Az 1864-ben, Amszterdamban alapított Heineken sörgyár a világ egyik legismertebb vállalata, azt azonban kevesen tudják, hogy az alapító unokája, a céget 1971-1989 közt vezető Freddy Heineken (1923-2002) a hatvanas évek hajnalán egy egyszerű ötlettel próbálta megoldani a világ lakhatási problémáit: a szögletes sörösüveggel.
A Heineken World Bottle, azaz a WOBO ötlete 1960-ban pattant ki a fejéből, mikor a Holland-Antillákon (ez ma a Karib-tengeren lévő Aruba, Curaçao és Sint Maarten szigetét jelenti) járva látta: két lépést is nehéz megtennie a parton anélkül, hogy legalább egy sörösüveget ne látna maga körül.
Az újrahasznosítással hadilábon álló szigeteken felgyűlt szemét jó részén a Heineken logója díszelgett, ami két okból is fájt neki: az üvegeket egy jó visszaváltási rendszerrel egyrészt többször is újra lehetett volna még tölteni, másrészt pedig jól tudta, hogy közvetetten saját maga is hozzájárul a szeméthegyek méretének növekedéséhez, így valamilyen megoldásra volt szükség.
Heineken fejében rövidesen megszületett az ötlet: mi lenne, ha a világ legszegényebb országaiban, megfelelő minőségű építőanyagok nélkül saját otthont építő családok az ő üvegeit használnák?
A férfi a következő három éve jó részét a fejlesztésre szánta, így próbálta megtalálni a formát, amivel az üvegek jól kapcsolódhatnának egymáshoz, így elkerülhető lenne a kötőanyagok túlzó használata. A cél eléréséhez több szakember segítségét is kérte, a tervek jó részét azonban szinte azonnal elvetette, hiszen azokat egyszerűen nem tartotta elég csábítónak ahhoz, hogy az emberek le is vegyék őket a boltok polcairól.
A végeredmény végül John Habraken építésszel együttműködve, 1963-ban jött létre: ebben az üvegek nyaka a mellettük fekvő darab aljába illett volna, az oldalukon lévő mintázat pedig szintén segítette volna a munkákat.
A tervezők szerint egy 3 x 3 méter alapterületű építményhez ezer üvegre lett volna szükség, egy nagyobb épülethez azonban nyilvánvalóan ennek sokszorosára, így az első évben született százezer WOBO két méretben jelent meg: voltak közük a féltéglák megfelelőinek szánt 350, illetve 500 mm hosszúságú, a szokásosnál jóval vastagabb üvegből született darabok is.
A kétségkívül jó ötletnek végül részben a Heineken marketingesei parancsoltak megálljt, hiszen úgy gondolták, hogy az rombolná a cég imidzsét, így a terv rövidesen elhalt.
Ma épp ezért mindössze két olyan épületet ismerünk, ami ezt a technológiát használja: mindkettő az Amszterdamhoz közeli Noordwijkben, a Heineken-birtokon áll.
The post Szögletes üvegekből is ihatnánk ma a Heinekent, hogy utána házat építhessünk belőle first appeared on 24.hu.

