Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nemrég közölte, a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik. Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent – tette hozzá, példaként említve a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét.
A miniszter elmondta, ezek a települések szeretnének nagyobb védelmet kapni, ehhez kapcsolódóan sarkalatos törvényben gondolkodnak. Az egyik ilyen az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára. Az előterjesztés alatt álló szabályozási koncepció célja, hogy az érintett településeken a helyi közösségek megőrizhessék önazonosságukat és szabályozhassák a beköltözések számát.
Noha még dolgozik a kistelepülések „önvédelemének jogát” illető pontos szabályokon a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, az már sejthető az „identitásvédelmi” elképzeléssel kapcsolatban, hogy az érintett önkormányzatoknak lehetővé válik az ingatlanvásárlás korlátozása. Az ingatlanpiac azonban értelemszerűen épp azokban a falvakban és kisvárosokban élénkült meg, ahova sok beköltöző érkezett, tehát
A money.hu pénzügyi portál szerint az előkészítés alatt álló szabályozás szerint az érintett települések – különösen a budapesti agglomerációban, valamint a Balaton és a Velencei-tó környékén –
- korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára,
- kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot,
- feltételekhez köthetnék az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést,
- helyi adózási kötelezettségeket állapíthatnának meg.
Mit okoz az ingatlanok adásvételének korlátozása a hitelpiacon?
Ha csökken az ingatlanok forgalomképessége, az ingatlanok eladása hosszabb időt vehet igénybe, ami óvatosabb hitelezési gyakorlatra kényszerítheti a bankokat a szóbanforgó településeken.
„Amikor egy bank úgy látja, hogy egy adott településen nehezebb vagy hosszabb idő alatt lehet értékesíteni az ingatlanokat, óvatosabbá válik. Ilyenkor a hitelbiztosítéki értéket még alacsonyabbra becsülheti a piaci árhoz képest. Ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy bizonyos településeken jóval magasabb önerőt is kérhet a hitelt nyújtó pénzintézet az ingatlan megvásárlásához az MNB által megengedett maximális finanszírozási aránynál (20% önerő, 80% hitel)” – idézik a közleményben Korponai Leventét, a money.hu szakértőjét.
A bankok hitelezési gyakorlata eddig is figyelembe vette az ingatlan földrajzi elhelyezkedését és hosszú távú értékállóságát annak aktuális piaci értéke mellett.
Egyelőre az sem tisztázott, hogy mekkora falvak és városok vezethetnek majd be korlátozásokat; mindenesetre, ha azokat a húszezer fősnél kisebb településeket nézzük, ahol volt annyi (adott évben legalább három) ingatlanpiaci tranzakció, hogy a Központi Statisztikai Hivatal meghatározhassa a helyi átlagárakat, akkor jól látszik a népességváltozás és az ingatlanár-emelkedés közötti összefüggés.
Beavatkozna a piaci folyamatokba a kormány, de nem a probléma gyökerét orvosolná
A Telex.hu cikke szerint a növekvő népességszámú települések a legnagyobb számban a fővárosi agglomerációban, egy-egy regionális központhoz (Debrecen, Kecskemét, Veszprém, Győr, Pécs) közel vagy (ahogy a miniszter is mondta) a Velencei-tó és a Balaton térségében találhatóak.
2015 óta a városi szétterülést a családi otthonteremtési kedvezmény is elősegítette, hiszen azt első körben csak új építésű ingatlanokra lehetett felhasználni, és olcsó telket pedig nyilván könnyebben lehetett az agglomerációs gyűrűben találni, mint a nagyvárosok belsejében. Így a kormányzat részben arra a problémára kíván megoldást nyújtani, amit saját maga okozott.
Navracsics Tibor közölte azt is, a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik.
Navracsics javaslata nem veszi figyelembe a migráció mögötti folyamatokat, csupán reagál egy konfliktusokkal teli helyzetre. A migrációs szakirodalom egyik iránya ugyanis úgynevezett push-pull tényezőkre bontja le azt, hogy egy személy vagy család miért változtatja meg lakóhelyét, akár városon, akár országon vagy a kontinensen belül.
A „push” tényezők azok, amelyek a korábbi lakóhely negatív tényezői, tehát amik eltaszítják az embereket bizonyos helyekről. Ez jelen esetben lehet akár a munkahely hiánya, a nem megfelelő fizetési- vagy akár szórakozási, művelődési lehetőségek, de akár egy toxikus lakókörnyezet is. A „pull” tényezők között pedig az új lakóhelyen meglévő jobb lehetőségek, szélesebb és jobb fizetési lehetőségekkel kecsegtető munkahelykínálat vagy akár a jobb szórakozási, művelődési opciók szerepelhetnek.
Belátható, hogy a kormányzat tervezett intézkedései ezeket egyáltalán nem fogják befolyásolni, csak nehezebbé teszik bizonyos településeken az ingatlanvásárlást.
A belső vándorlás azonban pont a fenti tényezők változatlansága miatt nem fog alábbhagyni,
Legutóbb ilyen korlátozó intézkedéseket az 1970-es években vezettek be Budapesten, amikor a városba való beköltözést adminisztratív eszközökkel próbálták megakadályozni, mivel az ipari kapacitás nagyobb arányban bővült, mint az ingatlan-állomány. Ennek hatására azonban a vándorlás nem szűnt meg, csak a főváros környéki területeken kezdett el jelentősen nőni a népesség, ezzel megágyazva a jelenlegi budapesti agglomeráció problémahalmazának.
A tanulság tehát az, hogy a piaci folyamatok ilyenfajta korlátozásaival a probléma nemhogy megoldódna, hanem még jelentősebbé is válhat, csak a földrajzi tér más szegleteiben. Ennek megfelelően nem a káros folyamatnak kellene agresszíven gátat szabni, hanem a kiváltó okokat kellene megszüntetni vagy mérsékelni – írja a Telex.hu.
The post Súlyos hatása lehet az ingatlanpiacra Navracsicsék új tervének first appeared on 24.hu.
