Szentgál határában jártam augusztus legelején, a hajnali órákban. Egy famatuzsálemet fényképeztem, a fotózást már évek óta halogattam.
Már visszafelé tartottam az autóhoz, amikor a levegőben egy, vármegyénkben ritkán előforduló madarat, egy pusztai ölyvet (Buteo rufinus) vettem észre.
A történet pikantériája, hogy a tavalyi esztendőben is nagyjából ez idő tájt láttam egy vonuló egyedet Csabrendek határban.
A kilencvenes években a jászkarajenői füves puszták védett területén sokszor sikerült látni e, hazákban ritkán előforduló ragadozó madarat. Sőt akkoriban költését is bizonyítottuk, azonban ebben a térségében a parlagi sas (Aquila heliaca) több párja fészkel napjainkban, kiszorítva onnan a pusztai ölyvet.
Eurázsiai elterjedésű faj, élőhelye a kisebb facsoportokkal tarkított füves puszták, síkvidéki táj, ezen élőhelyen, földön, sziklán és alacsonyabb fákon is fészkel. Törzsalakja Oroszországban és Kazahsztánban költ.
Hazákban a fent említett fészkelése kerecsensólyomnak kihelyezett költőtálcán, valamint magasles tetején is megtörtént. Érdekességképpen megemlítendő, hogy a példányok több esetben egerészölyvvel párba álltak, és sikeresen költöttek ki hibrid fiókákat.
A faj fő tápláléka az ürge és hörcsög, de fogyaszt más kisemlősöket is, gyíkokat, békákat. Három-négy tojást rak, harminc nap kotlás után kelnek ki fiókái, amelyeket cirka ötven napig a fészekben nevel.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
A fiatal madarak két-három esztendő után vállnak ivaréretté. Ősszel és nyáron lehet megfigyelni a kóborló példányait, így sikerült látni már korábban Vas vármegyében, de jellemzően a Dunántúlon ritkán fordul elő, inkább a Tiszántúlon jelenik meg.
A kilencvenes évek legelején Tószeg és Abony határában sokat madarásztam, akkoriban itt szinte napi szinten találkoztam vele. Hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
The post Ritka madarat sikerült lencsevégre kapni first appeared on National Geographic.
