Az elkövetkező másfél-két hónapban az állampapír-finanszírozás megoldása lesz a legfontosabb ügy a számunkra
– jelentette ki Nagy Márton a múlt heti sajtótájékoztatóján. A nemzetgazdasági miniszter arra utalt, hogy az idén példátlanul nagy összegek sorsáról dönthetnek a Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) megtakarító lakossági befektetők, akik drámai kamatcsökkenéssel szembesülnek január 20-ától.
„Ha a lakosság továbbra is megtakarítani akarja ezt az összeget, akkor ösztönzőket kell megnyitni, hogy a rendszeren belül maradjon a pénz” – tette hozzá a miniszter, majd elárulta: létezik egy akcióterv a PMÁP-t illetően. Ennek az a célja, hogy az inflációkövető papírokból felszabaduló pénz ne hagyja el a hazai bankrendszert, illetve a Magyar Államkincstárt. A terv részleteit azonban nem kívánta feltárni. „Ha bizonyos határokat átlép az átcsoportosítás, akkor szükség lesz kormányzati lépésekre” – vetítette előre Nagy, hozzáfűzve: a minisztériumban napi szinten vizsgálják, hová vándorolnak ezek a pénzek.
Összedőlhet egy hosszú évek alatt létrehozott építmény
Hétfőtől valóban új időszámítás kezdődött az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kínálatában éveken át verhetetlennek számító PMÁP esetében. A kockázatmentes hozamot kínáló állampapír az éves infláción felül – sorozattól függően – 0,25 és 1,5 százalékos kamatprémiumot fizet. Ezzel az idei kamatfordulókig összesen évi 17,85 és 19,1 százalék közötti kamatot kínált a befektetőknek a magas inflációval sújtott évek után.
Az érintett PMÁP-sorozatok egy adott évre fizetendő kamatait mindig a tárgyévet megelőző év inflációs adata alapján állapítják meg. Mivel a pénzromlás üteme jelentősen lelassult – 2024-ben már csak 3,7 százalék volt –, az idei kamatfordulótól kezdődően már csak 3,95 és 5,2 százalék közötti éves kamatot kínálnak az egyes sorozatok. (2025-ben fizetik ki a tavaly meghatározott magas kamatokat, 2026-ban pedig a jóval szerényebb ideit.) Ezzel (a babakötvényt leszámítva) a legmagasabb hozamot fizető lakossági államkötvény egyik napról a másikra a legalacsonyabb kamatozású lesz. Az ÁKK palettáján elérhető, hároméves lejáratú FixMÁP 6,5 százalékos kamatozással, valamint a három-, illetve ötéves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír évi 6,9–6,91 százalékos kamattal már érdemben felülmúlja a PMÁP-papírok hozamszintjét. Mi több, 2025-től a lekötött betéti kamatajánlatok is felveszik a versenyt az inflációkövető papírok hozamával.
Az összesen húsz PMÁP-sorozat közül az első kamatfizetési időpontja január 20-án volt, a további lejáratok kamatfordulói – sorozattól függően – július 26-áig oszlanak el, de a nagy részük februártól áprilisig fizet kamatot.
Róka László / MTVA
Kisbefektetők tömege ezekben a hónapokban ébred rá arra, hogy már sokkal kevesebbet fial az eddig mindent vivő papírjuk. Mivel a PMÁP elveszíti a vonzerejét más befektetési formákhoz képest, a megtakarítók nagy része úgy dönthet, hogy visszaváltja a papírjait, és más befektetési formák felé néz – esetleg az ÁKK kínálatában keres alternatívát.
Hatalmas méretű állomány van „veszélyben”:
Az államkasszát rekordösszegű, mintegy háromezer milliárd forintos tőke- és kamatkifizetés terheli majd a prémium állampapírok miatt 2025-ben. Ezen belül a kamatfizetések és a tőkelejáratok egyaránt nagyságrendileg 1500–1500 milliárd forintnyi terhet jelentenek az állományban. Az utóbbi a lejáró rész, amely megújításra szorul, a kifizetett 1500 milliárdnyi kamatrésszel viszont már 8,5 ezer milliárdnyi lehet a teljes állomány. A magyar állam szempontjából az lenne a kedvező, ha a vásárlók a kifizetett hozamot és a lejáró állampapírokat is visszaforgatnák, illetve nem vinnék el a kincstártól. A befektetési szakmában ugyanakkor arra számítanak, hogy kifutó állományon felül is rengetegen akarják majd visszaváltani a papírjaikat az államnál – bevállalva az egyszázalékos, lejárat előtti visszaváltási díjat.
A kormány számára immár nem csak makrogazdasági szempontból aggályos, de politikai tétje is lehet annak, ha ezek az óriási összegek egyszerre mozdulnak meg:
Az Orbán-kabinet 2010-től kezdve dolgozott azon, hogy csökkentse a külföldiek kezében lévő államadósság arányát, és növelje azt a részt, ami a hazai megtakarítók kezében van. Az ÁKK folyamatosan arra törekedett, hogy tartósan alacsonyan tartsa az államadósság devizaarányát – ezt 2010 óta sikerült is 50 százalékról 30 százalék alá szorítani.
A szuperállampapír (MÁP Plusz) 2019-es bevezetésééig a magyar lakosság kezében lévő állampapír-állomány mindössze 1–2 ezer milliárd forintot tett ki. Ezt a korábbi állományt mostanra sikerült az öt–tízszeresére feltornászni. Az ÁKK fokról fokra alakította ki ezt a lakossági állományt, ám ha most engednék, hogy az állomány jelentős része távozzon, akkor egy több mint fél évtizednyi építkezés eredményét hagynák elveszni.
Az európai uniós források jó részének befagyasztása miatt a kormánynak nemigen van lehetősége arra, hogy az állampapírpiacon kívül pótlólagos forrásokat vonjon be a magyar gazdaságba.
Miközben az idei költségvetés kifeszített helyzetben van, a kormánypárt rákényszerülhet arra, hogy a 2026-os választás előtt egy jelentősebb gazdaságélénkítő csomagot vessen be. Ennek nyomán nem engedheti meg azt, hogy a lakossági befektetők széles köre elálljon attól, hogy finanszírozza az államot. Egy extra tőkebevonás esetén a nemzetközi befektetők körében is megrendülhet a bizalom, ha a meglévő lakossági államkötvény-megtakarítások nem lesznek stabilak.
Az ÁKK-nak valami komolyabbat kell villantania
Ha az adósságkezelő nem áll elő egy olyan új államkötvény-sorozattal, amely valamekkora extra kamat felajánlása mellett versenyképes lehet a többi befektetési formával szemben, akkor a megtakarítók egy jelentős része villámgyorsan el fogja vinni a PMÁP-ban tartott pénzét. Nem számolok olyan forgatókönyvvel, hogy az ÁKK ezt ne lépné meg
– jelentette ki lapunknak Karagich István, BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
„Nagyon csodálkoznék azon, ha az elkövetkező hónapokban nem hoznának ki egy vonzóbb alternatívát az állampapírpiacon. A jelenleg elérhető 6–6,5 százalékos kamatszint várhatóan nem lesz elegendő arra, hogy megakadályozzon egy több ezermilliárdos nagyságrendű elvándorlást” – értékelt Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere is.
The post Óriási a nyomás a kormányon, hogy szexi maradjon az állampapír first appeared on 24.hu.
