A megszerezhető 25 pontból 23-at szerzett meg doktori disszertációjának keddi védésén az ELTE jogi kari doktori iskolájában Orbán Balázs. A védés értékelése így 92 százalékos. A máskülönben visszafogott érdeklődésre számot tartó tudományos esemény azért váltott ki kíváncsiságot, mert a dolgozattal szemben plágiumvád fogalmazódott meg, ezt azonban az opponensek és a bírálóbizottság nem találta megalapozottnak. Mint mondták, elfogadható, hogy a dolgozat egy része korábban egy társszerzővel közös tanulmányban megjelent, és bár nem megszokott, az is elfogadható, hogy ez hivatkozásként nem, csak az irodalomjegyzékben jelent meg.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanácstermébe csak a tudományos fokozattal, valamint a jog- és társadalomtudományok területén oktatói vagy kutatói jogviszonnyal rendelkezőket engedték be a védésre, a vita nyilvánossága így igen korlátozottan érvényesült: az érdeklődőket – köztük az újságírókat és a kar hallgatóit – az Egyetem tér helyett (ahol több száz fős előadók is rendelkezésre álltak volna a védések megszokott helyszínének számító apró kari tanácsterem helyett) a Kecskeméti utcai B épület egyik termébe terelték, ott nézhették a közvetítést.
Orbán Balázs A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című PhD-értekezése (amelynek tézisei itt olvashatók) azután került be a hírekbe, hogy a 444.hu megírta: ez volt az egyetlen az ELTE jogi karán az idén, melyet a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag bocsátott a doktori eljárás megindítására, hanem 5 igen és 2 nem szavazat mellett egy tartózkodással. A lap úgy tudja, a dolgozat a szakmai szempontok alapján megfelelt – a nemmel szavazók a szerintük fennálló összeférhetetlenség miatt döntöttek így, mondván, az ELTE állami egyetemként kiszolgáltatott helyzetben van egy kormánytaggal szemben.
Orbán Balázs a szerdai védésen a dolgozata ismertetését viccelődve azzal kezdte, örül, hogy ilyen nagy az érdeklődés a parlamenti jog és a szabad mandátum elve iránt. Elmondta, hogy kevéssé kutatott témáról van szó, és általában a frakciófegyelem felől közelítik a kérdést a szakirodalomban. Állítása szerint a szabad mandátum elve (vagyis, hogy a képviselő nem utasítható) ma is vizsgálandó tudományos értelemben. Két hipotézist állított fel.
Az egyik, hogy a képviselői mandátum szabadsága összefügg a nemzeti szuverenitással, szerves egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik egymást.
A másik hipotézis azt bizonyítja, hogy a nem a nemzeti szuverenitásra építő képviseleti rendszerekben óhatatlanul előkerül a kötött mandátum elve. Erre példa az ENSZ, mint transznacionális szervezet éppúgy, mint a tartományi alapon szerveződő Bundesrat, a német parlament felsőháza, ahol szintén a kötött mandátum az irányadó.
Az opponensek közül Unger Anna elmondta: a dolgozat formai és tartalmi szempontból is megfelelő, releváns, jó minőségű. A plágiumkereső szoftver nem jelzett plágiumot, a szerző a műhelyvitán elhangzottakkal kiegészítette a dolgozatát. Így, amennyiben a jelölt minden egyéb feltételnek megfelel, a disszertáció védésre és fokozatszerzésre alkalmas. Fő kritikája az volt, hogy Orbán az EU tanácsának szerepét nem vizsgálta a mandátumszabadság szempontjából.
A másik bíráló, Szentgáli-Tóth Boldizsár szóvá tette, számára zavaró volt, hogy a szerző többes szám első személyt használ. Ugyanakkor minden szempontból a doktori fokozatszerzésre alkalmasnak találta a dolgozatot, bár hiányolta a frakciófegyelem jelentőségének kifejtését a képviselők döntési szabadságának korlátozásában.
A dolgozathoz számos írásbeli vélemény érkezett, ezeket felolvasták. A véleményezők között volt a disszertáció szerzőjét korábban plágiummal vádoló Rácz András, a Corvinus egyetem oktatója is, aki felhívta a bizottság figyelmét a megállapítására, miszerint a dolgozat hivatkozás nélkül idéz hosszabb részeket Orbán Árpási Botonddal közös tavalyi tanulmányából. Így ráadásul kétséges, hogy önálló tudományos eredménynek tekinthető-e a dolgozat, ami a fokozatszerzés feltétele.
Ugyanakkor számos támogató véleményt is ismertettek: Varga Zs. András Kúria-elnök, Szabó Marcel alkotmánybíró, Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter, Koltay András médiahatósági elnök is támogatta az írásban elküldött véleményében a disszertáció vitára bocsátását, egyúttal méltatta annak erényeit. Az önplágium ügyében Varga Zs. természetesnek nevezte a véleményében, hogy a dolgozat részeredményei korábban megjelentek, ilyen esetekben szerinte az önhivatkozás hiánya is megszokott.
Orbán Balázs a bírálatokra adott válaszában hangsúlyozta: témavezetőjével, Kukorelli Istvánnal egyeztetett arról, hogy a kézirat egy részét egy fiatal kollégájával közösen korábban publikálja, és a felhasznált irodalom között szerepel is ez az írás, ha lábjegyzetként nem is.
