Németország szeptember 16-ától hat hónapra szigorúbb határellenőrzést vezetett be az illegális migráció megfékezése és a lakosság iszlamista szélsőségesektől való megvédése érdekében – jelentette be Nancy Faeser, a német szövetségi kormány szociáldemokrata belügyminisztere.
Faeser emellett azt is közölte, hogy egy maximum öthetes időintervallumra a határ közelében fel akarják tartóztatni a migránsokat, hogy felmérjék: van-e joguk menedékkérelmet benyújtani Németországban, vagy más uniós országban korábban már kértek, mert akkor vissza lehet őket oda fordítani. Az elutasítottakat őrizetbe veszik, nehogy elbújjanak a hatóságok elől, mielőtt kitoloncolnák őket az adott országba. További részleteket azonban egyelőre nem árult el erről a tervről a miniszter.
A bejelentett szigorítások tulajdonképpen nem a semmiből jöttek. A korábbinál szigorúbb a határőrizet már tavaly óta Németország déli és keleti határain, amivel ezen a szakaszon 2023 októbere óta 30 ezer bevándorló visszairányítását tették lehetővé – közölték az új szigorítások hétfői bejelentésekor. Faeser szerint a jövőben ennél jóval nagyobb számban alkalmazhatják majd a migránsok visszafordítását. A mostani döntés a szigorúbb határellenőrzést kiterjeszti a nyugati és az északi szomszédokra, vagyis
Franciaországra,
Belgiumra,
Hollandiára,
Luxemburgra
és Dániára is.
A bevándorlók korlátozott ideig tartó őrizetbe vétele a határon pedig az uniós migrációs csomag kicsiben, hiszen az EU is azt tervezi, hogy a külső határain feltartóztatja és átvizsgálja a bevándorlókat – elvileg 2026-tól. A német belügyminiszter is említette, addig van szükség a keményebb ellenőrzésre, „míg el nem érjük az EU külső határainak erős védelmét.”
Az ellenzék vezető ereje, a korábban Angela Merkel vezette kereszténydemokrata CDU/CSU kifejezetten jó ötletnek tartja a migránsok belső határokon történő feltartóztatását, sőt, még határozottabb fellépést szorgalmaz „a tömeges illegális belépés megakadályozására.” Azt javasolják, hogy
MICHAEL KAPPELER / DPA / AFP Nancy Faeser belügyminiszter a migrációs politika aktuális intézkedéseiről és a szövetségi kormány biztonsági csomagjáról szóló sajtótájékoztatón a belügyminisztériumban, Berlinben.
Épp ezért gyorsan otthagyták a szövetségi és tartományi vezetők keddi migrációs csúcstalálkozóját, mert szerintük a kormány nem teljesítette ezt a feltételüket.
A kereszténydemokraták szerint az EU sem kötekedett volna velük, ha teljesen „lezárnák” a határt. Az unió működéséről szóló alapszerződés vészhelyzeti záradékára hivatkoznának, miszerint erre a lépésre azért van szükség, mert nincs elegendő elszállásolási, iskolai, nyelvoktatási és egyéb szociális ellátási kapacitásuk. Ez európai vészhelyzetet jelent, amire reagálniuk kell, ami a menekültek visszautasítása lenne.
Faeser ugyanakkor arra figyelmeztetett, ha Németország így tesz, más államok is követhetik, azaz kialakulhat egy dominóeffektus, márpedig, ha a többi ország is lezárja a határait, akkor Németországba is visszaküldhetik az itt menedékkérelmet benyújtó migránsokat. „Akkor semmit sem nyernénk” – fűzte hozzá.
Kérdés az is, ha életbe lép a szigorított határőrizet, a máshol menedékkérelemmel élő bevándorlókat vajon visszafogadja-e az adott állam, ahogy azt a dublini rendeletben elvileg lefektették.
Többen – így például a kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a Zöldeknek a társelnöke, Omid Nouripour – arra figyelmeztetnek: ha Németország „lezárná” a határait, akkor nem csak a menekültek, hanem a kamionok is feltorlódnának, vagyis az unió alapelvei közül a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása is korlátozódna.
