Nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban számolt be egy nemzetközi kutatócsoport arról, hogy 30 európai ország 854 városa (50 ezernél nagyobb lakosságúak) esetében milyen hatása lesz a halálozásra századunk végéig a várható felmelegedésnek. Korábbi vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a hideg miatti halálozás volt eddig a nagyobb. Azonban, ha nem teszünk semmit, hamarosan a hőség miatti veszi át a vezetést. Különösen a Mediterráneum és Kelet-Európa országai számára jelent veszélyt a klímaváltozás miatti felmelegedés.

Háromféle lehetséges jövőképet számoltak ki a kutatók. Egyrészt a fenntarthatóság növelése és az egyenlőtlenségek, valamint a fogyasztás csökkentése esetében jutna arra forrás és akarat, hogy jobban alkalmazkodjunk, mérsékelve a hőség hatásait. Ez volna a legoptimálisabb helyzet.

Másodikként a jelenleg tapasztalható szint fenntartásával, a meglévő egyenlőtlenségekkel és növekvő privatizációval csak igen lassan jutnánk előre a hőség elleni védekezésben. A legrosszabb esetet az képviselte a számításokban, hogy egy egyre instabilabb Európában nőnek a konfliktushelyzetek, és ennek hatására szinte semmit se teszünk a problémák mérséklésére.

A legrosszabb helyzettel számolva kontinensünk 2,3 millió életet fog elveszíteni az emberi okú klímaváltozás hatására fellépő hőség miatt. Ennek 70 százalékát megelőzhetnénk, ha 2 Celsius-fok alatt tudnánk tartani a felmelegedést.

A legsúlyosabban Máltát érintette a felmelegedés ezen hatása, mintegy kétszer annyi halálozással, mint általában a déli országok. 100 ezer főre vetítve évi 268 hőség miatti többlet halálesetre lehet számítani Máltán 2095-re. Kelet-Európában Románia (210 fő) és Bulgária (182 fő) voltak a legrosszabb jövőbeli helyzet elszenvedői.

Egyedül Írország volt, ahol nem nőtt a halálozás még a legextrémebb jövőkép esetében sem. Hazánk az egész európai átlag közelében volt e téren, itt a számítások szerint a jelenlegihez képest 47 fővel nő a hőség miatti halálozás, 100 ezer lakosonként.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az egyes városokon belül is jelentős eltérések lehetnek, ezeket nem tudták most figyelembe venni (nem ilyen felbontásban álltak rendelkezésre az elemzett adatok). Az is jól látszik, hogy amennyiben sikerülne a párizsi egyezményben foglalt 2 fokos felmelegedést betartani (erre gyakorlati esélyünk nem igazán van már ), nem sokat romlana a helyzet e téren.

A hideg miatti halálozások csökkenni fognak, nagyjából arányosan a felmelegedés mértékével, azonban e csökkenés távolról sem lesz elég ahhoz, hogy a hőség miatti többletet ellensúlyozza. A többlet halálozáshoz az is hozzájárul, hogy öregszik Európa társadalma, vagyis egyre több veszélyeztetett korú embertársunkkal osztozunk a kontinensen.

A becslések szerint 2100-ra a jelenleginél 2,5-szer több 80 év feletti lakosa lesz Európának. A légszennyezettség tovább ront a helyzeten, azonban ez ellen is fel lehet lépni, ahogy a városok hőszigethatását is csökkenteni lehet például a zöldfelületek növelésével. Ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy valahogy javítani tudjunk e rossz kilátásokon.

The post Nőni fog Európában a hőséghez köthető halálozás first appeared on National Geographic.