A tanyasoron kialakított Szerkő Vendégház 2023 tavaszán kapott működési engedélyt. Nagy Tamás és felesége, Törő Krisztina elsősorban nem azokat várja, akik ötcsillagos szállodára vágynak, hanem azokat, akik kíváncsiak egy alföldi tanyára, a természet szépségére. A hangulatos portán diófák árnyékában lehet pihenni és a pusztai naplementében gyönyörködni, és természetesen nagyokat kirándulni a környéken.
Az ökológus házigazda és felesége célja, hogy bárki megtapasztalja, nem ördöngösség az ökológiai lábnyom csökkentése. Ehhez őseink hagyományos életszemléletét keltették életre és új praktikus megoldásokat is bevezettek az alföld mesebeli szegletében.
Hogyan találtak rá a tanyára? Mi állt eredetileg a portán?
Két vályogépület állt a portán, de már annyira romosak voltak, hogy gyakorlatilag csak a falakat tudtuk megmenteni. Onnantól kezdve minden, a mennyezettől kezdve a padlón keresztül a tetőzetig, újonnan lett kialakítva. Ekkor épült a két épületet összekötő terasz is.
Ez két külön tanya, a szomszéd portán áll a vendégház. Eredetileg 2003-ban megvásároltuk a mi tanyánkat, a Rontószél 170-et. Azután apósom megvásárolta a szomszéd tanyát. Az volt az elképzelése, hogy ideköltöznek a nyugdíjas évekre, de végül mást hozott számukra az élet.
Néhány évig üresen állt a ház, gondolkoztunk, hogy mit lehetne vele kezdeni, eladjuk-e, vagy se. Ekkor született az ötlet, hogy próbáljunk meg vendégházat kialakítani az életfelfogásunkkal harmóniában, természetes módon. Egy öko-vendégházat álmodtunk.
Saját, természetközeli felfogásuk vezérelte Önöket az építkezés során. Mi mindent kellett átépíteni, felújítani az ingatlanon?
A két épület egy kicsit különbözik, ennek ellenére mindkettőnek a felújításához természetes anyagokat használtunk. Sárral tapasztottunk, és gyakorlatilag, ahol kellett kiegészíteni, javítani a falakat, vályogtéglákat használtunk. A külső-belső vakolat is sárból volt, és a mennyezetet is így alakítottuk ki, amely egy nád és sárszigetelést kapott. Ez komoly szigetelés, ami kizárólag természetes alapanyaggal történik.
Mindvégig ragaszkodtak a természetes anyagokhoz, régi megoldásokhoz.
Hagyományos stílusban, faablakokat építettünk be. A padló is puritán, több helyen téglát raktunk le a homokba. Emellett kő, illetve hajópadló van a szobák egy részében. A kisebbik házban a konyhában és az egyik szobában meghagytuk a föld padlót. A két ház között ugyanis lényeges különbség van.
A nagyobb, Csikós házban, úgy gondoltuk, hogy a mai kor igényeihez igazodva muszáj áramot és vezetékes vizet bevezetni, a „normálisan” működő fürdőszobába. Bojlerrel adott a meleg víz, az elektromos hálózat, a megszokott, 220 voltos.
A Kemencés ház viszont teljes egészében egy régi tanya mintájára készült. Milyen ez a hajlék?
Nyaranta a kisebbik, kemencés ház falainak hűvösében Tamás gyakran delelt. Az elektroszmog-mentes környezetben élvezte még jobban a csendet, és azt gondolta, másnak is meg kell ezt az érzést tapasztalni. Ezért a házat teljesen hagyományos stílusban, mindenféle vezetéktől mentesen alakítottuk. Nincs benne elektroszmog, hiszen nem futnak 220 voltos vezetékek a falban.
