Az újév első napjához számos hagyomány és babona köthető, például nem mindegy, hogy mit eszünk és mit teszünk. De miért kell malacsültet és lencsét enni és feltölteni az éléskamrát?
A babona szerint lencsét azért kell enni, hogy sok pénzünk legyen. A malachús fogyasztása is a szerencsével függ össze, hiszen a tömzsi négylábú előre túrja a földet, és „kitúrja a szerencsét”.
pixabay
Csirkét és tyúkot nem, mert azok “elkaparják a szerencsét”. A pulykáról azt tartják, hogy egyenesen mérgelődést, veszekedést hoz a házhoz, ezért ezt sem szabad enni újévkor. Míg karácsonykor sok halat eszünk, újév napján ez is “tiltott”, a hallal ugyanis elúszik a szerencsénk.
Szilveszterkor és január elsején is érdemes az aprópénzhez hasonló lencsét enni, ez ugyanis szerencsét és gazdagságot hoz. Aki nem szereti a lencsét, az egyen babot, rizst, vagy kölest, és a biztonság kedvéért rakjon pár szem lencsét a zsebébe, mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben.
Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.
A hiedelmek szerint nemcsak a rétest lehet hosszúra nyújtani, hanem a boldogságot és az életet is. Minél több töltelék van a rétesben, annál boldogabbak leszünk az új esztendőben. Érdemes tehát betervezni az újévköszöntő menübe a rétest is, minél többfélét, annál jobb.
pixabay
Aki arra vágyik, hogy munkája gyümölcsöző legyen az esztendőben, az mindenképpen egyen sok gyümölcsöt január elsején. Alma fogyasztása esetén számoljuk meg a magvakat: ahány mag, annyi siker üti a markunkat.
A régi szokások szerint a kenyér megszegésével biztosíthatjuk, hogy a családnak nem kell egész évben mellőznie a kenyeret.
A régi szokások szerint újévkor ügyelni kell arra is, hogy tele legyen a kamra. A félig üres csuprokat, só- és cukortartót például töltsük tele, hogy ne kelljen éheznünk az év többi napján. Szintén régi babona az is, hogy ha megszegünk egy kenyeret, akkor mindig lesz étel az asztalunkon.
Ha január első napján rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét.
Ha január elsején egy férfit engedünk be először a lakásba vagy házba, az szerencsét hoz, tartják az öregek. Sajnos hölgy érkezése elsők vendégként elviszi a szerencsét.
Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosakodni, hogy egész évben frissek legyenek. Mosakodj hát reggel friss, hideg vízben, hogy egészségesek maradjunk!
Éjfélkor divat volt meghúzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse kísérje az újévünket. Amilyen hosszan visított a malac, olyan hosszú volt a jó hírünk a következő évben.
pixabay
Takarítani, mosni, szemetet kivinni nem szabad, mert ezek a házimunkák elvihetik a szerencsét. Viszont legyen rend körülöttünk, mert a rendetlenség káoszt vonz magával.
Ügyeljünk arra, hogy ne veszekedjünk senkivel, mert az illetővel egész évben haragos lehet a viszonyunk.
Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
Ne bánkódjon és ne legyen szomorú ezen a napon, mert tudja, amit tesz ilyenkor, abban gyakran lesz része az újévben is.
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Régi időkben a földművelés rengeteg ember megélhetését jelentette, az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
Ha az újév első napján sütött a Nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
„Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!” – tartották Berettyóújfalun.
Az újév napját a világ számos országának lakói változatos módon ünneplik, és vannak olyan országok, ahol az új esztendőt más időpontban köszöntik.
The post Szilveszter és újév: babonák és népszokások nyomában first appeared on Sokszínű vidék.
