A kertes házak udvarán sok növényi hulladék marad vissza az őszi hónapokból, valamint tavasszal, a metszések után is halomban állhat a zöld hulladék. Sokan egyszerűen alágyújtanak és elégetik. Ennek számos negatív és környezetszennyező hatása van, hiszen az égetés során sok egészségre káros anyag kerülhet a levegőbe, arról nem is beszélve, hogy rengeteg vita alakul ki a szomszédok között az égetés alatt keletkezett füst és szag miatt.
Szabad vagy nem szabad a kerti hulladék égetése?
2021. január 1-jétől a zöld hulladék égetése országosan tilos (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény). A törvénykezés azonban a települések vezetésének ad egy kiskaput: a 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok– amennyiben azt szükségesnek tartják – helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését.
Ha valaki a saját kertjében az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete. Ha van ilyen rendelet akkor az adott település önkormányzata jellemzően az avar és kerti hulladék égetését az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezheti.
Ezt a rendeletet nagyon sok kerttulajdonos nem tartja be, ami miatt rengeteg szomszédvita alakul ki.
Hova fordulhatok, ha a szomszéd „befüstölt”?
Amennyiben zavaró, irritáló, feltehetően az egészségre ártalmas légszennyezést érzékel, első lépésként próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát.
Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést tehet az illetékes Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol panaszát a környezetvédelmi hatóságok kivizsgálják.
A lakossági tüzelés korlátozására, tiltására vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket megtalálhatóak a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. §-ában az alábbiak szerint: „27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.
A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban.
Komoly bírság járhat annak, aki megszegi a törvényt
Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, akár 100 ezer forintos bírsággal is büntethető.
Aki égetni szeretne fontos, hogy előtte tájékozódjon
Aki égetni szeretne, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál. Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek.
A legjobb és a legkörnyezetkímélőbb megoldás a komposztálás
A lehullott leveleket, a megmetszett ágakat, vagy hajtásokat égetés helyett inkább komposztáljuk. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy alkalmas eldugott helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük. Az összegyűjtött komposztból pár év alatt kiváló tápanyagforrást biztosíthatunk a növényeinknek. Ezzel pedig nem csak a környeztet kíméljük, hanem el tudjuk kerni, hogy vita alakuljon ki az égetés miatt a szomszédainkkal.
Mint arról portálunkon beszámoltunk sokasodnak a szomszédviták a hőszivattyúk miatt, a berendezés eltávolítása is kérhető. De sok szomszédvita középpontjában a kerítés áll, hogy kié a szomszédtól elválasztó kerítés?
The post Szomszédvita: ezt tegyük, ha a szomszéd tavasszal befüstöli a kertünket first appeared on Sokszínű vidék.
