Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), a Tel-Aviv-i Egyetem és a Weizmann Tudományos Intézet közös projektjének keretében egy, a Bibliában említett eseményt sikerült összekötni a jeruzsálemi Dávid városából származó leletekkel – számol be a Heritage Daily. A friss tanulmány megkérdőjelezi a Júda királyainak uralkodása alatti Jeruzsálem fejlődéséről kialakított képet, különösen Dávid és Salamon korában, valamint az azt követő időszakban.
A kutatók több építményt, köztük a városfalakat és a királyi épületeket datálták pontosan. Ezek a struktúrák a város nyugati irányú, Ezékiás király idejére, mintegy 2700 évvel ezelőttre tehető terjeszkedéséhez kapcsolódnak. A korábbi feltételezés szerint Jeruzsálem a babiloni fogság miatt érkező menekültek hatására terjeszkedett, az új leletek alapján azonban száz évvel korábban, Jóás király idején, az időszámítás előtti 9. században a város már előrenyomult a Sion hegye felé.
„Ennek fényében az új kutatás azt mutatja nekünk, hogy Jeruzsálem terjeszkedése a Júdeán belüli demográfiai növekedés, valamint a politikai és gazdasági rendszerek kialakulásának eredménye” – mondta Yuval Gadot, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa.
Az ásatások azt is feltárták, hogy a Dávid városának keleti lejtőin lévő jeruzsálemi fal régebbi, mint korábban gondolták.
Eddig úgy hitték, hogy a falat ezen a területen Ezékiás építette, a friss eredmények viszont Uzziás korára utalnak. Uzziás királyról a Bibliában az olvasható, hogy tornyokat építtetett Jeruzsálemben, illetve megerősítette azokat.
„Eddig sok kutató azt feltételezte, hogy a falat Ezékiás a Szennahérib (Asszíria királya) elleni lázadása idején emelte, hogy megvédje Jeruzsálemet az asszír ostrom alatt. Ma már nyilvánvaló, hogy a Dávid városának keleti részén lévő fal korábban, Uzziás király uralkodása alatt épült, a város építésének részeként” – mondta Uziel.
The post Régészeti bizonyítékok erősítik meg a Biblia egy részletét first appeared on National Geographic.
