Magyarországon két minisztérium felelős a vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési tárca. A Szabad Európa forrásai szerint az NGM részéről „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
„Szóba jöhető, komolyan vehető cégek maguk is a hátuk közepére kívánják, hogy egy ilyen nagyságrendű, bonyolult beruházásban Mészáros Lőrinc vállalkozásaival kelljen huzakodniuk” – mondta egy informátor.
A teljes beruházásra 2,5 milliárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. De ez csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetéskoncesszióban történne, a nyertesnek harminc évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. Azt többen is megemlítették a lapnak, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.
„Elrettentő példaként” szolgál a vasúti szakmában a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztés, valamint a Belgrád–Budapest vasútvonal – mindkét esetben egy Mészáros-cég volt a fővállalkozó. A vasúti munkákat végző R-Kord több alvállalkozót még mindig nem fizetett ki, a munkák minőségét jegyzőkönyvekben kifogásolta a MÁV. Ráadásul több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át, emiatt rendőrségi nyomozás is folyik.
884 milliárd, nem Mészáros Lőrincnek címezve
A lap szakmai forrásai szerint a fentiek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium mára szintén lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Október utolsó napjaiban írt ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) hat nagy értékű vasúti közbeszerzést, összesen nettó 884 milliárd forint értékben, 46–48 hónapos kivitelezési határidővel. (Ezek mindegyike úgynevezett feltételes közbeszerzés, tehát a kiíró előre rögzítette, hogy a beruházásokat részben uniós forrásból tervezi finanszírozni és amennyiben ez nem jön össze, akkor elállhat a megállapodástól.)
A másik érdekesség, hogy minden esetben pontos ajánlati árat tüntetnek fel – ez nem kötelező a közbeszerzési szabályok szerint, de, ha nincs ilyen, az már eleve lehetőséget ad az esetleg kartellező szándékú indulóknak a trükközésre. Ráadásul a megállapított árak reális piaci értékek, ami azt jelenti, hogy a nyertes végül nagyjából tíz százalékos hasznot realizálhat majd az elvégzett munkáért. Ez pedig töredéke annak a gyakran 30 százalékos árrésnek, amellyel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Mint megírtuk: a V-Híd megtámadta az ÉKM Gubacsi hídra kiírt tenderét, többek között azért, mert kifogásolta az előre 10 százalékban maximált nyereséghányadot.
Ugyancsak egységesen kikötötték mindegyik közbeszerzésben, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” – a lap forrásai ezt szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették, korábban ugyanis gyakran fordult elő, hogy az állam végül azért fizetett jelentősen többet egy elvégzett munkáért, mert a kivitelező azt mondta, hogy megdrágult az anyagköltség. Lázár János hétfőn a parlamentben beszélt arról, hogy ha a Mészáros-cégeknek nem elég a tíz százalékos árrés és nem fizetik ki rendben az alvállalkozóikat, akkor kizárhatják őket a közbeszerzésekből.
A Szabad Európa szerint elképzelhető, hogy az NGM és az ÉKM hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”. „Lehet, hogy legalább a választási kampányra elege lett a kormánynak a drága, jellemzően nem határidőre elkészülő beruházásokból, amiken ráadásul még az alvállalkozókat sem fizetik ki rendesen sokszor” – mondta egy cégvezető. (Mint a 24.hu beszámolt róla, nemrég két érintett cég már Marczingós László ügyvédhez fordult.)
A lap információi szerint ezek miatt is merült fel komolyan kormányzati körökben, hogy
The post Szabad Európa: felmerült, hogy Orbán Viktor „megszabadul” Mészáros Lőrinctől 2026-ban first appeared on 24.hu.
