Egy szeptember 30-i kormányrendelet-módosítás szerint január 15-ig olyan felelősségbiztosítást kell kötniük az építőipari kivitelezési tevékenységgel foglalkozó vállalkozásoknak, amely fedezetet nyújt a kivitelezési szerződés megszegése miatt keletkező személyi sérüléses és dologi károkra, az ezekkel összefüggésben felmerült sérelemdíjakra. E károk, sérelemdíjak megtérítése a jogszabály szerint a vállalkozó felelőssége.
A rendeletmódosítás 100 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem esetén káreseményenként minimum 20 millió forint, időszakos felelősségbiztosítás esetén pedig 40 millió forint fedezetig ír elő biztosítást, aztán sávosan emelkednek az összegek egészen 10 milliárd forint feletti forgalomig, ahol már 200, illetve 400 milliós fedezet szükséges.
Ráadásul úgy tűnik, az idő is nagyon szűkös. A kamara oldalán cikkünk írásakor még az szerepelt, hogy
a kivitelezői felelősségbiztosítás nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokat (árbevétel nyilatkozat, kötvény, fedezetigazolás) várhatóan 2025. január 10-től tudjuk fogadni a kivitelezői névjegyzékben, elektronikus ügyintézés keretében, a honlapunkon keresztül. Az elérhetőségét hamarosan közzétesszük. Az e-mail formájában megküldött kötvényeket nem áll módunkban feldolgozni!
Valamint felhívják arra is a figyelmet, hogy nem minden biztosító foglalkozik ilyen biztosítással.
Finomítani kellene
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke is úgy tudja, nem minden biztosító kínál építőipari kivitelezői felelősségbiztosítást. Németh László szerint mintegy 120 ezer biztosítást kellene megkötni január 15-éig, ami – úgy véli – képtelenség.
Kummer János
Szerinte gond az is, hogy a rendelet nem tett különbséget kivitelező és kivitelező között. Főleg az idősebb, nyugdíjas vállalkozók körében jellemző, hogy többnyire karbantartást, javítást végeznek régebbi ügyfeleiknek, mintegy nyugdíjkiegészítésként. Új kivitelezést ők már jellemzően nem vállalnak, hiszen nem bírnák elvégezni. Vegyünk mondjuk egy idősebb bádogost, asztalost, vagy kőművest, akinek van évi 1-2 millió forintnyi bevétele a javításokból, karbantartásokból. Ebből kellene kifizetniük éves szinten 60-70 ezer forint biztosítást, ami nem biztos, hogy belefér nekik, inkább visszaadják az iparengedélyüket. Ezeknek a vállalkozóknak ugyanis már elegük van a különböző díjakból, díjemelésekből (víz, áram, kémény, biztosítás, stb.), amiket nem tudnak kigazdálkodni. Németh László szerint mindez oda vezethet, hogy a lakosság kiszolgálásában jelentős szerepet vállaló idősebb iparosokat kiszorítják a piacról, vagy pedig átkényszerítik őket a feketegazdaságba.
Októberben, ahogy ő tapasztalta, az alkuszok, biztosítók sem igen voltak még felkészülve az új biztosítási kötelezettségnek megfelelő kínálattal. A vállalkozók nem is igen tudtak róla, mert első számú feladatuknak a munkavégzést tekintik, nem azt nézik, hogy mi jelenik meg a Magyar Közlönyben, ami rájuk vonatkozhat. Ők Többen felemlegették, hogy miközben adminisztráció-csökkentésről beszél a kormány, egyre újabb adminisztratív terheket írnak elő nekik, ahelyett, hogy egyszerűen hagynák őket dolgozni.
Építőiparosként neki eddig is volt felelősségbiztosítása, mégis érinti a dolog, mert új biztosítást kell kötnie, ami úgy látja, a korábbinál drágább lesz.
Több időre lenne szükség
Németh László nem vonja kétségbe, hogy kell a felelősségbiztosítás, hiszen aki dolgozik, az kárt is okozhat. De azt nem érti, miért 100 millió forint nettó jövedelemig van az első határösszeg – a legkisebb fedezetű biztosításokra –, miközben van rengeteg mikrovállalkozás, akinek a bevétele fényévekre van ettől az összegtől.
