Magával ragad, elvarázsol, elemel: a The Times a Recirquel IMA című produkcióját a legegyedibb újcirkusz-shownak kiáltotta ki a világ legnagyobb fesztiválján. A végig teltházzal futó, elsöprő szakmai és közönségsikert aratott előadás szeptemberben újra visszatér Magyarországra, nem is akárhogyan. Szeptember 6-tól összesen 58 alkalommal látható a Müpa mellett felállított különleges sátorban, de érdemes a jegyeket mihamarabb beszerezni. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal megformált, az univerzumot idéző térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezheti fel a lélek rejtett útjait. Az egyedülálló immerzív előadás rendezőjét, a Recirquel művészeti vezetőjét, Vági Bencét kérdeztük a projektről.
Miért különleges az IMA?
Az IMA teljesen elszakad a hagyományos színházi formáktól. Egy olyan egyedi installációt, immerzív teret alkottunk meg, amelyben a nézők maguk is az előadás részeivé válnak. A látogatók egy sötét térbe érkeznek, amelyet milliónyi fénypont különböző módon, különböző szögekből sző át. Úgy érezhetik magukat, mintha kirepülnének az univerzumba. Az ötlet személyes élményekből, inspirációkból táplálkozik: nagyon szeretek időnként a sivatagba elvonulni, ahol nincs senki, csak magam vagyok, ahol a mindenség érzése tapinthatóan jelen van. Ezt az élményt szerettük volna átadni, megmutatni, hogy létezik olyan hely, ahol minden ember túlléphet önmagán. Ebben rejlik az IMA sikere, a nemzetközi kritikák is rendre azt emelik ki, hogy nem hasonlít semmi máshoz, amit addig színházban tapasztaltak.
Az előadás tavaly a világ legnagyobb fesztiváljának, az Edinburgh Fringe Festivalnak a közönségét és a szakírókat is lenyűgözte. Az előadást tucatnyi öt- és négycsillagos kritikával ismerték el, a többi között a The Guardian beválasztotta a 2023-as Fringe fesztivál TOP 50 show-ja közé, a The List kritikusa a „szenzációs fizikai teljesítményt és spirituális erőt” méltatta, míg a The Times szakírója szerint ez a produkció volt a legegyedibb és leggondosabban kimunkált cirkuszművészeten alapuló alkotás Edinburgh-ban.
Hogyan született ennek a szinte transzcendentális előadásnak az ötlete? Emlékszel esetleg egy pillanatra, amikor bevillant, megszületett az egész?
Az előadás gondolata a világjárvány idején fogant meg bennem. Az volt a cél, hogy a bezártsággal és sok bizonytalansággal teli, nehéz időszakot követően pozitív energiával töltsük fel az emberek lelkét. Hitet és erőt adjunk nekik a továbblépéshez. Noha az ima mindenkinek mást jelent, mégis univerzális, általa a lelkünk legmélyére juthatunk. Arra törekedtünk, hogy aki belép az IMA szakrális tereket idéző világába, teljesen kiszakadhasson a mindennapokból, és megtalálja önmagában a fényt.
Beszéljünk a sátorról: egyszerre „cirkusz” és egyszerre különleges, hogy az IMA egy pop-up helyszínt kap. Milyen lesz ez a sátor, volt már példa erre itthon?
Az IMA előadótere teljesen egyedi tervezésű, világszinten sincsen hasonló. Noha kívülről egy klasszikus cirkuszi sátornak tűnik, amikor a néző belép, egészen más fogadja. Nincsen porond, vagy színpad, nincsen hagyományos nézőtér. A külső sátor ugyanis egy másik, belső sátrat is magában rejt, amelyen sokezer apró lyuk található, ezeken keresztül szűrődnek át a fénynyalábok, ettől lesz olyan a hatás, mintha az univerzumban lenne a néző. Vladár Tamással, az installáció társtervezőjével, rengeteget dolgoztunk azon, hogy a lehető legegyszerűbb módon alkossuk meg ezt a teret.
Az IMA egyszemélyes darab, melyet a Társulat világklasszis artistaművészei – Horváth Zita, Seguí-Fábián Eszter, Illés Renátó, Zsíros Gábor és Charles-Eric Bouchard – egymást váltva adnak elő. A meditatív utazáson a művészek nemcsak előadók, kísérői is a közönségnek. A produkcióban nagy hangsúlyt kapott az összművészeti alkotói munka: a látvány- és fénytervezés, a zene és a hangzás együttesen hozza létre az installáció terének tágas, lebegő élményét. Szirtes Edina Mókus zeneszerző és Terjék Gábor sound designer által fémjelzett zene nélkülözhetetlen része az előadásnak, csakúgy mint a produkcióban különleges szerepet kapó fények, melyekért Lenzsér Attila lighting designer felelt, míg a jelmezek Kasza Emese munkái. Az IMA-installáció Vági Bence és Vladár Tamás alkotása, az előtér – amely az IMA esetében a megérkezés révén fontos szerepet játszik – látványa pedig Iványi Árpád közreműködésével jött létre.
Az előadásokra a jegyek a Müpa szokásos jegyértékesítő felületein és a társulat weboldalán érhetők el.
The post “Semmihez nem hasonlítható, amit eddig színházban tapasztaltál” appeared first on Forbes.hu.
