A háziorvosi ellátottság és a betegforgalmi adatok szerint az országon belül egyre nagyobbak a területi különbségek az alapvető egészségügyi ellátásban.

Mi történt? A G7 közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), az így megkapott adatok alapján pedig kiderült, hogy a magyar lakosság hét százaléka nincs háziorvoshoz bejelentkezve: 2014 és 2023 között 96-ról 92,7 százalékra csökkent a háziorvosi körzetbe bejelentkezettek aránya.

Miből adódhat ez? Ennek számos oka lehet, ha például a lakosok egy része ugyan magyar lakcímmel rendelkezik, de külföldön dolgozik, elképzelhető, hogy a munkahelyén jár inkább orvoshoz. Akinek pedig nincs érvényes biztosítása, nem választhat háziorvost. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a biztosítottak számát és arányát 2018-ig vezette. Ebből pedig az látszik, hogy a 2010-es 97 százalékról 94 százalékra süllyedt az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak aránya. Ez azt jelenti, hogy több százezer magyar került ki az egészségügyi ellátási rendszerből.

Kontextus. Magyarországon egyre több körzetben nincs (állandó) háziorvos, így bejelentkezni sem feltétlenül érdemes az ott lakóknak. A háziorvosi körzeteket nehéz lenne települési szinten vizsgálni, hiszen ezek közül sok nem követi a közigazgatási határokat. Jellemző, hogy kisebb települések egy nagyobb falu, kisváros egyik körzetéhez vannak csatolva, vagy több kisebb falu alkot egy körzetet. Az adatokat járási szinten összegezve nagy regionális különbségek tűnnek elő. A fővárosban a 2022-es adatok alapján a lakosság 95,1 százaléka volt bejelentkezve háziorvoshoz, vidéken 92,3 százalék.

The post Több százezren kerültek ki a hazai egészségügyi ellátási rendszerből appeared first on Forbes.hu.