A CDU elnöke, Friedrich Merz a szakpolitikai indoklás mellett egy politikai pofont is adott a kormánynak. Azt állítja, az SPD és az FDP a kormányból teljesítette volna a feltételüket, de ezt a Zöldek megfúrták:
Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségi kormány reménytelenül megosztott belsőleg, és képtelen egyezségre jutni a hatékony intézkedésekről.
Ezt az állítást ugyanakkor Nouripour cáfolta, és Spiegel is úgy tudja, hogy nem a Zöldek, hanem a CDU/CSU nem volt hajlandó kompromisszumra. Egyfajta pilotprojektnek ajánlotta a kormány a megoldását: megnézik, mit szólnak hozzá a bíróságok, de a CDU azt hangoztatta, mindent vagy semmit. Érvelésük szerint nehéz lenne egy nemzeti vészhelyzet kihirdetése után a teljes visszalépést megtenni, ha erre kényszerítenék a kabinetet. De a kormánypártokban is akadtak olyan hangok, amelyek szerint egy iszlamista terrortámadást összemosni a határellenőrzés és a migrációs politika szigorításával félrevisz, és azzal csak a szélsőjobbnak segítenek.
JENS SCHLUETER / AFP A német szövetségi rendőrség (Bundespolizei) egyik tisztje migránsok egy csoportját kíséri a kelet-németországi Forst közelében 2023. október 11-én.
Merz véleményét alátámasztja a Zöldek másik vezetőjének, Ricarda Langnak az X-bejegyzése a határellenőrzések szigorításának másnapján:
Egy egyesült Európa határkerítések és falak nélkül egy nagy ajándék. A közös schengeni övezet a gazdasági jólétünk alapja. Aggasztó, hányan hajlandók könnyedén eldobni a szabadságot. Meg kell védenünk ezt az Európát.
Olaf Scholz kancellár „trükközésnek” nevezte a CDU/CSU távolmaradását a menekültügyi csúcstól, szerinte azért nem akarnak közös megoldást találni, mert csak a szeptember 22-i, brandeburgi tartományi választás lebeg a szemük előtt. A kereszténydemokraták ezt visszautasítják, szerintük ők ettől függetlenül is úgy tartják, csak az extra kemény fellépés hozhat változást az európai menekültkérésben.
Nem eszik olyan forrón a kását
Hogy az egészből végül pontosan mi valósulhat meg, az hónap végére kristályosodhat ki. Az ügyben rendkívüli ülést tart a Bundestag belügyi bizottsága, szeptember 23-án pedig szakérőket hallgatnak meg a témában. Emellett a változások próbára tehetik az európai egységet, a schengeni szabályok szerint ugyanis egy tagország csak akkor vezethet be határellenőrzést, ha a belső biztonságukat és közrendjüket éri fenyegetés. Faeser ezt bizonyítottnak látja, mivel szerinte
az iszlamista terrorizmus és a súlyos bűncselekmények akut veszélyt jelentenek.
Mindenesetre Ausztria (ahol szeptember 29-én tartanak választást, amely valószínűleg az Orbán-szövetséges, szélsőjobbos FPÖ győzelmét hozza a jelenleg kormányt vezető jobbközép ÖVP előtt) már jelezte is: nem fogadják be a németeknek a határról visszafordított bevándorlóit.
Donald Tusk lengyel kormányfő is arról beszélt a hír hallatán, hogy az intézkedések „elfogadhatatlanok”, azok „de facto a schengeni megállapodás felfüggesztéséhez” vezetnek, és azonnali konzultációt kezdeményez az érintett országokkal. Lengyelországba Fehéroroszország és Oroszország reptet a hibrid háború részeként a határra migránsokat, akik innen továbbhaladnak Németország felé. Varsó attól is tart, hogy a németekkel közös határszakaszokon a mostanit is meghaladó ellenőrzések lesznek, amelyek hatalmas közlekedési dugókat okozhatnak.
