Jensen Huang az alázatos munkában hisz, nem abban, hogy az ideális munkahelyen mindig mindenki jól érzi magát. Az Nvidia mögött álló zseni, egy nem mindennapi alapító-vezérigazgató portréja.
Vendégszerzőnk a Concorde részvényelemzője.
„Ha valami nagy dolgot akarunk létrehozni, az nem lesz egyszerű, és amikor valami nem egyszerű, azt nem fogjuk mindig élvezni” – vallja Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója. Az általa vezetett cég az utóbbi évek egyik legnagyobb tőkepiaci sztorija, szárnyalása minden képzeletet felülmúlt, a siker mögött pedig évtizedek kitartó és módszeres építkezése áll.
Jensen Huang az alázatos munkában hisz, nem abban, hogy az ideális munkahelyen mindig mindenki jól érzi magát.
„Nem szeretek minden egyes munkával eltöltött napot, nem minden nap okoz örömet, de nem kell, hogy az öröm definiáljon egy jó napot”
– mondja. A chipgyártó óriás mára már a második legértékesebb cég a világon, alig lemaradva az Apple mögött.
Portré az Nvidia alapító-vezérigazgatójáról.
Takarítás és fekvenyomás
Jensen Huang 1963-ban egy tajvani, kínai származású családba született, apja vegyészmérnök, anyja tanár volt. Ötéves korában a család Thaiföldre költözött, majd Jensent kilencéves korában – a vietnámi háború okozta bizonytalanságok miatt bátyjával együtt – az Egyesült Államokba, a Washington állambeli Tacomában élő nagybátyjukhoz küldték.
Hogy felkészítse a fiúkat a költözésre, Jensen anyja, aki nem beszélt angolul, minden nap véletlenszerűen kiválasztott a szótárból tíz angol szót, amit megtanított a gyerekeknek.
Nagybátyjuk a testvérpárt tévedésből javítóintézetbe küldte a Kentucky állambeli Oneidába, amiről azt hitte, hogy egy vallásos, magas presztízsű bentlakásos akadémia. Itt Jensen bátyját egy dohányfarmon dolgoztatták, miközben neki mosdókat kellett sikálnia. A két fiú eleinte nehezen illeszkedett be, de az idő múlásával megtalálták közös hangot a társaikkal. Jensen szobatársa egy 17 éves analfabéta fiú volt, akit olvasni tanított. A betűk megismertetéséért cserébe a fiatal Jensen megtanult fekve nyomni.
A javítóintézet mellett a Huang testvérek egy állami iskolába jártak, ahol Jensen a kezdeti nyelvi akadályok ellenére kiemelkedően teljesített.
Nagybátyja tévedésből javítóintézetbe küldte a Kentucky állambeli Oneidába. // Fotó: Nvidia
Két évvel később a szüleik is követték a gyerekeket Amerikába, akikkel Oregonban telepedtek le. Az itt eltöltött középiskolás évei alatt Jensen versenyszerűen pingpongozott, amivel felkerült a nemzeti ranglistára, emellett egy Denny’s étteremben dolgozott.
Tizenhat évesen ballagott el a középiskolából, majd az Oregon Állami Egyetemen alap-, és a Stanford Egyetemen mesterszakos villamosmérnöki diplomát szerzett. Az egyetemen ismerte meg későbbi feleségét, Lori Millst (Lori Huang). Az egyetemi tanulmányait követően karrierjét az AMD mikroprocesszor-tervezőjeként kezdte, majd az LSI Logic-nál dolgozott, ahol a vállalati ranglétrát végigjárva az egyik divízió élére került.
Gyorséttermi alapítás
Az Nvidiát 1993-ban, harmincévesen, Chris Malachowskyval és Curtis Priemmel közösen alapította, aminek indulása óta, már több mint 30 éve tölti be a vezérigazgatói pozícióját. A ma már több mint 3000 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező vállalatot a három alapító egy Denny’s gyorsétteremben tartott meetingen alapította meg. Az alapítás eredeti célja a grafikusan intenzív számítógépes játékipar hardverigényének a kielégítése volt, így az első termékek kártyák voltak.
A vállalat negyvenezer dolláros alaptőkéje mellé viszonylag gyorsan szereztek nagyjából 20 millió dollárnyi befektetést kockázati tőkealapoktól, aminek segítségével az Nvidia képes volt átvészelni a kezdeti nehézségeket és kiemelt pozíciót szerezni a félvezető szektorban.
Azonban a későbbi sikerek ellenére az első évek sok nehézséget hoztak az alapítók számára. Az 1997-ben elkészült RIVA 128 nevű grafikai processzor bemutatását megelőzően mindössze 30 napra elegendő készpénze volt a vállalatnak. A termék ugyan sikeres lett, amivel a cég megmenekült, viszont erre emlékezve az Nvidia nem hivatalos mottója, amit Huang ezt követően előszeretettel használt is előadások és meetingek kezdetén:
„a vállalatunk 30 napra van a megszűnéstől.”
