A „hó alá vetésként” ismert módszer, amelyet a hómentes telek miatt ma inkább „tél alá vetésnek” nevezünk, régóta bevált technika a kiskertekben. Lényege, hogy bizonyos hidegtűrő zöldségek és virágok magjait késő ősszel, általában novemberben vagy december elején vetik el: még a fagyok beállta előtt, de már olyan hideg talajba, amelyben a magok nem kezdenek el csírázni. A módszer alapja, hogy a kelést a természet időzítse. A magok a talajban telelnek át, és csak akkor indulnak fejlődésnek, amikor a talaj hőmérséklete tavasszal eléri az optimális szintet. Ennek köszönhetően a növények jóval korábban kikelnek és fejlődésnek indulnak, mintha csak tavasszal vetnénk el őket, írja az agrarszektor.hu.
A tél alá vetés ideális időpontja akkor érkezik el, amikor a hőmérséklet tartósan +2 és +5 Celsius-fok közé esik. Ilyenkor a magok már nem indulnak csírázásnak, így elkerülhető, hogy a korán kibújó hajtásokat elvigye a tél fagyos időjárása. A magok a talaj hőmérsékletére és nedvességére reagálnak, és tavasszal pontosan akkor kezdenek el fejlődni, amikor a környezeti feltételek számukra a legkedvezőbbek. Ez a természetes időzítés sokszor jóval pontosabb, mint amit a kertész tavasszal meg tudna határozni.
Mivel a magok a tél folyamán átnedvesednek és „felkészülnek”, az első enyhébb tavaszi időszakban azonnal csírázásnak indulnak. Ennek köszönhetően a termények gyakran hetekkel korábban szedhetők, mint a hagyományos tavaszi vetés esetén. Jó példa erre a borsó, amely így akár már május végére betakarítható.
Milyen fajok alkalmasak erre?
Korábban úgy tartották, hogy a tél alá vetés kizárólag a hidegtűrő növényeknél működik, és valóban: a vetőmagtasakokon általában jelzik is, ha egy fajta kifejezetten alkalmas erre a módszerre.
A borsónak például léteznek áttelelő változatai, ahogyan a sóska, a spenót, az áttelelő fokhagyma és dughagyma (vörös- és lilahagyma), a sárgarépa, a petrezselyem és a saláta bizonyos fajtái is jól reagálnak a késő őszi vetésre. Néhány dísznövény, például a körömvirág, szintén megbízhatóan kel tavasszal, ha ősszel vetik el.
Fontos megemlíteni, hogy bár a tél alá vetés számos előnnyel jár – korábbi termés, magasabb beltartalmi érték, valamint a gyors fejlődés miatt kisebb kártevőnyomás – az időjárás kiszámíthatatlansága miatt bizonyos kockázatot is hordoz. Ha például a paradicsom magjai egy tavaszi meleg periódusban kikelnek, majd hirtelen éjszakai fagy érkezik, a friss hajtások könnyen károsodhatnak vagy elpusztulhatnak. A hidegtűrő fajok és fajták azonban – köztük sok fűszer- és gyógynövény – kifejezetten jól viselik ezt a módszert, így biztonságosan termeszthetők tél alá vetéssel.
Természetes időzítés
A tél alá vetés lényege, hogy a magok kikelésének időpontját a természet szabályozza – és ez nemcsak a konyhakertben működik így, hanem a természetben is. Sok növény mag formájában fagytűrő, vagyis magállapotban gond nélkül átvészeli a telet, viszont friss hajtásként már érzékeny lenne a hidegre. Ezért „dönt” úgy a mag, hogy csak akkor csírázik ki, amikor a talaj hőmérséklete és a környezeti feltételek valóban biztonságosak. Ha ugyanis az első enyhébb tavaszi napokra reagálva kibújna, miközben még éjszakai fagyok vannak, a fiatal növény könnyen elpusztulna.
A kapor és a bazsalikom ugyan az első őszi fagyokkal elpusztulnak, de magjaikat még előtte elszórják, amelyek tavasszal maguktól kikelnek. Így bár egynyári növények, a kertben évről évre megjelennek, mintha évelők lennének, hiszen folyamatosan gondoskodnak saját utánpótlásukról. Hasonló jelenség figyelhető meg a koktélparadicsomnál és a földicseresznyénél is: mindkettő alapvetően melegigényes, mégis előfordul, hogy magjuk áttelel, majd tavasszal – többnyire csak májusban – kicsírázik. Ezek a növények tehát tulajdonképpen saját magukat „vetik tél alá”, és a megfelelő időben újra fejlődésnek indulnak, egészen őszig termést hozva.
Finomságok télen a konyhakertből? Összegyűjtöttünk hatot. Télen pihen a természet, de nem pihen a kertész.
The post Tél alá vetés: mely növények ültethetők el télen is? first appeared on Sokszínű vidék.
