Egy új tanulmány alapján rejtélyes, ősi emberi vonalhoz tartozhat az az öt temetkezés, amelyet egy izraeli barlangban tártak fel – számol be a Live Science. Úgy tűnik, az érintett csoport életmódjának, technológiájának és temetkezési szokásainak egyes elemei közösek voltak a modern emberekével és a neandervölgyiekével, amelyek egyaránt mintegy 50 ezer évig éltek együtt a régióban.

A kutatók Levantéban, azaz a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon és Szíria területén lévő barlangokat vizsgáltak meg. A szakértők régóta úgy gondolják, hogy ez a térség kulcsfontosságú átjárót jelentett a mi fajunk és a Homo nem más tagjai számára.

Korábbi vizsgálatok alapján a középső paleolitikumban, mintegy 80-130 ezer éve a Levante déli részén a Homo sapiens mellett a neandervölgyiek és egy harmadik, a másik két populációra egyaránt hasonlító embercsoport tagjai is jelen voltak. Bár ezek a populációk fizikailag különböztek egymástól, a kutatók nem voltak biztosak abban, hogy életmódjukban mennyire tértek el egymástól.

A harmadik, titokzatos vonalat az izraeli Nesher Ramlában fedezték fel, a helyi maradványok alapján a lelőhely ideiglenes vadászati és húsfeldolgozó táborként szolgált. „Az ilyen lelőhelyek általában barlangokban találhatók” – mondta Yossi Zaidner, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

Zaidner és kollégái a Nesher Ramlától mintegy 10 kilométerre lévő Tinshemet-barlangra összpontosítottak. Az 1940-ben felfedezett üregben a közelmúltban öt, a Homo nemhez köthető, a középső paleolitikumra datálható temetkezést tártak fel. Jelenleg vitatott ezen sírok besorolása.

A barlangban az úgynevezett levallois-i iparra jellemző, egyik oldalon lapos kőeszközökre, magzati pózban eltemetett, vörös pigmenttel megszínezett holttestekre, valamint nagyvadak maradványaira bukkantak.

A Tinshemet-barlangban talált leletek valószínűleg az elmúlt 50 év legfontosabb leletei lesznek a régióban

– kommentálta a felfedezést Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum szakembere, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A helyi maradványok sokban hasonlítanak két másik, szintén középső paleolitikumi izraeli lelőhely leletanyagához. Érdekes módon ugyanakkor az emberi csontok a három lelőhelyen anatómiailag különbözőek.

A kutatók úgy vélik, hogy a különböző csoportok a korabeli régióban interakcióban álltak egymással, ennek hatásai többek között az eszközkészítési technikákon is megmutatkoztak. Sőt, az, hogy egyes csoportok a modern emberek és a neandervölgyiek testi vonásaival egyaránt bírtak, populációk közötti keveredésről is árulkodik.

Stringer az életmódbeli keveredésről nincs meggyőződve, és további vizsgálatokat sürget. A kutató hozzátette: ennek ellenére egyre több a bizonyíték a populációk közötti átfedésre, és az 50 ezer évvel későbbi, európai folyamatok tükrében egyértelműen fennállt a kulturális és genetikai interakció lehetősége.

The post Rejtélyes emberi vonal nyomait őrizi ez a barlang first appeared on National Geographic.