A holland-német határtelepüléseket tömörítő szövetség vezetője, Joris Bengevoord elmondta: a 2024-es foci-Eb miatt is volt ideiglenesen határellenőrzés, ami miatt félórára növekedett a határon való átkelés ideje. Ő is osztja Tusk azon véleményét, miszerint Scholzék döntése – a tarthatatlan belpolitikai helyzet miatt – valójában egy „pánikreakció”.
A szomszédos országokban azonban nem mindenkit keserítettek el a német változások. Ahogy azt Faeser is előrevetítette, vannak, akik lelkesednek érte.
Jó ötlet, nekünk is ez kell csinálnunk
– írta az X-en Geert Wilders, Hollandia legerősebb (kormány)pártjának, a szélsőjobbos PVV-nek a vezetője. A kormánykoalíció másik tagja, a jobbközép-liberális VVD vezetője, Dilan Yesilgöz „szuperérdekesnek” nevezte a terveket, a NATO-főtitkár korábbi holland miniszterelnök Mark Rutte pártjának vezetője szerint, még ha csak szimbolikus intézkedések is, segíthetnek.
PATRICK PLEUL / DPA / AFP
Scholz kancellár, üdv a klubban
– írta szintén az X-en, Orbán Viktor.
Az EU egyelőre visszafogottan reagált, vagyis Berlin döntése megvalósulhat, amennyiben nem ellenkezik a schengeni megállapodással, azaz az ellenőrzéseknek „arányosaknak és szükségszerűeknek” kell lenniük.
Az intézkedések nem feltétlenül eredményezik azonnal azt, hogy több migránst utasítanak el a határon, mégis elrettentő hatása lehet – nyilatkozta a Reutersnek Susan Fratzke, a Migration Policy Institute vezető elemzője. Más migrációs szakértők és politikai elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a határellenőrzés hosszú távon nem oldja meg a problémát, ráadásul azzal a kockázattal is jár, hogyha nem válik be, csak még komolyabb elégedetlenséget szül a választókban – értékelt a Politico.
A német lépés kissé hasonlít a csúfosan megbukott konzervatív brit kormány Ruanda-tervéhez – azzal kapcsolatban is sokan felrótták, hogy az intézkedés elképesztő összegeket emészt fel, miközben a tényleges hatása marginális. A távozó brit kormány is részben azzal indokolta a Ruanda-tervet, hogy a fő funkciója az elrettentés, vagyis a migránsok eleve ne induljanak útnak. Az új kormány aztán hamar elkaszálta a ruandai kitoloncolások megvalósítását.
Politika vagy biztonság?
A kormánypártok nagyon eltávolodtak a kormányzásuk elején tervezett menekültpolitikától, hiszen alapvetően éppen nem szigorítani készültek, hanem könnyítéseket akartak bevezetni. Most viszont már jóval keményebb fellépést szorgalmaznak a migránsokkal szemben, ami arra vezethető vissza, hogy jövő ilyenkor választást tartanak Németországban, tavaly pedig annyi menekült érkezett az országba, mint a 2015–2016-os menekülthullám idején: tavaly összesen 352 ezer menedékkérelmet adtak be. Nem csak a létszámuk aggasztja a német választókat, hanem az ehhez kapcsolódó számos szociális, integrációs és biztonsági kérdés is.
Németországba a 2015–2016-os menekülthullám idején közel másfélmillió ember érkezett, főként háború sújtotta országokból, leginkább Szíriából. Már ez is sok volt a 84 milliós lakosságú Németország egy jelentős részének, amit tovább nehezített a 2022-es orosz invázió miatt érkezett 1,2 millió ukránnak adott automatikus menedékjog, miközben Németország energia- és gazdasági válsággal küzd.
– derült ki a német köztévé által rendelt felmérésből, a Deutschlandtrendből.
