A madarak kora tavaszi érkezése mellett számomra a másik legszebb pillanat az év ezen időszakában, amikor előbújnak az első virágok. A hosszú téli napok után valóságos felüdülést jelent az üde zöldben megbúvó apró méretű, tarka sáfrány (Crocus reticulatus) látványa. Ilyenkor még bágyadtan süt a nap, de már repül néhány korai lepke és előbújnak a nünükék is.
A Felső-Kemenesháton Kenyeri település határában száz évvel ezelőtt a hatalmas kiterjedésű legelőkön azok a szürke marha csordák legeltek, amelyeket az Alföld rónaságairól hajtottak a bécsi vásárra. Az elmúlt rendszer hatására természetes állapotban megmaradtak ezek a nagy legelők, mert ötven évig a szovjet csapatok használták repülőtérnek a környéket. Ennek tanúbizonysága, hogy a környező tölgyesekben nagy repülőhangárok maradtak hátra, nagy részük a földfelszín alá jól elrejtve.
A természet kihasználta ezt az érintetlenséget, fennmaradt a gyepen például a hazánkban csak szórványosan előforduló tarka sáfrány.
Az itteni állományra nem is olyan régen talált rá egy csákánydoroszlói tanárember.
A növény nagyon apró termetű, csak az avatott szemlélő leli meg. A virágzási ideje rövid, egy hét alatt elnyílik a törékeny kis növény. A helyi állomány 500-1000 tő közöttire becsülik a botanikusok.
Életfeltételeit csak egy foltban találta meg a sáfrány. Hazánkban a Mezőföldön és a Dél-alföldön fordul még elő, azonban mindenhol csak kisebb állománya búvik meg. Vas vármegye területén ez az egyetlen ismert adata, illetve a legészaknyugatibb előfordulása Magyarországon. Jelenleg Nemzeti Park védi a legelőt és környékét, hiszen számos ritka állat és növényfajnak háborítatlan otthona. A tarka sáfrány természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
The post Ritka faj él egy egykori hazai katonai reptéren first appeared on National Geographic.