Összeférhetetlenség?
Mint ismert, Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára korábban úgy nyilatkozott: „Kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot.”
Az ELTE ÁJK Doktori Iskola válaszul közleményt adott ki, kiemelve: a tudományos műveket kizárólag azok minősége, és nem a szerző személye alapján ítélik meg.
Orbán Balázs esetében nincs olyan jogszabály vagy szabályzati rendelkezés, amely alapján összeférhetetlen lenne doktori fokozatszerzése
– hangsúlyozták azzal együtt, hogy nem utasíthatják el annak a jelentkezését a fokozatszerzési eljárásra, aki az intézményben szerezte meg az abszolutóriumát.
Orbán Balázs még 2009-ben nyert felvételt doktori iskolába A képviselők jogállása (parlamenti jog) témában, amelynek része a szabad mandátum és a szuverenitás vizsgálata, tehát nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát – reagált a Doktori Iskola arra, hogy Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szóvá tette, nagyfokú jóindulat kell az ELTE részéről ahhoz, hogy a politikus 12 évvel az abszolutórium után szerezhessen doktori fokozatot, ráadásul a témáját is megváltoztatva.
Szajki Bálint / 24.hu Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nyári fesztiválján, Esztergomban 2024. augusztus 1-jén.
„Az ELTE Doktori Szabályzata szerint minden 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgató 2026. augusztus 31-ig kezdeményezheti a doktori eljárás megindítását. Kormányrendelet rögzíti, hogy azon doktorjelöltek doktori eljárását, akik doktorjelölti jogviszonyukat a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítették, a 2016-ig érvényes szabályok szerint kell lefolytatni. 2012-ben két, témába tartozó publikáció kellett az abszolutóriumhoz és az eljárás indításához, aminek Orbán Balázs publikációs teljesítménye megfelel” – közölte az ELTE.
Plágiumgyanú
Amint fentebb is írtuk, Rácz András több kifogást is megfogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatójának dolgozatával szemben, melyek miatt szerinte az nem érdemli meg a doktori fokozatot. Ezek lényege, hogy
a disszertáció két hipotéziséből az egyik nem Orbán Balázs önálló eredménye, az Árpási Botonddal közös cikkükből származik, mint ahogy a disszertációban elemzett öt esettanulmányból kettő;
a disszertációban legalább kilencoldalnyi szöveg szó szerinti vagy átfogalmazott átvétel ebből a közös cikkből, amelyre azonban a dolgozat nem hivatkozik a lábjegyzetek és a felhasznált szakirodalom között – Rácz szerint ez így durva plágium, és még csak nem is önplágium, mivel Orbán csak szerzőtársa a cikknek;
a tézisfüzet a fájl metaadatai szerint legalább részben Árpási számítógépén készült.
Az egyetem erre már csak annyit közölt, hogy a doktori eljárás során minden esetben a jelölt által beadott dokumentumok tartalmát értékeli, az elektronikus file-ok metaadatait nem vizsgálja. „A doktori eljárás fontos célja, hogy a bírálóbizottság meggyőződjön a jelölt felkészültségéről, a doktori dolgozat témájában való jártasságáról, és ennek során arról is, hogy a disszertáció a jelölt saját szellemi terméke. Az egyetem minden doktori dolgozat eredetiségét nemzetközileg elismert plágiumkereső szoftverrel ellenőrzi; Orbán Balázs dolgozatában a szoftver nem talált gyanúra okot adó szövegrészt” – írták.
Amint említettük, Orbán Balázs témavezetője Kukorelli István alkotmányjogász, korábbi alkotmánybíró volt. A bírálóbizottság elnöke Hoffman István egyetemi tanár, közigazgatási jogász, az MTA doktora (ELTE ÁJK) volt, tagjai pedig Szalayné Sándor Erzsébet és Tilk Péter (mindketten a Pécsi Tudományegyetemről). A disszertáció bírálóit korábban már idéztük: Unger Anna egyetemi docens (ELTE TÁTK) és Szentgáli-Tóth Boldizsár tudományos főmunkatárs (Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet) látták el ezt a feladatot.
A politikai igazgató
Orbán Balázs az előző ciklusban a Miniszterelnökség miniszterhelyettese volt, a tűzhöz akkor került igazán közel, amikor Orbán Viktor kinevezte a politikai igazgatójává, a miniszterelnök megbízta az újabban gazdasági semlegességként is emlegetett konnektivitás stratégiájának kidolgozásával, emellett fontos szerepe van az amerikai Republikánus Párttal való kapcsolattartásban is. A legnagyobb ismertséget mégis az hozta neki, amikor szeptemberben arról beszélt: „’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt. Mert felelőtlenség, mert (…) belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert ’56-ban az lett, ami lett.”
Kijelentéseit hibának nevezte a kormányfő, Orbán Balázs pedig elnézést kért, amiért „félreérthetően fogalmazott”.
Orbán Balázs egyébként 2016-tól tanársegéd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, majd 2018-tól az Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke. 2016-tól óraadó a Mathias Corvinus Collegiumban, amelynek 2020 óta kuratóriumi elnöke – ami a politikai mellett jelentősnek mondható tudományos karrier úgy, hogy a doktori védéséhez most, a 39. évében jutott el.
The post Orbán Balázs megvédte a doktori értekezését first appeared on 24.hu.
