Szabó István magyar-osztrák koprodukcióban készült Mephisto című filmje az 1982-es Oscar-gálán nyerte el a legjobb nemzetközi filmnek járó díjat. Ez volt az első magyar film, ami Oscart szerzett. Idén restaurálták és újra kiadták, a rendező ennek apropóján adott interjút.

Meglepetésként ért. Nem számítottam rá

– emlékszik vissza négy évtizeddel később a 87 éves rendező az Oscar-díj elnyerésére a Guardiannek adott interjúban.

Bár az 1981-es Mephisto mérföldkőnek számított a magyar mozi történetében, mára szinte teljesen eltűnt a köztudatból. A 2000-es évek elején megjelent DVD-kiadás már nem kapható, és a film kimaradt a nagy streamingplatformok kínálatából is. Idén decemberben a Second Run – a Magyar Nemzeti Filmalap együttműködésével – restaurálta és újra kiadta Szabó filmjét, valamint annak folytatásait, a Redl ezredest és a Hanussent.

A Mephisto Hendrik Höfgen történetét meséli el. Amikor a nácik hatalomra kerülnek Németországban, az ambiciózus színész Höfgen elszakad baloldali színházi gyökereitől, hogy a fasiszta rezsim kegyeibe férkőzzön. „Höfgen egy nagyon tehetséges színész, aki minden áron érvényesíteni akarja tehetségét” – mondja Szabó. Barátait és kollégáit letartóztatják, megölik, száműzik, Höfgent azonban a berlini állami színház igazgatójává nevezik ki. A film Gustaf Gründgens valós történetén alapul, akinek karrierje szárnyra kapott, amikor a nácik támogatást nyújtottak a színházának, hogy azt a saját elképzeléseik szerint alakítsák.

Höfgent Klaus Maria Brandauer osztrák színész (később rendező) alakította, akivel Szabó több filmben is együtt dolgozott, legutóbb a 2020-as Zárójelentésben.

Az önmegvalósítás vágya olyan emberi tulajdonság, amely sok pozitív értéket teremthet. A probléma akkor merül fel, amikor ezt egy rossz ideológia vagy politika érdekében használják fel, és egy tehetséges ember hagyja magát kihasználni, vagy akár harcol is a hatalom birtokosainak támogatásáért. Ez a 21. században is létezik, és nem is feltétlenül kell hozzá diktatúra. Elég a nagyvállalatok hatalma. Vagy bármilyen indíték

– fogalmazott az interjúban Szabó, akit a szorosnak ígérkező 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatban is kérdeztek, a rendező azonban csak annyit mondott: „természetesen érdekel, mint mindenkit”.

Szabó azt mondja, hogy magyar rendezőnek tartja magát, „de fontos hangsúlyozni a közép-európai létezést ebben a kontextusban. A történelem könyörtelenül halad előre Közép-Európában.” A Mephisto sikerét egyébként eddig csak egy magyar film, a 2015-ös Saul fia tudta megismételni.

A mozi jövőjével kapcsolatban a rendező pesszimista, de két magyar alkotást, Tóth Barnabás 2019-es filmjét, a Holokauszt utáni életről szóló Akik maradtakot, valamint Szimler Bálint Fekete Pont című filmjét is dícsérte az interjúban.

Nem tudom megmondani, hogy lesz-e még alkalmam filmet forgatni

– mondta a rendező, aki a rendezés „meglehetősen komoly fizikai munkáját” emelte ki fő akadályként. „Sok emberhez oda kell menni, hogy beszélni lehessen velük, mert mások feje fölött nem lehet kiabálni” – mondta.

The post Szabó István a Guardiannek: Nem tudom, lesz-e még alkalmam filmet forgatni first appeared on 24.hu.