Az Európai Unió belügyminiszterei a múlt héten elfogadták azt a határozatot, amely szerint 2025. január 1-jétől megszűnik a Bulgáriával és Romániával közös, illetve a Bulgária és Románia közötti belső szárazföldi határellenőrzés.

„A mai döntés évek óta tartó erőfeszítéseink elismerése” – írta az X-en Klaus Iohannis román köztársasági elnök. A miniszterelnök, Marcel Ciolacu szintén üdvözölte a schengeni csatlakozást.

Nagy előny ez a gazdaságunknak és gyorsabb hazajutást tesz lehetővé azon románok millióinak, akik az EU-ban élnek és ott utaznak

– mondta. A két EU-tag, Bulgária és Románia már 2024. március végén csatlakozott a schengeni zónához légi és vízi úton, de szárazföldön akkor még nem léphettek be az övezetbe Hollandia és Ausztria fenntartásai miatt.

Andrei Pungovschi / AFP Marcel Ciolacu román miniszterelnök

Eurómilliárdos károkat okozott, hogy eddig nem csatlakozhattak

Különösen a bolgár-török határ biztonsági kérdései voltak vitatottak, hiszen sokan aggódtak a schengeni övezet régi tagállamaiban az EU-ba érkező migránsok miatt. A bolgár belügyminiszter, Atanasz Ilkov nem véletlenül ígérte a múlt csütörtöki döntés után, hogy teljesítik a határvédelmi kötelezettségeiket, és nem enyhítenek a fokozott kontrollon, sőt tovább bővítik a határellenőrzési kapacitásaikat.

A bolgár Dnes.bg cikke szerint a balkáni ország eddig évi félmilliárd eurónak megfelelő összeget vesztett amiatt, hogy kimaradt a schengeni övezetből. Ez azonban inkább csak a szállítási szektor veszteségeit jelenti, mert a Bolgár Tudományos Akadémia számításai szerint az, hogy az ország eddig csak részlegesen csatlakozhatott az övezethez, évi 834 millió eurós kárt okozott. Románia esetében csak becslések vannak, ezek szerint az éves bevételkiesések 2,3 milliárd eurót tehettek ki eddig – ez Marija Mincseva jelentéstevő szakvéleménye, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára készített.

A schengeni övezet bővítése azt jelenti, hogy 2025 első napján Románia és Bulgária is csatlakozik a már a zónában lévő 27 államhoz. (Schengenhez tartozik négy EU-n kívüli ország is: Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, de a 27 EU-tagból a bővítés után is hiányzik majd Írország és Ciprus.)

Az EU által készített térképről jól látható, hogy

Magyarország kulcsfontosságú a két új tagállam számára, hiszen döntően rajtunk keresztül juthatnak el szárazföldön január 1-jétől a román és bolgár állampolgárok a legtöbb „régi” schengeni országba.

The post Románia schengeni belépése a magyarországi versenyt erősítheti, de az ingatlanárakat is emelheti first appeared on 24.hu.