Scholz most újra megpróbálja kezébe venni az irányítást. Többször is tett erre kísérletet, hiszen (a már említett, és eddig Svájcot, Lengyelországot, Ausztriát és Csehországot érintő határozottabb határellenőrzés mellett)
szigorúbb kitoloncolási szabályokat fogadott el a kormány,
a bizonyos menedékkérők elveszítették a szociális ellátásukat,
és a tálibok 2021-es hatalomátvétele után felfüggesztett kitoloncolások ellenére folytatják az afgán állampolgárságú elítéltek visszarepítését hazájukba.
Másrészt viszont nem úgy tűnik, hogy a Scholz-kormány ezekkel sikereket ért volna el – annak ellenére sem, hogy az augusztusi adatok szerint 2024-ben addig 160 ezer új kérelem érkezett, ami 21,7 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.
Sőt, augusztus óta 10 százalékkal, 47 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem elégedettek a kormánnyal, 37 százalék pedig kevéssé elégedett – olvasható ki a Deutschlandtrend adataiból.
MICHAEL KAPPELER / DPA / AFP Olaf Scholz kancellár (SPD) a 2025-ös szövetségi költségvetés általános vitáján 2024. szeptember 11-én.
A Scholzcal való elégedettség is negatív csúcsot ért el, mindössze 18 százalékos, ami még elkeserítőbb, ha összevetjük azzal, hogy Merkel 16 éves kormányzása alatt a legalacsonyabb érték 40 százalék volt, de a kormányzásba hét év után belebukó előző SPD-s kancellár, Gerhard Schröder negatív rekordja sem volt 24 százaléknál kevesebb.
Botrányaik dacára ez a CDU mellett a szélsőjobbos AfD malmára hajtotta a vizet. Ennek ékes példája a szeptember eleji két tartományi választás: a szélsőjobb Türingiában bőven megnyerte a voksolást – a második világháború óta ez az első sikere –, Szászországban pedig éppen csak kikapott a CDU-tól. A szövetségi kormány pártjai (Scholz SPD-je, a Zöldek és a liberális FDP) ugyanakkor nagyon leszerepeltek.
A következő tartományi parlamenti választást egy harmadik keletnémet tartományban, Brandenburgban tartják szeptember 22-én, és a felmérések szerint az AfD itt is győzhet, ezt talán az SPD megakadályozhatja ebben a tartományban. Az Infratest dimap közvélemény-kutató szeptember eleji felmérése szerint a szélsőjobboldali párt 27 százalékot érhet el (júliusi kutatásukban még csak 23-at mértek), az SPD pedig 23-at (júliusban ez még 19 volt). A 2019-es választáson a mostani számokhoz képest ez nagyjából fordítva volt. A harmadik helyre 18 százalékkal a CDU, negyedikre a 15 százalékkal az év elején alakult szélsőbalos, de szintén migrációellenes és oroszbarát BSW futhat be. A potsdami törvényhozásba rajtuk kívül a szövetségi kormányból a Zöldek juthatnak még be, 5 százalékra mérik őket (az FDP-t már nem is mérik), illetve még a Linke (belőlük vált ki a BSW) áll 4 százalékon, az ötszázalékos bejutási küszöb szélén.
A tartományt az újraegyesítés óta a balközép SPD vezeti – most a CDU-val és a Zöldekkel kiegészülve –, könnyen lehet, hogy ez marad a választás után is, mivel a szélsőségesekkel való együttműködést kizárják a centrista pártok, az AfD-vel közöst teljesen egyértelműen. Ugyanakkor veszélyben van jelenleg a 11 éve kormányzó Dietmar Woidke újrázása.
A brandenburgi helyzetnél sokkal rosszabbul áll Scholz pártja országosan. A júniusi EP-választáson olyan gyenge eredményt értek el, mint szövetségi szavazáson még soha. A jelenlegi mérések szerint országosan a CDU/CSU pártszövetség 33 százalékon, az AfD 17–19,5 százalékon áll, az SPD-t alig 14 százalékra számíthat (bejutó helyen még a 10–11 százalékos Zöldek és a 7–10 százalékos BSW áll).
The post Tényleg szigorúbbá válik a német határellenőrzés, vagy csak politikai kommunikáció az egész? first appeared on 24.hu.
