Az elmúlt öt évben jelentősen romlott a magyar önkormányzatok anyagi helyzete. Hiába nőttek ugyanis papíron a költségvetési támogatásaik, az elvont szolidaritási hozzájárulás és a magas infláció ezt mínuszba hajtotta. Ráadásul a kormány hol a koronavírusra, hol más érdekekre hivatkozva további adókat von el a településektől, ezek eredője a pénzügyi kivéreztetés – olvasható a lapban.
A 2020-as költségvetés zárszámadása szerint 2020-ban az önkormányzatok 821 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak, ez az összeg az elfogadott 2025-ös költségvetés szerint már 1350 milliárd forintra rúg, vagyis a növekedés 64 százalék, ami még a időközben bekövetkezett 48 százalékos infláció mellett is impozánsnak tűnik. A kormány ezt a számot szokta kommunikálni, pedig a helyzet sokkal csúfabb, mint aminek látszik.
2020-ban az önkormányzatok 58 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizettek, így ezzel a befizetéssel korrigálva az önkormányzatok nettó támogatása 763 milliárd forint volt.
így a nettó pénzáram a települések felé az idén 990,5 milliárd forint lesz, ami 29,8 százalékkos növekedés 2020-hoz képest nominálisan.
A hat év alatt ezzel szemben az infláció 48,5 százalékra rúgott, vagyis 2020 és 2025 között az önkormányzatok támogatásának reálértéke mintegy 18 százalékkal csökkent.
A szolidaritási elvonás nem egyformán érinti a településeket – a 3200 önkormányzat mintegy harmada befizető, a kétharmaduk viszont nyer rajta – ám ez az újraelosztás nem befolyásolja azt tényt, hogy az önkormányzati rendszer egésze ma kevesebb pénz kap a költségvetésből, mint 2020-ban. A kormány arra hivatkozik, hogy eközben a települések iparűzési és más helyi adóbevételei emelkednek – amely részben igaz, ám az elmúlt években több alkalommal is elvonta egyes települések bevételeit a kabinet.
A COVID-járvány alatt az iparűzési adóbevételek egy részét a kormány nemes egyszerűséggel elengedte, így kívánta segíteni a bajba jutott kkv-kat, ám a bevételkiesést nem minden esetben kompenzálták,
A lap értékelése szerint Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik. Egy szeptemberi rendelettel megtiltotta az önkormányzati cégek tartozásának átruházását, márpedig Budapest három éve csak úgy tudja nullszaldósra kihozni a költségvetés közlekedési részét, ha az év végén 50 milliárdot bankokkal hiteleztet meg, amit azután tavasszal visszafizetnek. A főváros lázasan keresi a kiskaput.
A fővárosnak mindezek mellett is szüksége van egy 40 milliárdos folyószámlahitelre, mivel enélkül január másodikára elfogyott volna a pénz a város számlájáról. A mínusz szeptemberig 60 milliárdra kúszik fel, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az év végére visszafizetnek. Azután – jó esetben – minden kezdődik elölről.
The post Népszava: Budapest csődjére bazírozhat az Orbán-kormány first appeared on 24.hu.