Az igazi áttörést 1999-ben a GeForce 256 nevű termék hozta meg, amit az első GPU-ként (grafikus feldolgozóegység) tartanak számon, ez az apró tárgy a számítógépes grafikák felgyorsításával forradalmasította a számítógépes játékok világát.
Az egyik Nvidia-központ ma. // Fotó: Nvidia
Azt se tudták, mi az a cégvezetés
Huang szerint az Nvidia alapításakor fogalmuk sem volt, hogyan kell egy vállalatot létrehozni, nemhogy vezetni, és utólag úgy gondolja, ha tudta volna, mennyi nehézség áll az útjukba, bele sem kezdett volna. Ennek ellenére úgy véli,
a kezdeti nehézségek megalapozták a későbbi sikereket, mert arra kényszerítették őt, hogy jobb vezetővé váljon.
A GPU-k okozta áttörés előtt Jensennek nehéz döntést kellett meghoznia. Az első grafikus kártyák tervezetét több ügyfelüknek, vevőjüknek is bemutatta, akik rendre elutasították azokat, mivel túl erős teljesítménnyel rendelkeztek az akkori felhasználási területeikhez képest, viszont emiatt jóval drágábbak is voltak. Huang vállalta a kockázatot és nem hallgatott senkire: folytatta a grafikus processzorok fejlesztését.
Huang vezetése alatt az Nvidia a kezdeti, videójátékokra koncentráló üzleti modellje mellett folyamatosan bővítette tevékenységi köreit. Hamar felismerte a GPU-k kiemelkedő potenciálját más területeken is, így a vállalat belépett a mesterséges intelligencia, a professzionális vizualizáció és az adatközpontok területeire is. A CUDA platform 2006-os bevezetése lehetővé tette, hogy a fejlesztők kihasználják a GPU-k teljesítményét olyan feladatokhoz, mint a tudományos kutatás, az adatbányászat és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések. Ez kulcsszerepet játszott abban, hogy az Nvidia az AI-forradalom vezető szereplőjévé váljon.
Az elmúlt évek során az Nvidia a mesterséges intelligencia mellett a deep learning (mélytanulás) és az autonóm járművek piacán is jelentős növekedésre volt képes. Huang előre látta, hogy a jövő technológiái, mint az önvezető autók, a félvezetők számítási teljesítményére fognak támaszkodni, mára pedig ezeken a területeken az Nvidia chipjei megkerülhetetlenek.
Személyes élet és filozófia
A cégvezér személyiségét a közeli ismerősei szerint a szerénység és a visszafogottság jellemzi, ugyanakkor céltudatos és ambiciózus emberként írják le. Feleségével három gyermekük van, akik a technológiai ipar iránti szenvedélye mellett az élete központjában állnak.
A talán túlzónak tűnő összehasonlítás nem véletlen és valójában kicsit sem túlzó, Huang ugyanis a munka-magánélet kapcsolatot nem méri patikamérlegen. Saját elmondása szerint minden reggel ötkor kel és lefekvésig dolgozik, a hét minden napján. Azt mondja, amikor nem dolgozik, akkor is a munkáján gondolkozik. Az utóbbi időben ezen annyit változtatott, hogy már csak hatkor kel ki az ágyból, nehogy túl korán keltse fel a kutyáit.
Inkább hisz tehát a kemény és kitartó munkában, mint az örökké élvezetesben, szerinte így lehet igazán értékelni az elért eredményeket.
Nincs állandó irodája, folyamatosan utazik az Nvidia központjai között.
Előnyben részesíti a laposan tartott szervezeti struktúrát, így nagyjából 50 ember jelent személyesen neki, akiktől elvárja, hogy mindig a lehető legmagasabb szinten teljesítsenek, képesek legyenek minél kevesebb utasítással dolgozni és eredményeket elérni.
Huang tulajdonában jelenleg az Nvidia részvények nagyjából 3 százaléka van, vagyonát az amerikai Forbes 117 milliárd dollárra teszi, amivel a jelenleg világ 11. leggazdagabb embere. Ennek ellenére szívesebben beszél a vállalat kiemelkedő termékeiről és a nagyszerű csapatáról, mintsem saját vezetői sikereiről. Elmondása szerint
sohasem a pénz hajtotta, hanem a vágy, hogy innovatív technológiákkal változtassa meg a világot.
