A Colossal Biosciences bejelentette: klónozásnak és géntechnológiának köszönhetően sikerült „visszahoznia” a nagyjából 12 500 évvel ezelőtt kihalt óriásfarkasokat – írja a Live Science. A biotechnológiai cég szerint ez az első alkalom a világon, amikor sikerült „kihalásmentesítést” elérni, csakhogy ez nem igaz.
A projekt emiatt inkább nevezhető rekonstrukciónak, ami egyáltalán nem újdonság a természetvédelemben. Egy, a 17. században kihalt őstulokhoz hasonló vonalat például szarvasmarhák keresztezésével már az 1920-as években megkezdtek létrehozni, a mostani kezdeményezés különlegessége valójában az, hogy a rekonstrukcióhoz a legmodernebb genetikai eszközöket használták.
A Colossal Biosciences fő célja, hogy génszerkesztés révén hozzon vissza különféle kipusztult állatokat. A cég érvelése szerint ezek a rekonstruált – a vállalat által feltámasztottnak nevezett – élőlények fontos ökológiai szerepet tölthetnek be azon élőhelyeken, ahova bevezetik őket, ezzel segítve a természetvédelmet. A csapat célkitűzéseit tekintve a mostani eredmények mindenképp mérföldkőnek tekinthetőek.
A Colossal visszahozná többek között a gyapjas mamutot, ennek részeként a közelmúltban génszerkesztett, gyapjas egereket mutattak be a nyilvánosság előtt. A cég törekvéseiről és ellentmondásos munkájáról ebben a cikkben írtunk részletesen.
A vállalat szakemberei a kihalt fajok maradványainak vizsgálatával szekvenálják a genomokat, majd azonosítják az adott állat fontos vonásainak genetikai változatait. Ezeket aztán a legközelebbi, még élő rokonfajba vezetik be.
Az óriásfarkas esetében modern szürke farkasok genetikáját módosították, az egyedi génváltozatokat petesejtekbe vitték be, majd ezeket pótanyák méhébe ültették be.
„Csapatunk egy 13 ezer éves fogból és egy 72 ezer éves koponyából vett DNS-t, és egészséges óriásfarkas-kölyköket hozott létre” – mondta Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója.
Kutyákat használtak
A csapat hasonló eljárást alkalmazott, mint amivel 1996-ban megalkották Dollyt, a klónbárányt. Ehhez egy sejtet távolítottak el a klónozásra kijelölt alanyból, majd kivonták a sejtmagban tárolt genetikai anyagot. Az információt ezt követően bevezették egy ugyanabból a fajból származó donorállat petesejtjébe, amelynek sejtmagját eltávolították. A petesejt így tartalmazta az eredeti klónozott alany újjáépítéséhez szükséges összes genetikai információt, a kihordást viszont egy másik állatra bízták.
Az óriásfarkas esetében természetesen a Colossalnak kellett összeraknia a genomot. Ehhez a fajtól vett genetikai mintákat hasonlították össze még élő rokonok, így farkasok, sakálok és rókák adataival. A szürke farkasokat azért választották donorul, mert ezek állnak a legközelebb az egykori ragadozóhoz.
A szakemberek a szürke farkasok vérmintáiból gyűjtöttek sejteket, ami kevésbé invazív módszer, mint a Dolly esetében alkalmazott. Ezt követően a CRISPR génszerkesztő technológiával végrehajtották a 20 genetikai szerkesztést a 14 érintett génben, majd a sejtek sejtmagját kivonták, és beillesztették egy élő állat petesejtjébe.
A kutatók összesen 45 embriót alkottak meg laboratóriumi körülmények között. Ezeket két házi kutya méhébe ültették be, ez az állat ugyanis a szürke farkas egyik alfaja.
Mindkét példányban egy-egy embrió fejlődött ki, 65 nap után, 2024. október 1-én így megszületett Romulus és Remus. Néhány hónappal később megismételték a folyamatot, ezzel pedig Khaleesi is világra jött. A kölykökről videót is közzétettek.
Valójában nem ez az első alkalom, amikor hasonló megközelítéssel próbáltak „feltámasztani” egy kihalt állatot. 2003-ban spanyol tudósok a spanyol kőszáli kecske, a beceite kőszáli kecske egyik példányát klónozták, ám az percekkel a születése után elpusztult.
A Colossal kétalomnyi vörös farkas klónozását is bejelentette, ez a világ legveszélyeztetettebb farkasfaja.
The post Sikerült „feltámasztani” a kihalt óriásfarkast first appeared on 24.hu.
