Még az idén az ausztrál parlament elé kerül egy olyan törvény, amely korhatárhoz köti a közösségi oldalak használatát – jelentette be szeptember 10-én az ország miniszterelnöke. Anthony Albanese az intézkedést – amely mögött széles körű politikai támogatás áll – a tizenévesek mentális és fizikai egészségének megóvásával magyarázta. A korhatárt egyelőre nem határozták meg pontosan.
Hagyjuk meg a gyerekeknek a gyerekkort. Semmi közösségi nincs abban, hogy néhány oldal elszakítja a fiatal ausztrálokat az igazi barátoktól és az igazi élményektől
– érvelt a kormányfő egy sydney-i rádióállomásnak a Washington Post beszámolója alapján. Szerinte az lenne a helyes lépés, ha a 16 éveseknél húznák meg a korhatárt, de szakértők szerint a 14 éves kor is szóba kerülhet. Korábban az ellenzék fő ereje, a jobbközép Liberális Párt azt közölte: a 16 éveseknek engedné meg először, hogy látogathassák ezeket az oldalakat.
Martin Ollman / Getty Images Anthony Albanese a képviselőház üléstermében, az ausztráliai Canberrában 2022. március 29-én.
A tervezett jogszabály indoklása „meglehetősen egyszerű”: a gyerekek váljanak le az eszközeikről, és menjenek ki a pályára, az uszodába, egymással töltsék el az idejüket. „Tisztában vagyunk vele, hogy a közösségi oldalak társadalmi károkat okoznak” – tette hozzá Albanese, aki szerint a törvény elfogadásáig kidolgoznak egy technológiai megoldást, amelynek alkalmazásával ténylegesen ellenőrizhető lesz a közösségi oldalakon a felhasználók életkora, vagyis betartható lesz az új jogszabály.
A legtöbb közösségi oldalra – így a Facebookra, az Instagramra vagy a TikTokra – jelenleg egy 1998-as amerikai törvény miatt 13 éves kortól lehet regisztrálni, ám ezt nem ellenőrzik, vagyis jelenleg egy hamis születési dátum megadásával ezt az akadályt könnyűszerrel meg lehet kerülni.
Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a megoldás nem olyan egyszerű, ahogy ezt Albanese állítja. A korhatár bevezetése szerintük azzal járhat, hogy a gyerekek titokban használják majd a közösségi oldalakat – amivel egyrészt veszélyeknek tennék ki magukat, ráadásul legális segítséget sem tudnának kérni, ha bajba kerülnének.
Ausztrália egy meglehetősen egyszerű megoldást keres egy nagyon összetett problémára. A kérdés az, hogy ez inkább a politikai marketingről szól, vagy valódi megoldást keresnek a gyerekek megvédésére
– fogalmazott a Postnak Lisa Given, a Melbourne Királyi Műszaki Intézet információtudománnyal foglalkozó tudósa.
Ausztráliában azért kapott éppen most újabb lendületet ez az ügy, mert a pártok már készülnek a jövő májusi választásra. A téma akkor vált ismét a politikai közbeszéd részéve, amikor Dél-Ausztrália miniszterelnöke a közelmúltban felvetette: a 14 éven aluliaknak tiltsák meg a közösségi oldalak használatát, a 14–15 évesek pedig csak szülői engedéllyel regisztrálhassanak azokra. Új-Dél-Wales és Victoria – a két legnépesebb állam – is támogatja Albanese ötletét.
Itt az ideje, hogy a szülőknek hatalmat adjunk arra, hogy ellenálljanak – persze nem a gyerekeiknek, hanem a techóriásoknak
– mondta Jacinta Allan, Victoria miniszterelnöke.
Az év elején Dél-Ausztrália felkért egy korábbi legfelsőbb bírósági bírót, hogy vizsgálja meg a közösségi médiás korhatár bevezetésének lehetőségét. A nemrégiben napvilágot látott jelentés több problémára is felhívta a figyelmet, egyebek mellett a gyerekeket érő zaklatásra (bullyingra), szexuális tartalmú szöveges üzenetekre (sextingre) a Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten, a TikTokon, a Discordon, a YouTube-on és az X-en.
A bizonyítékok azt mutatják, hogy árt a gyerekeknek a függőséget okozó közösségi médiához való korai hozzáférés. Nem különbözik a cigarettától vagy az alkoholtól. Ha egy termék vagy szolgáltatás árt a gyerekeknek, a kormánynak cselekednie kell
– idézte az ausztrál ABC Peter Malinauskas dél-ausztrál miniszterelnököt.
Az ausztrál kormányt vezető balközép Munkáspárt és a konzervatív ellenzék egyaránt támogatja a korhatár bevezetését.
