A vizsgálati módszereink egyre kifinomultabbá válásával egyre többet tudhatunk meg múltunkról. A különböző molekulamaradványok, fehérje- vagy lipidnyomok, töredékek ma már azonosíthatók például a tárolóedényekből. Egy új kutatásban az emberi csontokban lévő kis molekulákból álló anyagcseretermékeket, az úgynevezett metabolitokat vizsgálták meg, ez az orvosi diagnosztikában bevett módszer azonban a régmúltról is árulkodhat.
Ahhoz, hogy a módszer használható voltát igazolni tudják, olyan személyek maradványait vonták vizsgálatba, akikről más adatok alapján biztos volt, hogy dohányoztak. Ilyen adat, látható jel volt például a fogazatban a pipaszár hatására kialakult kopás, vagy a dohányzás során képződött lerakódások. A kutatást a Science ismertette.
A 18. századtól a dohánytermelés Amerikában hatalmas feladat volt, a rabszolgák munkája nélkül nem tudott volna Anglia már 1700-ban 17 millió kilónyi dohányt importálni. Ez a mennyiség elegendő volt ahhoz, hogy minden, a szigetországban élő polgárnak jusson naponta egy pipányi. Mivel sem a tüdőt, illetve így annak károsodását nem őrzik meg a sírok, sem pipából nem sokat temettek el a használójával, ezért igen nehéz igazolni, hogy végül is kik dohányoztak.
A kutatók londoni és Észak-Lincolnshire-i temetők emberi maradványait (323 emberét, 1700-1855 köztieket) vizsgálták meg, hogy kiderüljön, kik is voltak a dohányosok Anglia lakói közt. A dohányzás során keletkező anyagcseretermékek beépültek a dohányosok csontjaiba, és ezeket sikerült a kutatóknak kimutatni. Az anyagcseretermékek ráadásul akkor is kimutathatók, ha az adott dohányos nem pipázott, hanem például rágta a dohányt, vagy tubákolt.
A kutatók a dohány európai megjelenése előtti (1500 előtti) időszakból származó emberi maradványokat (45) is elemeztek, hogy biztosan elkülöníthessék a nemdohányzó és a dohányos emberek csontjaiban található molekuláris jeleket.
A kutatók annak ellenére, hogy a dohányzást leginkább a férfiak szokásaként említették a korabeli források, meglehetősen sok dohányos nőt azonosítottak, ráadásul minden társadalmi osztályból. Míg a szegények csak cseréppipát tudtak venni, amitől a jellegzetes kopásnyom kialakult a fogakon, a gazdagabb nők finomabb anyagú pipákat használhattak, ami efféle nyomot nem hagyott.
Azzal, hogy sikerrel kimutatták a dohány anyagcseretermékeit a csontokból, a kutatók szerint rengeteg másféle nyomot, betegségek során keletkezetteket, vagy épp gyógyszerek hagyta molekulákat is érdemes lesz keresni. Mindez pedig igen sok hasznos adatot nyújthat a régészeknek, de az ismeretlen holttestek kilétének kiderítéséhez is hozzájárulhat.
The post Nem marad titokban, ha valaki dohányzott first appeared on National Geographic.
