A lengyel és az észt gazdaság is lekörözi a magyart.
Mi történt? Tudásalapú gazdaságának köszönhetően Észtország, az egykori szovjet tagköztársaság mára messze lehagyta Magyarországot életszínvonalban és életminőségben – írja Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet a Válasz Online-on, aki 24 évig dolgozott a Külügyminisztériumban, négy és fél éven át pedig Tallinnban volt diplomata, aki szerint „Ott az utazó a saját szemével láthatja az EU-s pénzek hasznosulását.”
Miért fontos ez? Nem Észtország az egyetlen, ami a kanyarból előzte Magyarországot a rendszerváltás után. A lengyel gazdaság szinte megtorpanás nélkül növekedett az elmúlt harminc évben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint Svájcot megelőzve idén bekerül a világ 20 legnagyobb gazdasága közé, a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó lengyel GDP pedig idén magasabb lesz, mint a japán (Lengyelországban ez 2024-ben 52 150 dollár volt, Japánban 52 690, míg Magyarországon 46 610 dollár).
Jónap Richárd, a Concorde Podcast műsorvezetője a Concorde Lengyelországról szóló podcastadásában szeptemberben úgy foglalta össze a lengyel ugrás lényegét, hogy az ország mindig csak kicsivel tudott többet növekedni évente, mint a régió többi országa, azt viszont folyamatosan, következetesen hozni tudta.
Az uniós pénzek szerepe. Nem csak Észtországban, az említett lengyel példánál is látni, hogy az EU-s források felhasználásának fontos szerepe van abban, hogy Lengyelország ekkora ugrást tudott megtenni az elmúlt évtizedekben. Ahogyan Magyarországon is, hiszen a GKI tavaszi elemzése szerint 2004 és 2023 között az éves átlagos GDP növekedés az uniós támogatásokkal 2,1 százalék volt. 0,7 százalék lett volna a támogatások nélkül.
2022 vége óta viszont változott a szituáció, azzal, hogy hogy állunk most a forrásokkal, ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.
The post Tudásalapú gazdaság, következetes növekedés: így hagyták le Észtország és Lengyelország Magyarországot appeared first on Forbes.hu.