Chesnot / Getty Images
Van rosszabb
Daniel Angus, a Queenslandi Műszaki Egyetem Digitális Média Kutatóközpontjának igazgatója szerint ezt a populista törekvést könnyű lesz eladni az idősebb generációknak, ám ez valójában „egy félrevezető figyelemelterelés” azokról a szükséges strukturális reformokról, amelyekkel az ország fiataljainak hosszú távú előnyeit lehetne megteremteni. Úgy véli, a törvénnyel meg kéne várni, hogy az ausztrál társadalom és a közösségi média viszonyát vizsgáló, májusban létrejött parlamenti bizottság a munkája végére jusson.
Julie Inman Grant, Ausztrália eSafety biztosa, az online biztonságért felelős hatóság vezetője még júniusban nyilatkozott úgy, hogy szerinte is ahhoz vezethet a szabályozás, hogy a gyerekek a kevésbé ismert és ezáltal kevésbé szabályozott közösségi oldalak felé fordulnak, amelyek miatt nagyobb veszélyeknek lesznek kitéve. Egy múlt heti közleményében arra is utalt a biztos, nem csak a fiatalokról van szó.
Számos platformon, bármely életkorban, a tizenéves kor közepe előtt és után egyaránt
bajba kerülhetnek az emberek az interneten.
Lisa Given – aki szerint a közösségi oldalak betiltása a gyerekeknek szóló könyvek betiltásával ér fel – azt is kiemelte: jelenleg a közösségi média fontos szerepet tölt be abban, hogy összekösse a gyerekeket a számukra szükséges információkkal. Főként olyanoknak jelenthet komoly segítséget, akik a világ elzárt helyein élnek, és akiknek „a közelében talán nincs is könyvtár. Akik magántanulók.” Példaként említette a YouTube-ot, amelyen számos hasznos információ is elérhető.
Nem elhallgatva azt a tényt, hogy a gyerekek trollokkal és zaklatókkal, hamis vagy lényegtelen tartalmakkal is találkoznak a közösségi oldalakon, Given a Conversationön megjelent cikkében kiemeli: a közösségi oldalakról való kitiltásuk miatt elkerülhetik őket olyan információk, amelyek fontosak lehetnek számukra „az éghajlatváltozástól az egészségügyi problémákon és karriercélokon át a lakhatási válságig.”
Toby Murray, a Melbourne-i Egyetem docense azt emelte ki a New York Timesnak, hogy olyan fiatal tinikről van szó, akik keresik a maguk közösségét, és – főként a marginalizált csoportok tagjai – a közösségi oldalak nélkül talán nem is találnának rá a hozzájuk hasonlókra.
A közösségi oldalak korhatára ráadásul nemcsak a gyerekeket korlátozza, hanem a szüleiket is.
Szülőként és közösségi médiával foglalkozó kutatóként is tetszik az ötlet, hogy a gyerekek életkorának legyen valamiféle ellenőrzése. De ezt tulajdonképpen lehetetlen megoldani anélkül, hogy az ausztrál állampolgároktól olyan adatokat gyűjtsenek, amelyeket talán jobban szeretnénk, ha nem lennének meg a közösségi oldalaknak
– hívta fel a figyelmet Belinda Barnett, a Swinburne Egyetem kommunikációkutatója.
Világszerte probléma
Nem csak Ausztrália küzd az online világ, különösen a közösségi oldalak gyerekekre gyakorolt negatív hatásaival.
Az USA pár államában is van hasonló tiltás – 18 év alatt csak szülői beleegyezéssel lehet használni –, továbbá már olyan ötlet is felmerült, hogy a közösségi oldalakon hasonló figyelmeztetéseket kéne elhelyezni, mint a cigisdobozokon látni, valamint az EU-ban is jogszabály korlátozza a 16 év alattiak online szolgáltatásokhoz való hozzáférését, igaz, „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt” (DSA) a tagállamoknak nem kellett a saját törvényeik közé foglalniuk.
Kurt Wittman / UCG / Universal Images Group / Getty Images
Amellett, hogy létezik egy közös uniós szabályozási elv, több ország is aktívan keresi a hatékonyabb jogi megoldást. Spanyolország épp nemrégiben emelte meg a minimum korhatárt 14-ről 16 évre.
Áprilisban Emmanuel Macron francia elnök beszélt arról: szeretné elérni, hogy egész Európára érvényes legyen az a szabály, amely lehetővé tenné, hogy 15 éves korig a szülők ellenőrzés alatt tarthassák a gyerekeik „digitális térhez” való hozzáférését.