Világnézete szorosan kapcsolódik ehhez. Úgy gondolja, hogy a technológia képes megoldani a világ legnagyobb kihívásait, és hisz abban, hogy a technológiai fejlődés nem csupán egy eszköz a gazdasági növekedéshez, hanem egy út is, amin keresztül az emberiség képes lehet jobbá tenni az életkörülményeit és fenntartható jövőt teremteni magának. Ezt a filozófiát az Nvidia vezetésében is alkalmazza, ahol az innováció és az új ötletek mindig elsőbbséget élveznek. A cél pedig olyan technológiák létrehozása, amelyekre a jövő iparágai épülhetnek.
Steve Jobs fekete garbójához hasonlóan Jensen Huang fekete bőrkabátja is kultikussá vált az Nvidia-, és Huang-fanok körében, a vezérigazgató szinte mindig ilyen ruhadarabot visel. A Business Insider és a Yahoo is hat különböző stílusú fekete bőrkabátot fedezett fel rajta 2017-óta. Elmondása szerint az öltözék hátterében a praktikusság áll. Talán mondani sem kell, hogy utál vásárolni, felesége teszi ezt helyette.
Fotó: Nvidia / Facebook
Tetoválás és Jensanity
Az alapvetően visszafogott személyisége ellenére nagyon érti, hogyan kell nagy felhajtást csinálni. Az Nvidia 1999-ben lépett tőzsdére, majd amikor a részvényárfolyam elsőként elérte a 100 dollárt, a vállára tetováltatta a vállalat logóját – amit azóta sokan kötevettek, illetve utánoztak.
A vállalat részvényeit több körben is felosztották, így ha valaki a tetoválás bemutatásakor (ami valljuk be, nem egy rossz alternatív indikátor) Nvidia részvényekbe fektetett, az mára több mint tízezer százalékos teljes hozamra tehetett szert. Hogy a felosztásokat és az elképesztő tőzsdei teljesítményt szemléltessük, ha valaki 1999-ben, a tőzsdére lépéskor vett egy darab Nvidia részvényt, majd azt a mai napig tartotta volna további vételek nélkül, az ma 480 darab részvény tulajdonosa lenne.
Ez azt jelenti, hogy az 1999-ben 12 dolláron tőzsdére bevezetett értékpapír a mai napig tartva piaci értéken több mint 60 ezer (!) dollárt érne, és ebben a (nominális) hozamban az osztalékok még fel sincsenek tüntetve.
Huang személye köré hatalmas rajongótábor gyűlt össze az évek alatt. Tajvanban kiemelt népszerűségnek örvend, gyakorlatilag popsztárként kezelik, a jelenség a médiában a „Jensanity” elnevezést kapta.
Ha fentebb azt írtam, hogy a tetoválás jó indikátora volt a későbbi kiemelkedő tőzsdei teljesítménynek, akkor az alábbi képről, ami vélhetően a Jensanity legelképesztőbb megnyilvánulása volt, talán pont az ellenkezőjét mondhatnánk el. Óva intek mindenkit, hogy bulvárlapokra hivatkozva hozzon befektetési döntést, mindenesetre érdekes a világ második legértékesebb vállalatának az első emberét ezeken a fotókon látni:
Fotó forrása: X
Érdekesség, hogy Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője kutyáját az Nvidia után nevezte el. A tetoválásos párhuzam kedvéért, ha valaki 2017-ben, amikor Cramer a Twitteren közzétette új házikedvencét, Nvidia részvényt vásárolt volna, az most több mint 3000 százalékos nyerő pozícióban ülne.
A Jensanity mellett egy másik híres, vele kapcsolatos fogalom a Huang törvénye lett. Ennek az eredete Moore törvényéhez köthető, ami a félvezetők fejlődési sebességét írja le. Eszerint egy integrált áramkörben található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódik. Huang ezzel szemben azt állította, hogy a GPU-k teljesítménye ennél sokkal gyorsabb ütemben lesz képes növekedni, innen a Huang törvénye elnevezés.
Huang az Nvidiának köszönhető elképesztő méretű vagyonából adományozásra is fordít. Célja, hogy mindenkinek legyen lehetősége egy jobb jövő megteremtéséhez, elsősorban a technológián keresztül. Éppen ezért korábbi alma matereit adományokkal segítve mérnöki laborokat, valamint kollégiumokat hozott létre.
Jensen Huang jövőképe továbbra is meghatározó az Nvidia életében. A mesterséges intelligencia, az önvezető autók és az adatközpontok piacának növekedése egyre inkább előtérbe helyezi a GPU-k fontosságát. Hisz abban, hogy az AI a következő évtizedek legnagyobb technológiai áttörése lesz, amelynek a fejlődésében a cég termékei kulcsszerepet játszhatnak.
Így vezetésével az Nvidia még sokáig az innováció és a technológiai fejlődés egyik legfontosabb szereplője maradhat.
The post Tévedésből javítóintézetbe került, majd gyorsétteremben alapított egy mára dollármilliárdossá vált cégét appeared first on Forbes.hu.
