A székesfehérvári Bory-vár is eszünkbe juthat a portugál birtokról, hiszen magyarországi rokonához hasonlóan egy gazdag fantáziával megáldott tulajdonos álmodta gránitba és mészkőbe. Misztikus csigalépcső, barlangok, alagutak, elbűvölő páfrányoktól zöldellő park, neogótikus és neoreneszánsz épületek ejtik rabul az ide látogatók szívét. A romantikus lelkek számára felejthetetlen élményeket kínál a Quinta da Regaleira.
Farkas Ferenc
Pénz és ízlés találkozott
A gyönyörű és titokzatos hely az ezotéria iránt érdeklődő embereket is vonzza. Nem véletlen, hiszen a századfordulón épült birtok egyes elemei szimbolikus jelentéssel bírnak, szabadkőműves és alkimista emlékeket őriznek. A birtokot alagutak, mesterséges barlangok, szobrok, valamint különböző vallások és filozófiai irányzatok jelképei teszik egyedivé.
Az épületeket az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején építtette António Augusto Carvalho Monteiro milliomos. A brazil származású portugál rendkívüli vagyonát a kávénak és a drágaköveknek köszönhette. A birtokot a kereskedő és Luigi Manini olasz építész közösen tervezték. A kialakítás során különböző építészeti stílusokat ötvöztek, így a gótika, a reneszánsz és a manuelin jegyei egyaránt jelen vannak az épületeken.
Farkas Ferenc
A mesés birtok története
A Quinta da Regaleira birtokot António Augusto Carvalho Monteiro 1892-ben vásárolta meg Regaleira vikomtnőjétől. A milliomos újonnan megszerzett kincsét olyan helyként képzelte el, amely megtestesítheti a szabadkőművesség iránti érdeklődését. Európában ekkoriban sokan érdeklődtek a misztikus társaságok iránt. Korábban egy hazai emlékről is írt a Sokszínű vidék, a dégi kastélyban egykor összejöveteleket rendeztek a szabadkőművesek.
1904 és 1910 között megépült a Quinta da Regaleira a korszak jellegzetes, historizáló stílusában, melyhez hozzátartoznak a gótikus, a manuelin és reneszánsz elemek. Mindezeket a portugál alkotók ezoterikus szimbolikával fűszerezték. Mivel a tulajdonos 1920-ban meghalt, kevés ideje maradt arra, hogy élvezze a birtokát.
Farkas Ferenc
A kereskedő halála utáni évtizedekben többször is gazdát cserélt a birtok, melyet 1997-ben Sintra város önkormányzata megvásárolt, és átfogó helyreállítási munkálatokat végeztetett a területen. A helyreállított épületegyüttest 1998 júniusában megnyitották a nagyközönség előtt, majd néhány hónap múlva a portugál kulturális minisztérium a birtokot közérdekű ingatlanná minősítette. A nemzeti műemléket az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Dekoratív stílusok tárháza
A Quinta da Regaleira palota nagyobb részben helyi anyagokból, gránitból és mészkőből épült. A palotához számos torony tartozik, amelyek fokozzák az épület túlvilági megjelenését. Több toronyból, köztük a Regaleira-toronyból is lenyűgöző kilátás nyílik a környékre.
A palota belseje is lenyűgöző, magas mennyezettel, díszes faragványokkal és bonyolult ólomüveg ablakokkal. A gótikus hatás a csúcsíves boltozatokon, míg a reneszánsz megjelenés a palota szimmetrikus kialakításában és a klasszikus motívumok használatában érhető tetten.
Farkas Ferenc
Portugáliában egy szemet gyönyörködtető művészeti stílus I. Mánuel portugál király uralkodása alatt (1495 -1521) virágzott. A manuelizmus a késő gótika egyik változataként indult, de számos különböző kulturális és művészeti hatást ötvözött, köztük a reneszánsz és a mór stílusokat. Az irányzat az ország tengeri felfedezéseinek gazdagságát és dicsőségét tükrözi. A dekoratív stílusra a bonyolult faragványok és a tengeri motívumok jellemzők, amelyek a homlokzaton és a díszes ablakkereteken tanulmányozhatók. A birtokon egy meseszép kápolna is helyet kapott, melynek különleges hangulatát a csúcsíves boltozatok és a hatalmas ólomüveg ablakok teszik egyedivé.
Farkas Ferenc
Beavatási kutak
A négyhektáros park rendezett erdővel és vadregényes részletekkel csábít kalandozásra. A park felső része naturalisztikusabb esztétikát képvisel, ami tükrözi Carvalho Monteiro „zabolázatlan természet” iránti vonzalmát. A park mesebeli hangulatát a terület alatt húzódó kiterjedt alagútrendszernek is köszönheti. Az alagutak különböző bejárati pontokon és Léda barlangján keresztül érhetők el, és beavatási kutakhoz kapcsolódnak.
Farkas Ferenc
A kertnek az egyik leglátványosabb eleme a Beavatási kút, amely egy 27 méter mély, spirál alakú lépcsőn levezető kút. A páratlan építmény mélyén egy kereszt alakú alagútrendszer húzódik. Ez a lépcsősorból álló út jelképesen az élet ciklusait, az alvilágot és a spirituális utat szimbolizálja. Szellemi értelemben egyfajta alászállásként lehet értelmezni.
A birtokon egy kisebb kút is épült, amelyet „befejezetlen kútként” ismernek. A kút gyűrű alakú emeleteit egyenes lépcsők kötik össze. Bár nincs semmiféle bizonyítéka annak, hogy egykor valódi rituálék színterei voltak a kutak, kialakításuk és szimbolikájuk nem zárja ki ennek a lehetőségét.
A cikkben szereplő pompás fotókat Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtár vezetője készítette.
The post Szabadkőműves titkok rejtőznek a beavatási kutak mélyén first appeared on Sokszínű vidék.