Akinek évi 1 millió forint bevétele van, annak miért kellene 20–40 millió forintos fedezetű felelősségbiztosítást kötnie? Miért nem alakítottak ki rájuk kisebb kategóriákat? Vagy a karbantartásra, javításra miért nincs ahhoz szabott biztosítási kötelezettség?
Ráadásul nem a tevékenységhez kötött nettó jövedelmet kell figyelembe venni, hanem a vállalkozás jövedelmét. Így ha például van egy fuvarozócég, amely építőipari tevékenységet is végez (mondjuk földmunkát), akkor értelmezésük szerint nemcsak ez utóbbi tevékenység jövedelmét kell figyelembe venni a minimális fedezeti összegnél, hanem a teljes vállalkozói jövedelmet, azokat a jövedelmeket is, amelyek nem építőipari tevékenységből keletkeznek.
Aztán elvileg külön biztosítás kell a tervezőnek, meg a felelős műszaki vezetőnek is, így lehet, hogy egy egyéni vállalkozó kivitelezőnek, aki tervez és felelős műszaki vezető is, több biztosítást kell kötnie, ami jelentős költségnövekedést okozhat neki.
A kamarával beszélgetve felmerült egy esetleges határidő-hosszabbítás, illetve hogy a kötelezettek körén is kellene módosítani, hogy például zárcserére ne kelljen biztosítás. Kérdezte erről a 24.hu az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) is, de cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ.
Emelkedik az üzemanyag jövedéki adója, a bérek. Annyi minden érte most megint a legkisebb vállalkozókat. Nem hiányzik egy újabb, ráadásul eltúlzott fizetni való
– jegyezte meg Németh László.
Varga Jennifer / 24.hu Németh László
A vállalkozók töredéke kötött eddig biztosítást
A Pannon-Safe alkuszcég közleményében hangsúlyozza, A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt főnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fővel működő vállalkozások aránya fél százalék alatt van. Az építőipari cégek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként működnek (utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret), tevékenységi körüket tekintve például
kőműves,
ács,
villanyszerelő,
festő,
burkoló vállalkozások.
Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022-ben elérte a 375 ezer főt, ami mintegy 35 ezer fős növekedést jelent a Covid előtti időszakhoz képest.
Ők is kitértek rá, hogy a kormányrendelet értelmében az építőipari cégek mellett kivitelezőnek számítanak a kisebb munkákat vagy felújításokat végző – akár másodállású – egyéni vállalkozók is, tehát január 15-től nekik is rendelkezniük kell kivitelezői felelősségbiztosítással. Becslésük szerint ezért a következő másfél hét során több tízezer érdeklődőre számítanak, hiszen január 15-ig még több mint százezer hazai építőipari vállalkozásnak kell biztosítást kötnie Póta Zsolt cégvezető szerint.
Évi 51 ezer forint alatt nem lehet megúszni a biztosítást
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétele alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát.
és káreseményenként minimum 20 millió forintos, míg évesen legalább 40 millió forintos fedezetű biztosítást kell kötniük.
Tehát például egy 11 millió forint nettó árbevétellel rendelkező villanyszerelő egyéni vállalkozónak 20–40 millió forintos fedezetre kell felelősségbiztosítást kötnie.
Kalkulátoruk alapján a legalsó bevételi sávba tartozó, 100 millió forintos éves árbevétel alatti egyéni vállalkozók és cégek számára elérhető ami mellett 10 százalékos, de minimum 100 ezer forintos önrésszel kell számolni. Aki az általa okozott kár esetén egyáltalán nem akar a zsebébe nyúlni, az kicsit több pénzért választhat önrészmentes biztosítást is, 66 040 forintért évente. Felhívják a figyelmet, hogy a szerződéses adatok, a nettó árbevétel és a tevékenységi kör megadása után a kalkulátorban érdemes alaposan összehasonlítani a díjakat, ugyanis a legdrágább biztosítás éves díja közel 300 ezer forint.
The post Sürgősen biztosítást kell kötniük az építőiparban dolgozóknak, ami legalább 50–60 ezer forintba kerülhet first appeared on 24.hu.
