Kritikával fogadta több civil szervezet Gulyás Gergelynek azt a bejelentését, miszerint azt az öt nevelőintézetet, ahová bírósági ítélet alapján kerülnek a fiatalkorúak, a mai naptól a rendőrség felügyelete alá helyezik, illetve azt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra próbálta helyezni a hangsúlyt, hogy a Szőlő utcában lakók bűnelkövetők, ahelyett, hogy azt emelte volna ki, hogy gyerekekről van szó.

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekek többsége már korábban is súlyos állami elhanyagolást és bántalmazást szenvedett el. A botrány kirobbanása után a kormány nem terápiás segítséget, hanem még szigorúbb rendészeti fegyelmezést ígér, ami azt a benyomást kelti, hogy nem céljuk a gyerekek védelme.

Ezek a fiatalok gyakran egész életükben intézményekben éltek, elszakítva családjuktól, érzelmi elhanyagolásnak, fizikai és szexuális bántalmazásnak kitéve – írták.

A javítóintézetek feladata a nevelés és társadalmi visszailleszkedés lenne, nem a büntetés, ám a gyerekek itt is megalázást és erőszakot tapasztalnak, írta a TASZ, megjegyezve, hogy a botrányban érintett intézmény pszichológusa is részt vett a bántalmazásban.

A minisztérium saját protokollja előírja, hogy bántalmazás gyanúja esetén azonnali traumafeldolgozó segítséget kell nyújtani, de ez nem történt meg.

A TASZ szerint a megoldás a rendészeti szemlélet felszámolása és traumatudatos, terápiás támogatás biztosítása lenne azoknak a gyerekeknek, akik egész életükben az állami rendszer okozta traumákat szenvedték el.

A javítóintézet nem fiatalkorúak börtöne

A fiatalkorú bűnelkövetőknek nem rendészeti szigorra, hanem esélyre és támogatásra van szükségük – olvasható az Utcáról Lakásba Egyesület közleményében.

Évente 7–8 ezer fiatal követ el bűncselekményt, de csak kevesen kerülnek javítóintézetbe, amelynek célja a társadalmi visszailleszkedés, nem a büntetés. Az egyesület arra is felhívta a figyelmet, hogy a javítóintézet és a fiatalkorúak börtöne két külön típusú intézmény, más-más feladattal.

Az elkövetők harmada gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőcsaládban élt a bűncselekmény idején, ami jelzi, hogy az állami gondoskodás nem csökkenti, hanem növeli a kockázatot.

A családi háttér döntő szerepet játszik: a gyerekeknek szerető otthonokra és megelőzésre van szükség, nem rendőrökre és rácsokra – tették hozzá.

Mint írták, a kormány felelőssége óriási, mert a gyermekkiemelések megelőzése és a családok támogatása többet tenne a bűnmegelőzésért, mint a javítóintézetek militarizálása.

Szerdán újabb fejlemény derült ki a Szőlő utcai intézettel kapcsolatban: az ügyészség tájékoztatása szerint két dolgozó ablakkilinccsel verte a fiatalkorú növendékek fejét.

The post Szőlő utca: a rendőri fegyelmezés nem oldja meg a problémát a civil szervezetek szerint first appeared on 24.hu.