Tényleg 26 milliója van egy magyar háztartásnak? A valóság ennél jóval fájdalmasabb

Nincs értelme végigkutatni a párnacihát, a sublótot: az átlagos magyar háztartásnak nemhogy 26, de még 1-2 millió forintnyi pénzügyi megtakarítása sincs – csak a felületes szakértői elemzések járatják velünk a bolondot.

A szerző befektetési szakember, a Blochamps Capital ügyvezetője. Legutóbbi interjúnk itt olvasható vele, a tranzakciós illetékről készített elemzése itt.

„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – bár tudható, hogy Winston Churchill sohasem mondta ezt, a neki tulajdonított mondatot, ám a szöveg igazságát időről-időre magunkon is lemérhetjük. Mert bizony, a statisztikai furcsa dolog: a számok önmagukban rendkívül megtévesztőek lehetnek.

Az elmúlt héten az online média prédaként harapott rá az egyik gazdasági portál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Előzetes pénzügyi számlák” adatsorát kommunikáló közleményére, amely arról írt, hogy átlagosan 26,3 millió forintos pénzügyi vagyona van egy átlagos háztartásnak. Sokan felkapják a fejüket:

„Valóban ennyi vagyonunk volna?”

Azt, hogy teljesen alaptalan és vérlázító ez a statisztikai egyszerűsítés, nem menti az sem, hogy a közlemény önmaga utalt az MNB korábbi tanulmányára, amely szerint a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van. (Tegyük hozzá, a Blochamps vagyondeciliseket monitorozó felmérése szerint ezen belül a legfelső 1 százalék birtokolja a háztartások pénzügyi vagyonának egyharmadát, a biztosítások nélküli klasszikus pénzügyi vagyonának 40%-át!)

Nem, mert a fenti tények alkalmasak lettek volna arra, hogy az arányosítást tovább vigye az elemzés.

Ennek alapján a háztartások pénzügyi vagyonának harmadán, 34 820 milliárd forinton osztozik 3,6 millió háztartás. A fentiekből 9,7 milliós háztartási vagyon adódik számukra.

Forrás: Blowchamps Capital privátbanki elemzés

A következő ordas ferdítés abban érhető utol, hogy az elemzés készítői „megtakarításként” mutatják be „az egyéb tulajdonosi részesedések” soron a családtagok tulajdonában lévő cégek értékét. Ezek a részesedések elvben a háztartások „pénzügyi” vagyonának 30 százalékát teszik ki a statisztika szerint.

De miként gondolhatunk pénzügyi, tehát valamilyen szinten likvid vagyonelemként a cégek értékére, miközben a vállalkozások pontos beértékelése vagy adás-vételüknek az ártranszparenciája (a tőzsdei cégeket leszámítva) lényegében megoldatlan? Milyen alapon mérhető ez a cégérték?

Cégérték

Az MNB a háztartási tőkebefektetéssel, részesedéssel működő vállalatok háztartásokra jutó saját tőkéjének és a háztartási vagyonfelmérés vállalati tőkebefektetés, részesedés adatainak az összevetésével próbál képet kapni a cégekben lévő tulajdonrészek értékéről. A probléma a nem tőzsdén jegyzett, tehát a magántulajdonban lévő cégek tulajdonrészeinek meghatározása lehet – egy ekkora statisztikai modellben az MNB megközelítése persze érthető.

Ugyanakkor a privát cégek adás-vétele a saját tőkétől bőven eltérhet számos körülmény miatt. A Forbes például egy konzervatív megközelítéssel számítja ki ezek értékeit a különböző listáin – de egy 10 százalékos likviditási diszkontot is használ, hiszen ezen pénzügyi eszközök értékesítése valóban nem egyszerű, sőt egyre többször kötődik valamilyen hatósági eljáráshoz. Magyarul: nehezen váltható készpénzre, kevésbé likvid, mint mondjuk egy tőzsdén jegyzett cég részvénye – ennek megfelelően az értéke is nehezebben meghatározható. – A szerk.

A jegybanki statisztika szerint például a háztartások céges tulajdoni hányadokban utolérhető vagyonának bővülése a covid, az energia- és inflációs válság ellenére is éves alapon kétszámjegyű 2020 óta, sőt 2021. III. negyedéve és 2024. IV. negyedéve között rendre ez hajtotta a háztartási vagyon bővülését!

Ha a céges értékeket és az egyéb, megtakarításként nem értékelhető tételeket leszámítjuk – így tesz a Blochamps maga is az elemzéseiben, és a Portfólió.hu is így járt el, nagyon helyesen –, és a klasszikus megtakarítások között

a készpénzt,

a betéteket,

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat,

a tőzsdei részvényeket,

befektetési jegyeket,

életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékot

tartjuk nyilván, akkor nem felsőkörös háztartások átlagos pénzügyi vagyona

már csak alig több mint 5 millió forintot tesz ki.