Bárki beküldené a gyerekét 5, 10 vagy 12 évesen a dzsungelbe? Ma, napi több órára kinyitjuk a dzsungelbe vezető ajtót
– utalt az Euronews cikke szerint Macron az online zaklatásra, a pornográfiára, a pedofíliára, illetve a moderálás alacsony szintjére.
Májusban Mette Frederiksen dán miniszterelnök is kezdeményezte, hogy az unió vezessen be 15 éves kor alatt egy korhatárt annak érdekében, hogy a legfiatalabb okostelefon-használókat megvédjék a káros tartalmaktól, a képernyőfüggőségtől.
Ma egy 13 éves a legtöbb helyen létrehozhat egy profilt. De 13 évesként még mindig gyerek vagy. És azt látjuk, hogy a közösségi médiában túl nagy a kockázat a gyermekek számára
– figyelmeztetett a dán kormányfő egy dán lapban az EP-képviselő Christel Schaldemose-zal közösen jegyzett cikkében. A 2022-ben elfogadott DSA szerintük „nem bizonyult elégségesnek” a platformok elleni fellépéshez, amelyek ráadásul alig tesznek valamit a korhatár hatékony ellenőrzéséért.
A két dán politikus javaslatokkal is élt a cikkében:
tiltsák be a függőséget okozó dizájnokat és a kiskorúaknak szóló reklámokat,
továbbá a közösségi oldalak kötelezően küldjenek a felhasználóknak értesítést arról, mennyi időt töltöttek a platformjukon.
Technológiai nehézségek
Franciaország 2023 júliusában fogadott el egy törvényt, amely a közösségi oldalakat arra kötelezi, hogy csak a szülő vagy a gyám engedélyével engedjék regisztrálni a 15 év alatti gyerekeket.
Ugyanakkor a francia rendelkezés több szempontból is eredménytelennek bizonyult. A törvények érvényre juttatása nem igazán működik, különböző módszerekkel – például VPN használatával – könnyű kijátszani (a VPN, azaz virtuális magánhálózat használata egyebek mellett a tartózkodási hely elrejtését is megoldja).
Lehetne személyi igazolványhoz vagy arcelemzéshez kötni a weboldalakhoz való hozzáférést, de például Franciaországban az ottani adatvédelmi hatóság ezt megvétózta, mivel ennek adatvédelmi kockázatai lennének. Felmerült még egy harmadik fél életkort ellenőrző hitelesítő szolgáltatásának a használata, de ehhez még nem készült el a megfelelő technikai megoldás. A tavaly elfogadott francia törvényhez sem jelent még meg az a rendelet, amely a végrehajtásának pontos menetrendjét írná le.
Spencer Platt / Getty Images
A személyazonosító okmány, a biometrikus adatok (mint az arcelemzés) és a szülői beleegyezés mellett még egy eszköz létezik az életkor azonosítására. Ez mesterséges intelligencia felhasználásával szűrné ki a posztjaik, kedveléseik, követéseik alapján a kiskorúakat, ám ez sem teljesen megbízható, mert az életkor nem feltétlenül egyezik az adott egyén magatartásával vagy a fejlettségének, műveltségének a szintjével.
Felmerül az a kérdés is, mi lenne azokkal a gyerekekkel, akik korhatár alattiként már korábban regisztráltak egy adott közösségi oldalra. Jelenleg a 7–10 év közötti francia gyerekek 19 százalékának már van TikTok-profilja egy felmérés szerint.
Given szerint ezen problémák miatt nem a kitiltás lenne a megfelelő megoldás, hanem – ahogy az utóbbi időben a mobiltelefonok magyar iskolákból való kitiltásával kapcsolatban is felmerült – inkább a közösségi oldalak helyes használatának megtanítására kéne koncentrálnia a kormányzatnak. Segíteni kellene a gyerekeknek és a szüleiknek is, hogyan lehet hatékonyan használni a közösségi oldalakat, mi biztonságos és mi nem az, valamint az államnak naprakész információkat kell szolgáltatnia, hogy mindenki el tudjon igazodni a közösségi média folyamatosan változó világában.
Az ausztrál kutató szerint az uniós DSA abból a szempontból jó példát mutat, hogy megtiltja az olyan oldalaknak, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Snapchat, hogy gyerekeket célozzanak meg személyre szabott hirdetésekkel, mert így az általános tiltás helyett arra fókuszál, hogy megvédje a fiatalokat az ilyen oldalak káros tartalmaitól.
The post „Ön beküldené a gyerekét 12 évesen a dzsungelbe?” – korhatárhoz kötnék az ausztrálok a közösségi oldalak használatát first appeared on 24.hu.
