Október elején jelentek meg az első hírek arról, hogy a jobboldali radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt kulturális miniszter, Martina Simkovicová szigorítaná északi szomszédunknál az államnyelvről szóló törvényt. Ezzel kapcsolatban a szlovák kulturális tárca ekkor úgy kommunikált, hogy az új nyelvtörvény célja a szlovák államnyelv státuszának megszilárdítása, és ennek a hatékony állami felügyelete lenne, mivel a hatályos jogszabály egyes rendelkezéseit „rendszeresen megszegték, a bírságok pedig enyhék, a hatóságok hatásköre korlátozott”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott korábban, hogy a magyar kormány „figyelemmel kíséri a szlovák nyelvtörvény esetleges módosítását, és arra számít, hogy nem sérülnek a kisebbségek jogai”.
A lap által megszerzett dokumentum szerint például földrajzi nevek fetüntetésénél a jövőben a szlovák nyelvű változatnak mindig az első helyen kell szerepelnie, és nem lehet kisebb vagy kevésbé jól látható, mint a kisebbségi verzió.
Ha elfogadják a javaslatot, a magyar iskolákban már nem lesz kötelező kétnyelvűen vezetni a dokumentációt. Nem törölnék el ugyanakkor ennek a lehetőségét, az intézmények kezébe adnák a döntést ezzel kapcsolatban.
A köztéri feliratokon és a reklámokban nem csak első helyen kellene szerepelnie a szlovák verziónak, de azt is meghatároznák, hogy nagyobb betűkkel is kellene azt feltüntetni, és legalább annyira jól láthatónak kellene lennie, mint a kisebbségi nyelvűnek. A lap itt jegyzi meg, hogy jelenleg számos hirdetésben szerepel az első helyen, nagyobb betűkkel a magyar szöveg Dél-Szlovákia magyarlakta területein. Ebből a szabályból az is következne továbbá, hogy a magyar politikusok plakátjain is első helyen, nagyobb betűkkel kellene szerepelnie a szlovák szövegnek.
A törvényjavaslat talán legmeredekebb pontja ezzel együtt az, hogy gyakorlatilag megtiltanák a magyar (és más, szlováktól eltérő nyelvek) használatát a nyilvánosság bizonyos területein. Az erről szóló paragrafus így szól:
A civil légi közlekedés, a tengeri hajózás, a belföldi hajózás, a vasút és a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés, a közforgalmú utak, az elektronikus kommunikáció területén, a postákon és az irányított űrtevékenységek során az államnyelv használatos, kivéve, ha más jogszabályból vagy nemzetközi egyezményekből következően, amelyek kötelező érvényűek a Szlovák Köztársaságra nézve, nem szükséges más nyelvek használata.
Elképzelhető kivételként a légi közlekedést említik, aminek az angol a nemzetközileg elismert nyelve (ezt uniós jogszabály is rögzíti), arról viszont nem tesznek említést, hogy például a postákon, a vasúton vagy az autóbuszokon szabad lesz-e megszólalni a szlováktól eltérő nyelven.
A Napunk kitér arra is, hogy a törvény bármilyen megsértéséért bírságolhatna a minisztérium, a büntetési tételek pedig ugyancsak szigorodnának. Jelenleg csak azért szabható ki bírság az államnyelvtörvény szerint, ha valaki nem tünteti fel az élet, egészség, biztonság vagy vagyon veszélyeztetésére vonatkozó információkat szlovákul, előzetes figyelmeztetés után sem. Az új verzió szerint viszont a törvény bármelyik rendelkezésének megsértéséért kiszabható bírság, bár a minisztérium továbbra is köteles először figyelmeztetni.
Magánvállalkozók esetében 1000-től 10 ezer euróig terjedhet a bírság, jogi személyek esetében 5000-től 15 ezer euróig. Ha pedig ismételten megsérti valaki két éven belül ugyanazt a rendelkezést, a felső határ 12 ezer, illetve 20 ezer euróra módosul, ez esetben pedig már előzetes figyelmeztetés sincs.
Hogy az államnyelvtörvény szigorítása milyen hatással lehet Magyarország és Szlovákia kapcsolatára, arról itt írtunk.
The post Szlovák sajtóinformáció: a postán és a buszokon sem lehet majd magyarul beszélni, ha elfogadják az új nyelvtörvényt first appeared on 24.hu.