Ez így már messze nem olyan szép kép. Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy a magyarországi bruttó átlagbér 642 ezer (a nettó átlagkereset 442 ezer) forint volt júniusban.

Persze, ahhoz képest, hogy a statisztikák szerint a magyarok közel 40 százaléka egyetlen hónapot sem tudna kigazdálkodni jövedelem nélkül, ez az alig 10 hónapra elegendő vagyon is túl szépnek látszik.

Több ebből

Az állam hitelességét kockára tenni szerintem rizikós játék és épp ezért fölösleges – interjú
Ez lehet az igazi veszélye a megemelt tranzakciós illetéknek
Attól pont nem leszünk szuverén ország, ha a hatalomgyár belekukkanthat a bankszámlánkba
Kiöregedtek a rendszerváltás nyertesei – hogyan tovább, mi lesz a vagyonukkal?

Bontsuk tehát tovább a valóságot.

A következő kérdés: tekinthető-e tényleges megtakarításnak a családtagok pénztárcájában megbújó készpénz vagy épp a bankszámlán negyedéves fordulónapkor ott lévő összeg? A készpénzvagyon a ténylegesen pénzügyinek vehető megtakarítások 9,2 százalékát teszi ki a folyószámlákon lévő egyenleg pedig a szűken vett pénzügyi vagyon 14,8 százalékára rúgott az idei év II. negyedévének végén.

Miután a lakosság alsóbb rétegében csekély a megtakarítási képesség, nem túl merész a gondolat, hogy ezen emberek esetében a megtakarítás, mint fogalom valójában nem létező tétel – ők valójában csak az egyébként a pillanatfelvétel után elköltött folyószámla-egyenlegükkel és a készpénzállomány (összességében azért nem túl jelentős) részével vannak jelen a megtakarítási mixben, amit szerény mértékben növelhet a maga nemében szintén illikvidnek tekinthető életbiztosítási- és nyugdíjpénztári díjtartalék.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a megtakarításokkal szemben 13 ezer milliárd forintot meghaladó háztartási hitelállomány is van,

az egy átlagos háztartásra jutó pénzügy megtakarítások romantikájáról tehát ennyit.

A másik igen komoly tévutat a pénzügyi vagyon növekedési ütemének félreértelmezése jelentheti. Való igaz, a szűken vett pénzügyi megtakarítások összege 18,1 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben – s erre valóban 19 éve nem volt példa, de pezsgőt még ne bontsunk, reálértéken a bővülés már csak 13,5 százalékos.

Ráadásul a számokban visszaköszön a közel 1300 milliárd forintos számlaegyenleg-bővülés – amit a reálbérnövekedés hajthat, ám aki ezzel számol publikációjában, annak illik azt is hozzátennie, hogy

az elmúlt két évben érdemi reálvagyon-vesztés történt épp azért, mert a magas infláció mohón felzabálta a társadalom felső harmada megtakarításainak reálértékét.

Forrás: Blowchamps privátbanki elemzés

Emellett az éves szinten kimutatott 8700 milliárd forintos vagyonnövekedés jelentékeny részét nem más, mint az állampapírok kamatjövedelme adta: számításaink szerint a központi kormányzat csak az idén közel 1400 milliárd forint értékben fizet ki kamatot az állampapírok – döntően a 2023-as rekordmagas kamatszint miatt megugró Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) után.

Dőreség ugyanakkor azt hinni, hogy a kifizetések terén más lenne a helyzet a vagyonkoncentrációban – sőt.

Nem kockáztatom túlzottan a szakmai hitelességünket, ha azt állítom: a leggazdagabb 5 százalék a fenti kamatjövedelem több, mint háromnegyedét magának tehette el. Ebből részben újabb állampapír vásárlások történtek, de a befektetési jegyek állományának 3250 milliárdos bővülésében is elsősorban ők érhetőek utol. Így pedig a vagyonnövekedés a valóságban nem a háztartások egészére, hanem csak a felső 10, de még inkább a felső néhány százalékra korlátozódik.

A kedves olvasó így megnyugodhat: nem kell tízmilliókat keresnie a háztartásban látens vagyonelemeket rejtegető családtagokra gyanakodva, mert

„átlagemberként” a társadalom 8-9 tizedének esélye sincs a közelébe érnie a megtakarítási üvegplafonnak.

Sőt egyre távolabb kerülnek tőle, hiszen az elmúlt 20 év inflációja, a kereseti és megtakarítási lehetőségeik korlátossága agresszíven nyitotta a vagyoni szakadékot a kárukra a társadalomban.

Remélhetőleg a szenzációhajhász sajtó is megérti végre: megtévesztő és szakmaiatlan nominális dicsőségeket készpénznek venni és kritikátlanul leközölni minden kattintásorientált számítást, miközben a valóság szomorúan kijózanítva mást igazol vissza.

Karagich István,
befektetési szakember, a Blochamps Capital Kft. ügyvezetője

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Tényleg 26 milliója van egy magyar háztartásnak? A valóság ennél jóval fájdalmasabb appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed