Egy új tanulmány alapján több ezer olyan domb és halom található a Marson, amelyek kőzetek és áramló víz kölcsönhatásakor kialakult agyagásványokat tartalmaznak – írja a Space.com. Az anyagok egy olyan korszakban keletkeztek, amikor a vörös bolygó északi részén nagy mennyiségű víz volt.
A Mars ma igen barátságtalan, száraz világ, a távoli múltban azonban sokkal kellemesebb lehetett a klímája. A geológiai bizonyítékok alapján az égitestnek egykor vastag légköre volt, felszínén pedig tengerek, tavak és folyók húzódtak, ebben a környezetben pedig akár az élet is kifejlődhetett.
Joe McNeil, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa és kollégái vizsgálatukkal megerősítik, hogy a helyi éghajlat a múltban drámaian eltért a maitól. „A halmok agyagásványokban gazdagok, ami azt jelenti, hogy közel 4 évvel ezelőtt nagy mennyiségben kellett jelen lennie folyékony víznek a felszínen” – nyilatkozta a szakértő.
A Mars északi és déli fele látványosan eltár egymástól. A déli féltekét felföldek, míg az északit erodált, többnyire alacsonyan fekvő síkságok borítják, a korábbi bizonyítékok alapján utóbbi térségben egykor egy hatalmas óceán is lehetett.
A kutatók most további bizonyítékokat találtak az északi tenger létezésére mintegy 15 ezer, legfeljebb 500 méter magas domb és halom formájában. A Földön több hasonló formáció is található a sivatagokban, ahol a szél évmilliókon óta erodálja a sziklákat. Ezeket a képződményeket többek között tepuinak vagy mesának nevezik, ilyenek magasodnak az Egyesült Államok nyugati részének egyes régióiban.
A csapat egy közel akkora területet elemzett, mint az Egyesült Királyság, a térségben halmok ezrei helyezkednek el. Az érintett régiót Chryse Planitiának nevezik, itt volt a NASA 1976-os Viking-1 missziójának leszállóhelye.
A szakértők a NASA Mars Reconnaissance Orbiter, valamint az Európai Űrügynökség a Mars Express és ExoMars Trace Gas Orbiter adatait hívták segítségül. Az eredmények azt mutatták, hogy a helyi mesák réteges lerakódásokból állnak, ezek között pedig akár 350 méteres agyagsávok is lehetnek.
A Földön ilyenek akkor alakulnak ki, ha a folyékony víz évmilliókon keresztül áztatja a kőzetet.
Közvetlenül az agyag alatti régebbi rétegek nem tartalmaznak agyagot, ahogy a felettük lévők sem. Egyértelműnek tűnik, hogy az agyagrétegek a Mars történetének egy bizonyos nedves időszakából, a 4,2–3,7 milliárd évvel ezelőtti Noachis-korból származnak.
McNeil szerint az Európai Űrügynökség 2028-ban induló Rosalind Franklin marsjárója még erősebb bizonyítékokat szolgáltathat az egykori óceánról. A rover arra is választ adhat, hogy lehetett-e élet a térségben.
The post Ősi óceán nyomaira bukkantak a Marson first appeared on 24.hu.
