Sokan sokféle külpolitikát várnak Donald Trump győzelmétől. A megválasztott amerikai elnök 2016 óta folyamatosan úgy foglalja össze a saját külpolitikáját, hogy
America First,
vagyis Amerika az első. Ez viszont sokféle hozzáállást jelenthet a világhoz, és amennyire uralja Trump az amerikai jobboldalt, annyira élénk az ötletek piaca, amikor az új amerikai külpolitikáról van szó.
A Trump-tábor és a Republikánus Párt több szinten többfelé oszlik. Trump emberei között az Egyesült Államok nyitottságában és külkereskedelmi hozzáállásában is vita van. Leendő alelnöke, J. D. Vance protekcionistább, zártabb gazdaságot képzel el, kevesebb szabad kereskedelemmel, és maga Trump is sűrűn beszél arról, milyen hasznosnak tartja a vámokat a külkereskedelemben. Ebben az esetben a külpolitika nem is válik el a külkereskedelemtől, Trump már az első ciklusában olyan büntetővámokat vetett ki Kínára, melyeket utódja, Joe Biden is megtartott, sőt keményített is rajtuk. Trump felrúgta a korábbi Kína-doktrínát, és mivel az USA külpolitikája jóval nagyobb egyetértésen alapul, mint elsőre látszik, ez végleg megváltoztatta a többség hozzáállását Kínához.
Joe Raedle / Getty Images
Trump legközelebbi emberei között viszont ott van Elon Musk és protezsáltja, Vivek Ramaswamy is. Ők ketten viszik majd a Department of Government Efficiency (kormányzati hatékonysági minisztérium) nevű új tárcát. Ez valójában egy tanácsadói intézménynek tűnik, de megmutatja, mit gondol a Trump-közeli republikánusok másik fő szárnya.
Nem kevesebb, hanem több szabad kereskedelemmel.
A hagyományos külpolitika nagyhatalmi versengésében is megoszlik a republikánus tábor. A szenátusi és képviselőházi republikánusok egy része továbbra is az intervencionista, neokonokra jellemző külpolitikát tartja előnyösnek, melynek lényege, hogy az Egyesült Államok határozottan érvényesíti az érdekeit a világban. Ez határozott fellépést jelent Kínával szemben, és mivel nem akarják a gyengeség jeleit mutatni, az olyan országokkal is keményen lépnének fel, melyeket Kína proxyjainak tartanak, mint Oroszország és Észak-Korea. A legkonzervatívabbak közülük Iránnal szemben is inkább beavatkoznának, és Trump hajlamos is hallgatni rájuk. Az előző ciklusában ő adta ki a parancsot Kászim Szulejmáni tábornok megölésére.
A Republikánus Párton kívülről érkező fontos, új szereplők viszont sokszor teljesen mást gondolnak. A neokonzervativizmus előtti republikánus állásponthoz visszatérve egyrészt azt, hogy Amerikának kisebb szerepet kell vállalnia a világban, másrészt azt, hogy a két óceán azért van Amerika körül, hogy megvédje a világtól. Ez viszonylag általános álláspont volt a Richard Nixont, de főleg Ronald Reagant megelőző időszakban a republikánusok között.
Egy részük pedig valami mást gondol, ami időnként kifejezetten ijesztő. A versengő republikánus külpolitikai elképzelések illusztrálásához érdemes megnézni, kiket nevezett eddig ki Trump külpolitikai posztokra. A hagyományosabb republikánusok közé tartozik Marco Rubio leendő külügyminiszter és Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági főtanácsadó. Mindkét poszt nagyon fontos, a Biden-időszakban az utóbbit betöltő Jake Sullivan talán nagyobb hatással is volt a külpolitikára, mint az előbbi, Antony Blinken.
Rubio szenátorként is vezető pozíciókat vitt a külpolitikában, s ha a szenátus jóváhagyja, ő lesz az első latinó külügyminiszter. Kubai szülők floridai gyermeke, aki elindult Trumppal szemben elnökjelöltnek, keményen támadták is egymást, de Trump győzelme után Rubio észrevette, hogy merre megy a párt, és besorolt Trump mögé. Fontos tanácsadója lett a latinókkal és spanyolajkúakkal kapcsolatos politikájában, és esélyes volt az alelnökségre is. Sokan jobb választásnak is tartották, mint J. D. Vance-t, de probléma volt, hogy Trumphoz hasonlóan ő is floridai.
Keményen lépne fel Kínával szemben, és ugyan volt, hogy leszavazta az Ukrajnának szánt támogatásokat, de valószínű, hogy sokkal kevesebb feltételt kötne ki az amerikai fegyverek felhasználására. Amikor pedig Trump 2019-ben fogadta Orbán Viktort, Rubio volt az egyik szenátor, aki levélben figyelmeztette, hogy Orbán Magyarországán nem a jó irányba mennek a dolgok a jogállamiság és a sajtószabadság terén.
