartozó washingtoni Howard Egyetemen tanult tovább, ami saját bevallása szerint a többségi fehér iskolákban eltöltött évek után nagy hatással volt rá. A politológus-közgazdász diploma megszerzése után jogból doktorált, majd a kaliforniai ügyvédi kamarába történt felvétele után az Alameda megyei ügyészségen kezdett dolgozni kerületi helyettes ügyészként, ahol a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények kivizsgálása lett a szakterülete.

Később a San Franciscó-i városi ügyészség család- és gyerekjogi osztályát vezette, majd 2003-ban ő lett az első afro-amerikai és első dél-ázsiai származású nő, akit megválasztottak San Franciscó-i kerületi ügyésznek. Annak ellenére is – idézi fel a Washington Post –, hogy a kampány alatt többek között amiatt támadták, hogy korábban két állami igazgatósági pozícióra a volt barátja, Willie Brown, San Francisco egykori polgármestere nevezte ki.

Harris 2010-ig töltötte be ezt a pozíciót, majd szűk többséggel megválasztották Kalifornia legfőbb ügyészének. Négy évvel később összeházasodott Doug Emhoff Los Angeles-i ügyvéddel, aki a 2020-as elnökválasztás után az amerikai történelem első „second gentlemanje” lett, azaz első olyan alelnöki házastárs, aki férfi.

Ügyészből az ország második embere

2016-ban az ügyészi széket szenátorira cserélte Harris, amikor ő lett a második afro-amerikai nő, akit beválasztottak az amerikai törvényhozás felsőházába. A szenátusi meghallgatások alkalmával Harris latba vetette ügyészi gyakorlatát, és többek között sikerült zavarba hoznia Brett Kavanaugh republikánus legfőbb bíró-jelöltet, amikor arról kérdezte, hogy

tud-e olyan jogszabályról, amely az abortusztörvényekhez hasonlóan előírja egy férfinak, hogy mit tehet a testével, mire Kavanaugh kénytelen volt azt válaszolni, hogy nincs ilyen.

Josh Edelson / AFP Kamala Harris kaliforniai főállamügyész egy szivárványos zászlót lenget, miközben részt vesz a San Francisco Pride felvonuláson 2016. június 26-án.

Három évvel később Harris megcélozta a Fehér Házat és a demokrata előválasztáson a legfőbb ellenfele éppen Joe Biden lett, akit egy korábbi megjegyzése miatt élesen bírált. Biden egy alkalommal arról beszélt, hogy a kettéosztott amerikai közéletben képes közvetíteni a demokraták és a republikánusok között, például a 70-es években a feketék és fehérek szegregációját támogató politikusokkal is ki tudott alakítani párbeszédet. Harris erre azt mondta, hogy fájdalmas volt ezt hallani. A szenátornak azonban nem sikerült elegendő pénzes támogatót szereznie, így idő előtt kiszállt az előválasztási versenyből.

Biden aztán 2020 nyarán beváltotta a korábbi ígéretét, hogy női alelnökjelöltje lesz, végül Kamala Harrisszel indult neki a választásnak, amelyet meg is nyertek. Harris a sokadik elsősége mellé azt is felírhatta, hogy ő lett az első olyan megválasztott alelnök, aki a megválasztott elnök mellett mondhatott győzelmi beszédet. A politikusnő a szüfrazsett-mozgalom emlékére fehér színű nadrágkosztümöt vett fel az alkalomra.

Alelnöksége alatt Harris fő témái között szerepelt a fegyveres erőszakkal szembeni biztonság, a szavazati jog biztosítása mindenki számára, a környezetvédelem, és a nők önrendelkezése a saját testük felett. Amikor a meghallgatáson megizzasztott Brett Kavanaugh-t is a tagjai között tudó Legfelsőbb Bíróság eltörölte az abortuszhoz való alkotmányos jogot, Harris azt írta a Twitteren: „Hadd fogalmazzak világosan: mindenkinek joga van döntéseket hozni a saját életével kapcsolatban, például a családalapításról, a fogamzásgátlásról és arról, hogy azzal köthessen házasságot, akik szeret”.

Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, a Fivethirtyeight összesítése szerint Biden elutasítottsága 6 százalékponttal nagyobb, mint Harrisé, aki 50,4 százalékon áll. Trumppal összehasonlítva sem rosszabb Harris teljesítménye, mint a regnáló elnöké: az NBC News kutatásában a Biden kontra Trump versenyben előbbinek 43 százaléka lenne, utóbbinak 45 százaléka, míg Harrisnek 45 százalékos támogatottsága lenne Trump 47 százalékával szemben. Az NPR-PBS-Marist viszont 50 százalékot mért Bidennek és Harrisnek is, Trumpnak pedig 1-2 százalékponttal kevesebbet.

Harris esetleges jelölése jelenleg a legegyszerűbb utat kínálja a demokratáknak ebben a kaotikus helyzetben, már csak delegáltakat és aztán majd a választókat kell meggyőzni arról, hogy első nőként alkalmas lesz az Amerikai Egyesült Államok vezetésére.

The post Nagyon közelre mérik Kamala Harrist Trumphoz, de indulásához a demokrata küldötteket is meg kell nyernie first appeared on 24.hu.