Mindkét háznál megmaradtunk a fafűtésnél, tehát egy-egy csikótűzhely lett kialakítva a konyhában, aminek a tűztere a másik szobában lévő cserépkályhát is fűti. Bár elvileg fel van fűtve a helyiség, igazából a vendégeket csak tavasztól őszig (áprilistól október végéig) fogadjuk, mert ez a fajta fűtés komolyabb idő- és energia befektetést igényel, ha nem rendszeresen használják, akkor télen akár két-három nappal előtte be kell fűteni. A kemencés házban sikerült megmenteni az eredeti kemencét.
Víz szűkében, a hagyományos megoldásokat követve nem lehetett egyszerű a toalett megoldása. Kényes téma, főleg egy vendégháznál.
Komposzt toalettet alakítottunk ki, ugyanolyat, amit mi is használunk a saját tanyánkon. Bentről, a fürdőszobából lehet használni, és kint van egy üríthető, ásott akna rész. Az ide kerülő szerves anyag, amit bőven megszórunk szalmával, komposztálódik, és évente üríthető. Maga a komposzt kellő idő után felhasználható a kertben.
Hogyan lehet a régiek egyszerű megoldásait összhangba hozni a vendégek igényeivel?
Az emberek többsége még nincs fölkészülve a kemencés házban megtapasztalható körülményekre, ezért néhány módosítást végzünk rajta. Úgy döntöttünk, 12 voltos egyenáramot vezetünk be, aminél az elektroszmog elhanyagolható mértékű lesz.
Egyetlen napelemről fog működni a rendszer, amit a háztetőre erősítünk. Egy-két telefont és egy laptopot fel lehet tölteni erről. Ezzel egy minimális fogyasztású világításra is lesz lehetőség.
Jelenleg a fürdés szempontjából is hagyományos, egy klasszikus, régi lavórtartó és benne egy lavór áll rendelkezésre, de a vendégek inkább a kinti – ezer csillagos – zuhanyzót használják. Ezért egyetlen helyiségbe bevezetjük a vizet egy zuhany erejéig. A zuhany szürke vizét egy egyszerű kis elszikkasztóba vezetnénk, így nem szennyezné a talajvizet.
Ebben a helyiségben egy alomszéket is elhelyezünk. Ez lényegében egy hordozható komposzt toalett, amit két-három naponta ki kell üríteni. Szalmát, faforgácsot, egyéb növényi cellulózt kell beleszórni. Zárható teteje van, ugyanúgy nem bűnös, mint a nagyobb testvére. Egyébként gyakran szoktak ilyeneket használni a jurtában élő emberek Magyarországon.
Itt testközelből ismerkedhetünk a régi tanyasiak életkörülményeivel. Mi mindent kaphatnak még, akik eljönnek a Rontószélre?
Itt kint élünk a természetben. Az ablakon kinézve a Rontó-pusztában gyönyörködhetünk, legelésző lovakkal, marhákkal. Akár szürkemarhákat és védett madarakat is láthatunk, olyan állatokat, amit másutt ritkán. Többféle egyéb programot is nyújtunk, igény szerint szervezzük őket. Ha valaki madarászni akar, befizethet rá, vagy akár tudunk szervezni lovaskocsizást és lovaglást is.
Jó látni, hogy visszajáró családjaink is vannak. Elsősorban a városi embereknek jelent óriási élményt ez a nagy tér és szabadság. A városban élő gyerekek számára is hatalmas öröm, hogy itt eltölthetnek akár 4-5 napot, és élvezhetik a pusztát, az állatok közelségét. Jellemző, hogy akadt olyan vendég, akinek a gyereke nálunk barátkozott meg a kutyával, mert korábban félt az ebektől. Ezekre a dolgokra is odafigyelünk.
Nagy Tamásék portáján korábban már jártunk, akkor bemutattuk a család mindennapjait, és az ökológus különleges, alternatív méhészetét. A házaspárhoz hasonlóan a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában számos család letelepedett, akik ugyancsak az alföldi pusztában találták meg a tanyasi élet szépségét.
Fotók: Szerkő Ökotanya és Vendégház
The post Ökolábnyom-csökkentés tanyán: vendégház döngölt padlóval és búbos kemencével first appeared on Sokszínű vidék.