Waltz szintén a hagyományos republikánusok közé tartozik, Ukrajnából több olyan reakció érkezett az elmúlt hetekben, melyek szerint örülnek a kinevezésének. Az ukránok jó része nem rajongott Jake Sullivanért, mert úgy látták, a Biden-elnökség alatt hátrakötött kézzel kell harcolniuk. Az eszkaláció elkerülése érdekében a Biden-kormányzat sok korláthoz kötötte az amerikai fegyverek felhasználását. Nem lőhettek át orosz területre, nem repülhettek be Oroszország fölé és hasonlók. Az ukránok most látnak arra lehetőséget, hogy ezeknek a korlátozásoknak vége. Ettől függetlenül mind Waltz, mind Rubio azt gondolja, hogy tárgyalásos úton kell lezárni a háborút, csakhogy egyelőre Vlagyimir Putyin nem akar tárgyalni. Ezen a helyzeten az ukránok erősödése talán segíthet.
Huckabee újrakeresztelt neoprotestáns, és valószínűleg mindent meg fog tenni, hogy segítse a Netanjahu-kormányt. Ráadásul komoly múltja van, a 2008-as republikánus elnökjelölti versenyben második lett John McCain mögött.
Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images Mike Huckabee Donald Trumppal 2024. október 29-én.
A Trump-emberek kevésbé őrült szárnyához tartozik Pete Hegseth leendő védelmi miniszter is. Hegseth a Fox News hétvégi műsorvezetője, Trump itt kedvelhette meg. Nincs politikai vezetői tapasztalata, de egyébként az életrajza megfelelő. Többszörösen kitüntetett volt katona, abban a minnesotai Nemzeti Gárdában szolgált, ahol Kamala Harris alelnökjelöltje, Tim Walz. Hegseth Irakban és Afganisztánban is szolgált, az alapdiplomáját a Princetonon, a mestert a Harvardon szerezte. A külpolitikáról több könyvet írt, bár ezekből nagyrészt az derül ki, hogy antiintervencionalista (beavatkozás-ellenes), és nem szereti a woke-mozgalmat, ami nem különösebben meglepő egy republikánustól.
A vadabb jelölések közé tartozik Tulsi Gabbard, aki hírszerzési igazgató lehet. A volt hawaii szenátor eleve furcsa figura, a republikánusoktól vándorolt a demokraták felé, volt kongresszusi képviselő, majd elindult az elnökjelölti posztért is, végül kilépett a pártból, és visszatért a republikánusokhoz. Egyike azoknak a volt demokratáknak, akik Trump hatalomátvételével fontosak lettek a republikánusok számára, mint Elon Musk vagy épp Robert Kennedy Jr.
Gabbard külpolitikai elképzelései zavarosak és helyenként aggasztóak. A szíriai háború alatt többször találkozott Bassár el-Aszad diktátorral, beszélt arról, hogy Kínával szemben kevésbé keményen kellene fellépnie Amerikának, és a büntetővámok miatt támadta Trumpot. Oroszországgal és Kínával kapcsolatban is megengedő, többnyire az Egyesült Államokat teszi felelőssé azért, hogy a két diktatúra egyre bátrabban lép fel Ukrajnában és Tajvanon. Terjesztett vad elképzeléseket amerikai biofegyver-laborokról Ukrajnában és a hagyományos putyini elméleteket Ukrajnáról.
A fő hírszerzési igazgató egy viszonylag új poszt a titkosszolgálatok közös vezetésére. Ezt még a republikánusok nagy része is veszélynek érzi az amerikai nemzetbiztonságra, és valószínűtlen, hogy Gabbard átmenjen a kongresszusi meghallgatásán. Ehhez elég néhány konzervatívabb szenátornak átszavaznia a demokratákhoz. Az sem kizárt persze, hogy Gabbard jelölése elve trükk Trump részéről, hogy a többi ellentmondásos jelöltjét elfogadják, miután a szenátusi republikánus frakció ellőtte a lőszerét rá.
A szenátus és a képviselőház támogatása eleve nem magától értetődő Trump esetében, noha mindkettőben republikánus többség lesz. A szenátusi frakció nem azt a floridai jelöltet támogatta, akit Trump akart, amikor frakcióvezetőt választottak, hanem azt a John Thune-t választották meg, akit korábban Musk ledemokratázott. A képviselőház pedig mindig megosztott, a republikánusoknak kicsi többsége lesz, és az eddigi többségükkel sem mindig tudtak élni a belharcok miatt. Trump most Matt Gaetz-et nevezte ki igazságügyi miniszternek, aki ezeknek a belharcoknak az egyik fő oka volt. Gaetz korábbi viselkedését most is vizsgálja a képviselőház, miután a vádak szerint lefeküdt egy 17 éves lánnyal, akinek pénzt is adott ezért. A kinevezése a minimális képviselőházi többséget is veszélyeztetheti, bár a kabinet tagjainak megválasztása alapvetően a szenátusra tartozik.
The post Trump új külpolitikája: neokonoktól a teljes őrületig first appeared on 24.hu.
