A ragadozó madarak általában síri csendben vadásznak – ez könnyen érthető is – azonban az őket észlelő zsákmányállatok igencsak hangos riasztásba fognak, amint észrevették közeledtüket. E riasztást mindenki jól ismerheti, akinek kertjébe madarak járnak, azonnal felhangzik, ha karvaly vagy akár macska közeledik. A madarak egymás riasztó hangjait is felismerik, megértik annak jelentőségét, vagyis a „vigyázz, ragadozó” kiáltást számos madárnyelven értik a rigók, cinegék, poszáták.

A barna ausztrálposzáta (Acanthiza pusilla) fészkét és fiókáit a tarka rablóvarjútól (Strepera graculina) kell megóvja, a rablóvarjúra pedig az örvös héják (Tachyspiza fasciata) vadásznak. A mindössze hat grammos ausztrálposzáta egy újonnan, a Biology Letters folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint úgy riasztja el a nála ötvenszer nagyobb termetű rablóvarjút, hogy a héja megjelenésekor más madarak által kiadott riasztó hangokat utánozza. Amikor a rablóvarjú meghallja e riasztást, általában el is hagyja a területet.

Az ausztrálposzáta amellett, hogy a saját „vigyázz, héja” riasztását kiadja, más madarak ugyanilyen riasztásával is kiegészíti ezt, így kelti az azonnali héjatámadásra utaló általános riadalom látszatát. A kutatók hangfelvételekkel győződtek meg arról, hogy ez a különös, utánzó riasztás valóban hat a rablóvarjú viselkedésére.

Ehhez 20 rablóvarjút vizsgáltak, amelyeket előzőleg csirkehússal betanítottak arra, hogy az ausztrálposzáta modellezett fészkére menjenek élelemért (normális esetben a vadon élő poszáták valós fészkét annak saját fiókáiért rabolnák ki). A fészekmodellekbe a csirkehúst lekötözték, hogy ezzel azt imitálják, ahogy a fiókák kapaszkodnak támadás esetén a fészekbe. Miután a rablóvarjak megtanulták a fészekmodellt az élelemmel azonosítani, a kutatók elkezdték a kísérleteket.

A madarak többféle riasztást is alkalmaznak ragadozók kapcsán. Egyrészt vannak azok a riasztások, amelyek a ragadozó jelenlétéről tájékoztatnak, gyakran másféle a légi és másféle a felszínen közelítő ragadozóknál. Ezek a „vigyázz, ragadozó” felkiáltások arra szolgálnak, hogy más madarak figyelmét felhívják a veszélyre. Másrészt vannak azok a hangok, amelyekkel magát a ragadozót igyekeznek elűzni, sok madár a fészke, territóriuma védelmében rátámad a ragadozóra (például a rigó a macskára), és eközben kiadott hangok afféle „takarodj innen vagy megbánod” típusú kiáltások. Ez utóbbinak is van felszíni, illetve légi ragadozó elleni változata.

Négy különböző hangfelvételt játszottak le a varjaknak, köztük azt is, amelyben az ausztrálposzáta saját és általa utánzott mézevő légi ellentámadás-hangja szerepelt. A kutatók videón rögzítették minden esetben a rablóvarjak reakcióit a különféle hangokra, majd elemezték a felvételeket. Kiderült, hogy a csalárd hangutánzás igen jól bevált: a rablóvarjak meghallva azt körbevizsgálták a terepet, vagy akár rögtön el is repültek.

Azzal, ha nemcsak a saját hangján, hanem egy másik madárén is megszólalt az ausztrálposzáta, azt a látszatot keltette, hogy több madár is fellép a ragadozó ellen, ez pedig meggyőzőbb bizonyíték volt számára, mint pusztán az egyik faj hangja. Ez a fiókák számára a túlélést jelentheti.

The post Trükkösen riasztja el fészkétől a betolakodókat ez a kismadár first appeared on National Geographic.