Egy nap, amikor végre nem kell szégyenkezve, lopva számolgatni az euró milliókat, amikor senkinek sem kell úgy tenni, mintha a közbeszerzés véletlenül kerülne a régi jó barátokhoz. Nem! Ma őszinték lehetünk, ma köszöntjük azokat, akik nélkül ez az ország talán még működne is

– hangzott el a Kossuth téren a 2025. március 27-én először megrendezett Nemzeti Oligarcha Nap színpadán.

Az eseményt az aHang szervezte, terveik szerint jövőre megtartják a Második Nemzeti Oligarcha Napot is, de bíznak benne, erre a választások után többször nem lesz szükség. Tervük, hogy a kampányidőszakban bemutassák nemcsak a miniszterelnök vejének és gyerekkori barátjának felfoghatatlan mértékű vagyonosodását, hanem „Békéscsabától Veszprémig, Miskolctól Szentesig azokat a helyi kiskirályokat is, akik kiszolgálói és haszonélvezői ennek az egész elvtelen rendszernek”.

Az ünnepségen a főszerep Mészáros Lőrincé volt, a színpadon felállított piros bársonnyal bevont „oligarcha trón” előtt annak a néhány száz cégnek a neve szerepelt, amelyek a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartoznak, bár a lista nem volt teljes. Mint azt Szalóki Viktor, a civil szervezet politikai igazgatója elmondta, a molinó megrendelése után vásárolta meg az egykori gázszerelő a Kutas Management Kft.-t, amelyhez a biharkeresztesi repülőtér is tartozik, így az már nem kerülhetett a fotózkodásra szánt trón elé.

A trónt egy fénykép erejéig bárki elfoglalhatta, és mikor arról kérdeztük az erre vállalkozókat, milyen érzés a közpénzzel vállalkozók helyén ülni, leginkább a „kényelmetlen”, „ijesztő” és „fájdalmas” válaszok érkeztek.

A trón mellett közbeszerzést lehetett nyerni szerencsekeréken, ha a játékos kipörgette az egyetlen opciót, ahol nem a „NER” felirat szerepelt; egy műanyag dobozzal jelzett magántőkealapba pedig tét nélkül lehetett dobálni a közpénzeket.

Egy másik asztalnál különböző világsztárok és a leggazdagabb magyar emberek (például Tiborcz István, Szíjj László, Garancsi István és Balásy Gyula) vagyonát lehetett megtippelni. Mikor nem szétfeszítve az esemény kereteit arra kerestünk választ, mitévők lennének a jelenlévők, ha egy napra a tenderbajnok címet csont nélkül elnyerő Mészáros bőrébe bújhatnának, a többség a címben is idézett mondathoz hasonló választ adott, tehát: „Nem bújnék Mészáros bőrébe, inkább maradjon nyugodt a lelkiismeretem”. Azért olyan is akadt, aki megpróbálva a lehetetlen 24 óra leforgása alatt eladományozná azt az 1241 milliárdos vagyont, amiért egy átlagos magyar fizetésből élőnek 221 ezer évig kellene dolgoznia, de Szalóki Viktor már azzal is beérte volna, ha egy napra ő lehetne a sokat emlegetett milliárdos, és akkor ő biztosan elfogadta volna az aHang ünnepi meghívását.

The post „Nem bújnék Mészáros bőrébe, inkább maradjon nyugodt a lelkiismeretem” – megtartották az Első Nemzeti Oligarcha Napot first appeared on 24.hu.