Múlt héten azzal foglalkoztam hogyan tűntek el száz milliárdok a Magyar Nemzeti Bank alapítványából a Matolcsy-klán hathatós munkájának eredményeként. Cikkem publikus információkra alapoztam, de annak megírása után nem sokkal megjelent az Állami Számvevőszék hasonló témában készült jelentése, amely közel négyszáz oldalon taglalja miféle bűncselekmények gyanúja vetődhet fel, milyen szabálytalanságok vezettek a kolosszális vagyonvesztéshez.

Ám az élet nem áll meg ott, ahol az ÁSZ pontot tett a jelentés végére: 2024 december 27-én ugyanis rendkívüli közgyűlést tartott az Ultima SA svájci székhelyű ingatlanfejlesztő vállalkozás. A cégnek annyi köze van az MNB alapítványához, hogy a banki Pallas Athéné-alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a lengyel GTC SA ingatlanfejlesztő részvényeit vette, hanem Ultima-részvényeket is vásárolt. Meglehetősen nagy összegeket költött erre: GTC-részvényeket 284 milliárd, Ultima-részvényeket pedig 160 milliárd forint értékben vásárolt meg. Az Optima a befektetéshez nemcsak az MNB-alapítvány 284 milliárdját, hanem a Neumann János Egyetem alapítványának szintén az MNB-től származó, 127 milliárdját és az MBH Bank 170 millió euró (mai árfolyamon 68 milliárd forint) összegű hitelét is felhasználta.

Az Ultima rendkívüli közgyűlése egyidejűleg több egymással összefüggő és a társaság életére döntő befolyással járó döntést hozott. Az eredeti tulajdonosok gyakorlatilag kiszálltak a cégből és a részvények túlnyomó többsége két tulajdonos kezébe került. Az egyik az Alpine2 nevű befektetőcég, amely egy cégláncon keresztül a magyar Optima (az MNB-alapítvány vagyonkezelője) tulajdonában áll, a másik egy Yoda Plc. nevű ciprusi ingatlanfejlesztő vállalkozás. És itt kezd igazán érdekes lenni a történet.

A magyar alapítványok pénzét forgató Alpine2 részvényenként 105-110 svájci frankot fizetett a cégben jelenleg meglévő 30 százalék körüli tulajdonrészéért. A Yoda viszont csak részvényenként 60 svájci frankot és azt sem készpénzben, hanem természetbeni hozzájárulás ellenében: egy Papacamp Investment nevű cégben lévő ingatlanokat adott át az Ultimának a részvények fejében. A Papacamp-ingatlanokat a tranzakcióban 530 millió euróra értékelte annak a BDO könyvvizsgáló cégnek a svájci leányvállalata, amelynek magyarországi cége a Magyar Nemzeti Bank alapítványának azóta már visszavonni kényszerült auditori jelentéseit aláírta. (Érdekkonfliktus?) A csattanó az, hogy a Yoda a Papacampot 2023 júniusában, azaz másfél évvel korábban még csak 100 millió euróért vásárolta meg. A tranzakció eredményeként a Yoda az Ultima 60 százalék körüli részvényese lett.

Leegyszerűsítve és összefoglalva, a ciprusiak másfél évvel ezelőtt még 40 milliárd forint körüli értéket képviselő ingatlancsomagért megszerezték az Ultima 60 százalékát, míg a magyar alapítványok vagyonát kezelő Alpine2 (Optima) 160 milliárdot fizetett ugyanezen cég részvényeinek körülbelül 30 százalékáért. E számítás szerint, ha az Alpine ugyanolyan árat fizetett volna a részvényekért, mint amekkora befektetés nyomán a Yoda megszerezte a tulajdonrészt, akkor 160 milliárd helyett elég lett volna mintegy 20 milliárd forintot fizetnie.

Ügyes – mondhatja a Yoda összes tulajdonosa. Ők nagyon hálásak lehetnek az Alpine2 és Optima társaságok összes döntéshozójának és főnökének, hogy ekkora üzletet köthettek. Talán nem véletlen, hogy a Yoda részvényeinek ára a ciprusi tőzsdén a 2023 év végi 0,5 eurós árról mára megduplázódott, a cég tőzsdei értéke pedig mintegy 1,9 milliárd euróra nőtt. Ezzel szemben az Optima a fizetésképtelenség körüli állapotban van, hiszen a Neumann János Egyetem alapítvány részére fennálló fizetési kötelezettségének már hosszú hónapok óta nem tud eleget tenni.

Vélhetően a nemzeti bankos Pallos Athéné alapítvány és ezen keresztül a magyar adófizetők sem számíthatnak sokkal jobb sorsra.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. 

The post Simor András: Az MNB-s ügyben közpénz veszett, közben egy ciprusi cég csillaga emelkedett first appeared on 24.hu.