Az UNICEF január 24-én, az oktatás világnapja alkalmából közzétett jelentése alapján 85 országban legalább 242 millió gyerek oktatását zavarták meg a szélsőséges éghajlati események – olvasható a szervezet közleményében. A hőhullámok, trópusi ciklonok, extrém viharok, árvizek és aszályok és más események tovább súlyosbították az oktatási válságot.

A dokumentumban első alkalommal vizsgálták azokat a klímahatásokat, amelyek többek között az iskolák bezárásához és az oktatás rendjének felborulásához vezettek, emellett ezek gyerekekre gyakorolt hatásait is elemezték.

Tavaly a legnagyobb veszélyt az egyre gyakoribb hőhullámok jelentették, amelyek csak áprilisban 118 millió diákot érintettek.

Már Magyarországon is megtapasztalhattuk, hogy a szokatlan szeptemberi meleg miatt sok iskolában rövidített napokkal kezdődött el a tanév.

A jelenség a világ számos régiójában súlyos problémát okozott, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken számos iskolát be is zártak.

„A gyerekek egyre jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, beleértve az erősebb és gyakoribb hőhullámokat, viharokat, aszályokat és áradásokat” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy különösen sebezhető csoportról van szó. „A tikkasztóan meleg osztályteremben nem tudnak koncentrálni, egy árvíz esetén pedig be sem tudnak menni az iskolába. Tavaly a zord időjárási körülmények miatt minden hetedik gyerek kimaradt az oktatásból, ami hosszú távon egész életükre, biztonságukra és egészségükre is hatással van” – emelte ki.

Nincs felkészülve a rendszer

Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben legalább 16 ország függesztette fel az oktatást az olyan szélsőséges időjárási körülmények miatt, mint amilyen a Yagi tájfun volt, amely miatt 16 millió gyerek nem folytathatta tanulmányait. Az UNICEF szerint tavaly a dél-ázsiai régió volt a legnagyobb veszélyben, ahol a szélsőséges körülmények 128 millió gyerek oktatását befolyásolták.

A válságoknak eleve többszörösen kitett országokban (fegyveres konfliktus, élelmiszer- és vízhiány, járványok és bizonytalan infrastruktúra) az iskolák hosszantartó zárva tartása komoly veszélyeket rejt a gyerekekre nézve, ugyanis hosszabb távolmaradás után a diákok egyre kisebb valószínűséggel térnek vissza az iskolapadba, így a gyermekmunka, gyerekházasság, vagy militarizáció még inkább fenyegeti őket.

Világszerte gyerekek millióit hagyták már cserben az oktatási rendszerek. A képzett tanárok hiánya, a túlzsúfolt osztálytermek, a rossz minőségű oktatás, valamint az oktatáshoz való hozzáférés különbségei már önmagukban olyan oktatási válságot idéztek elő, amit a szélsőséges klímahatások csak súlyosbítottak.

Az iskolák és a különböző országok oktatási rendszereinek nagy része nincs felkészülve a klímaválság hatásaira.

Az UNICEF támogatja a meglévő osztálytermek átalakítását és olyanok építését, amelyek képesek ellenállni az éghajlatváltozás hatásainak. A gyermekvédelmi szervezet a tavaly novemberben megjelent State of World’s Children című jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás hatásai 2050 és 2059 között várhatóan csak erősödni fognak és nyolcszor annyi gyerek lesz kitéve szélsőséges hőhullámoknak, mint a 2000-es években.

Az UNICEF felszólítja a világ vezetőit és a magánszektort, hogy tegyenek sürgős lépéseket a gyerekek védelme érdekében, ennek részeként a nemzeti klímapolitikai tervek erősítsék meg a gyerekek számára elérhető szolgáltatásokat.

The post Tanulók millióit sodorja veszélybe a klímaválság first appeared on National Geographic.