Változatlanul az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra, azaz a nők40-re jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében végigveszi, milyen érvek szólhatnak a mielőbbi, illetve a minél későbbi nyugdíjba vonulás mellett. Íme, mit érdemes mérlegelniük az érintetteknek a döntéshozás során.

Kinek lehet célszerű mihamarabb nyugdíjba menni?

Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást szerinte annak a hölgynek, akinek személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.

De ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett az is, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként. Ennek oka, hogy a nyugdíj melletti munkával mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak a foglalkoztatás feltételei:

nyugdíjasként neki járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül fölvehet a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban a nyugdíja mellett.

Az öt közszférás ágazat a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális. Ezeken kívül a közszférában sajnos még 2025-ben is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként. Viszont ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhet.

A munkáltatója pedig mentesül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.

A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel (például a nem mentesített közszférás területeken dolgozó nyugdíjas esetében.

Arra is kitér, hogy sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett. A feltételek szigorításától való félelem szerinte nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba. 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjszakértő szerint gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény. Erre a 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor, de Farkas András úgy véli, 2027-től bármi lehetséges. Varga Mihály pénzügyminiszter novemberben azt mondta, nem terveznek a nők40-nél változást.

És még egy érv a nyugdíjszakértőtől azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni – logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert az adott jogviszonyt szabályozó törvény kötelezi a munkáltatójukat arra, hogy közszolgálati jellegű jogviszonyukat a számukra legelőnyösebb munkáltatói felmentéssel szüntessék meg (ha a legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján vagy bármikor azt megelőzően teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

Kiknek lehet érdemes kivárni a nyugdíjba vonulással?

Arra is kitér, hogy, milyen erős érvek szólhatnak amellett, hogy halasszák az érintettek a nők kedvezményes nyugdíjának igénylését.

Mindenekelőtt az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja. Ehhez az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára, és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege. Itt kiemelte, fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.

Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett az is, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni. A valorizációs szorzó nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik. Vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Idén például várhatóan 13,6 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók a 2024-ben alkalmazott szorzókhoz képest (amelyek pedig 14,2 százalékkal nőttek a 2023-ban alkalmazott szorzókhoz képest).

Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a nyugdíj-megállapítást követően átlagosan több mint húsz évig nyugdíjas magyar nők számára – fejtette ki a nyugdíjszakértő hírlevelében.

The post Nők40 nyugdíj igénylése: kinek mi lehet a legideálisabb időpont? first appeared on 24.hu.