A PNAS folyóiratban látott napvilágot az a számítás, amelynek eredményei szerint akár 1-2 kilométeres vastagságú vízréteg is boríthatná a Mars felszínét, ha a víz nem a mélyben volna. A felfedezésről a Berkeley Egyetem számolt be.

Az InSight Mars szonda a felszín alatti tulajdonságokat vizsgálta a vörös bolygón, kiemelten sok tudományos eredményt hoztak a szeizmikus mérései. Ezt gyarapítja az újonnan közzé tett eredmény is.

A marsrengések adatait és kőzettani információkat kombinálva arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy 11,5-20 kilométeres mélységben a kőzetek nem tömörek, hanem teli vannak apró hézagokkal, repedésekkel, amelyeket folyékony víz tölthet ki. Hasonló, nagy mélységben lévő pórusvízből bolygónkon is bőven van (egy 2021-es kutatás szerint kb. 1,5-szer annyi, mint a jégtakarókban tárolt víz mennyisége), ám e víz erősen sós lehet.

Ma már világos, hogy a Mars felszínén úgy 3 milliárd évvel ezelőttig elég sok víz volt, ám az átalakuló klíma miatt ez eltűnt. Az elképzelések szerint a víz java a légkörben lebomlott és a világűr felé távozott. A friss eredmények azonban azt jelzik, nem egészen ez volt a sorsa a marsi víznek, ez azok számára megnyugtató lehet, akik kimondottan e víz sorsa miatt aggódtak.

Azonban jelen tudásunk szerint nem sokra megyünk vele, mert ebből a mélységből bármit kitermelni még itt a Földön se egyszerű feladat.

Fontos lehet ez abból a szempontból is, hogy hol érdemes még életnyomokat keresni a Marson.

Bolygónkon jól ismert, hogy egészen extrém mélységekben, bányákban, több kilométerrel a felszín alatti sziklarepedésekben is megélnek egyes mikrobák. Miért lenne ez másképp a Marson? Elméleti lehetőségként mindenképp érdemes számolni ezekkel a vízzel kitöltött kőzetrepedésekkel.

Ennél is érdekesebb lehet azonban a felfedezés, ha a bolygó geológiai múltjának tanújaként tekintünk rá. A marsi víz sorsa a klíma korábbi ciklusairól, a felszín és a mélybeli rétegek kapcsolatairól árulkodik.

A kutatók olyan módszerrel vizsgálták meg az InSight marsrengéseinek adatait, amellyel a Földön a talajvízkészleteket, vagy épp a mélyben rejtőző kőolajkincset kutatják. A modellszámítások alapján a mélybeli porózus kőzetek jelenlétével, és az ebben tárolt pórusvízzel lehet legjobban megmagyarázni a mért adatokat. Ha pedig azt feltételezik, hogy a Mars teljes területén hasonló a kéreg, akkor az így tárolt víz óceánokat tölthetne meg.

The post Óceánnyi víz lehet a Marson, csak épp nem érhetjük el first appeared on National Geographic.